Csongrád megye értékeit vonultatták fel Ópusztaszeren + FOTÓK

„Minden, ami Csongrád megye!” – ezzel a jelszóval rendezte meg Szent István-napi rendezvényét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol hatvan standnál mutatták meg megyénk kulturális, gasztronómiai értékeit, kézműves hagyományit, valamint épített örökségét.

A hódmezővásárhelyieknél táskalevest, a balástyaiaknál zöldségeket, míg a zsombóiak standjánál a 80 esztendős

Király Mihályné

ízletes rétesét is megkóstolhatták az emlékpark látogatói. Szatymaz természetesen őszibarackkal készült, de nemcsak a gyümölcsből hoztak kóstolót, hanem lekvárt, befőttet, valamint meggy, cseresznye, tölgy és diófa hordóban érlelt pálinkákkal is csalogatták a vendégeket. A híres csanádalberti szőnyegeket is kiállították

, de fafaragásokat és egyéb kézműves remekeket, valamint szörpöket, mézeket, és „Maroslele aranyát”, a hidegen sajtolt tökmagolajat és lenmagolajat is bemutatták a rendezvényen.

Az emlékpark bejáratánál elsőként Algyő standjával találkozhattak a látogatók, ahol kézműves bemutatóval is készültek, a kosárfonás és a tojásfestés csínját-bínját nemcsak megtekinthették a látogatók, hanem bárki próbára is tehette ügyességét.

Gubacsi Enikő

alpolgármestertől megtudtuk, a Szegedhez közeli nagyközség nevezetességeiről is adtak tájékoztatót, így 2015-ben az Év Tájháza címet elnyert intézményük is bemutatkozott, ahogy a Borbála Fürdő és a Levendula Hotel is. „Egy külön asztalnál kapott helyet az Ezerjófű Egyesület, akik saját termékeiket népszerűsítették, így fűszereiket, valamint gyógyteáikat” – tette hozzá. Művészeti csoportjaikra is méltán büszkék az algyőiek, akik az Árpád emlékműnél felállított színpadon negyven perces műsor keretében mutatták be tánc- illetve énektudásukat. Gubacsi Enikő tapasztalatai szerint a legnépszerűbbek az Ezerjófű Egyesület gyógyteái, sokakat érdekel, hogy melyik növényt mi mindenre lehet használni, továbbá a kézműves foglalkozásokba is szívesen kapcsolódnak be a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Az alpolgármester nagyon örült a kezdeményezésnek, hogy Ópusztaszeren is bemutatkozhattak, mint elmondta, hasznosak az ilyen alkalmak, tavasszal a Múzeumok Majálisán Budapesten volt módjuk megismertetni településüket, amit azért tart fontosnak, mert sokan nem is tudják, hol található Algyő, vagy csak az olajiparról ismerik.

Dobos Péter

, Baks község társadalmi megbízatású polgármestere elmondta, elsősorban azokat a zöldségeket, így paprikát, paradicsomot és uborkát hoztak magukkal, amelyeket a településen termesztenek. „A zöldségek mellett a szilvatermesztés is jelentős, az ízes gyümölcsből a lekvár mellett pálinkát is előszeretettel készítenek a baksiak, ebből is hoztunk kóstolót” – mondta. Nemcsak a pálinka volt a népszerű standjuknál, a zsíros kenyeret is elkapkodták a vendégek, amit mintegy desszertként szilvalekváros falatkákkal kísértek. Dobos Péter tapasztalatai szerint turisztikai szempontból is sokat hoz számukra egy-egy kitelepülés, négy szálláshelyüket is reklámozzák ilyenkor. „Ha valaki csendes, falusi környezetben szeretnék eltölteni szabadságukat, kiváló helyszín lehet számukra Baks község. Aki az aktívabb pihenést preferálja, lovagolhat, horgászat, madarakat is lehet nézni, hiszen Baks a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet kellős közepén található, csodás madárvilágunk van” – részletezte. Hozzátette, egyre többen vágynak a nyugodt környezetre, így egyre több turista érkezik hozzájuk.

„Csongrádi borokat mutatunk be, illetve kézműves termékeket hoztunk, késeket és fafaragásokat hoztunk, míg hagyományaink közül az ősi mesterséget, a halászatot is szeretnénk minél több emberrel megismertetni” – ezt már

Ujszászi Erika

, a Csongrádi Tourinform Iroda vezetője mondta el portálunknak. A csongrádi borvidéknek egykor elég rossz híre volt, mára azonban a borászatok bebizonyították, hogy kiváló minőségű nemes nedűket tudnak előállítani, nívós borversenyeket is sorra nyernek, vagyis méltán büszkék lehetnek a nemes nedűjükre a csongrádiak. „Sajnos egyetlen csongrádi késes mester van már csak, de

Tarjányi József

munkájával öregbíti városunk hírnevét, hiszen a csongrádi halas bicska messze földön ismert” – mutatta a standnál a híres késeket és bicskákat Ujszászi Erika. Hozzátette, halászcsaládból is már csak egyetlen van Csongrádon, akik űzik ezt a mesterséget, de a Tourinform iroda vezetője reméli, hogy lesznek, akik továbbviszik a hagyományokat. „Háromféle kolbásszal és sonkával készültünk, valamint a helyi méztermelők és a paprikagyár termékeivel” – mutatta

Laczkó Réka

, a sándorfalvi polgármesteri hivatal munkatársa az általuk kínált ízletes termékeket. A Berta István által készített Pallavicini kastély makettjét is kiállították, továbbá a Nádastói strandot népszerűsítették szórólapokon, ez utóbbi érdekelte leginkább az emlékparkba kilátogatókat, de a seprűgyár iránt is többen érdeklődtek, sokan nem tudták, hogy ott például kosárfonással is foglalkoznak.

Nemcsak megyénk települései mutatkoztak be, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is, a Szentes-Dónáti szélmalom szomszédságában cséplési bemutatót tartottak, egy az 1950-es években használt, ma is működő cséplőgépet indítottak be, hogy a vendégeknek megmutassák, egykor miként is dolgozták fel a búzát. A NAK Csongrád megyei elnöke,

Kispál Ferenctől

megtudtuk, a Magyarok kenyere program immár hatodik éve zajlik megyénkben, és évről-évre egyre több búzát ajánlanak fel a környékbeli termesztők, hogy ezzel is segítsék a rászorulókat. „Korábban a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlottuk fel a búzából készült lisztet, idén pedig az ÁGOTA Alapítványnak segítünk, akik tizenötezer árva gyermeket etetnek. Nagyjából 14 tonna búzát gyűjtöttünk, amit megőröltetünk, s ezt kapja majd az alapítvány” – tájékoztatott Kispál Ferenc. Kérdésünkre elmondta, az idei búzatermés közepesnek mondható, a homokvidéken az átlagnál jóval kisebb volt a hozam, akadt olyan terület, ahol 2,5 tonna termett mindössze, míg a fekete földeken 65 mázsát is adott egy hektár. Az országos termés 5,5 millió tonna volt, ami jónak mondható, de az esős nyár miatt a minőség igen változó, 60% csak takarmányminőségű lett. Kispál elmondta, az árak alacsonyak, jelenleg áll a piac, a takarmányért 3500-3700 forintot fizetnek, az étkezésiért 3800-4000-at, míg javítóért 4300-4400 forintot. A NAK megyei elnöke rámutatott, a 3700 forint körüli összeg az önköltséget sem fedezi, reméli, hogy hamarosan emelkedni fognak a felvásárlási árak.