Rétvári: nem érheti hátrány a magyar hallgatókat a Stipendium Hungaricum programban

Nem csökkentik a Stipendium Hungaricum forrásai a magyar felsőoktatásra fordított költségvetési támogatás összegét, és a magyar hallgatókat nem érheti hátrány a külföldi hallgatók részarányának növekedése miatt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Farkas Gergely írásbeli kérdésére.

Az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy miért diszkriminálják a magyar hallgatókat, és ki a felelős a Stipendium Hungaricum pályázattal kapcsolatos problémákért.

Rétvári Bence

az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kiemelte: a Stipendium Hungaricum program hallgatói nem állami ösztöndíjas, hanem önköltséges helyre nyernek felvételt, ennek az önköltségnek a biztosítása teszi ki az ösztöndíjasok juttatásainak jelentős részét. Hozzátette: a tavaly elfogadott felsőoktatási stratégia "nemzetköziesítési törekvéseinek" megvalósítása során alapvető szempontként merül fel, hogy a magyar hallgatókat semmiféle hátrány ne érje a külföldi hallgatók részarányának növekedése miatt. Ezt a feltételt a Stipendium Hungaricum program jelenlegi szabályozása maradéktalanul teljesíti. Az államtitkár közölte, a magyar felsőoktatásra fordított költségvetési támogatás összegét a program úgyszintén nem csökkenti, mivel a program forrását a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében tervezték be, "A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése" fejezeti kezelésű előirányzati soron. A fenti előirányzaton betervezett 5,5 milliárd forint mintegy 80 százaléka a fogadó intézményekhez kerül az önköltséges képzések képzési költségének biztosítására, ennélfogva a Stipendium program révén az intézmények jelentős többletforrásokhoz is jutnak, amelyekből a magyar hallgatók által is használt intézményi infrastruktúra fejleszthető. A Stipendium Hungaricum keretében a doktori képzésben részt vevők önköltséges képzésre nyerhetnek felvételt, támogatásuk a fent jelzett keretből valósul meg. Rétvári Bence jelezte: a doktori képzés képzési ideje négy évre növekszik. A 2016/2017-es tanévben induló új, meghosszabbodó doktori képzés felvételi feltételei nem változnak, a felvételről a felsőoktatási intézmény dönt. A felsőoktatási törvény által meghatározott keretek között az új képzési rendszer részleteinek meghatározása - a képzési és kutatási szakasz végén teendő komplex vizsga elveinek kivételével - a doktori tanács és a doktori iskola tanácsának hatásköre. A pályázatok elbírálási határidejéről az államtitkár azt írta: a felvételi szakasz a március és július közötti időszakban zajlott, az utolsó pótjelentkezések elbírálási határideje július 11-e volt.