Októberben tárgyalja másodfokon a Sukoró-ügyet a Szegedi Ítélőtábla

Októberben tárgyalja másodfokon a Sukoró-ügyet a Szegedi Ítélőtábla - tájékoztatta a bíróság az MTI-t.

A közlemény szerint október 14-től 26-ig négy napon tárgyalja majd az ügyet a táblabíróság. A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte

Tátrai Miklóst

, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben,

Császy Zsolt

, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.

Markó Andreát

, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és

F. Zsolt

értékbecslőt felmentették.

V. Bálint

ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az MNV Zrt. két korábbi vezetője esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben - a tényállás megalapozatlansága miatt - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozták. Az ügyészség az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette. Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével,

Joav Blum

izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.