Lépni kell Szegeden: a munkahelyteremtés és a család legyen az első!

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület úgy látja, nem indult be Szeged gazdasági fejlődése, sőt a helyzet egyre inkább romlik. A tudásalapú gazdaság mellett a kevésbé képzett munkaerőre is gondolni kell. A nagy tervek helyett folyamatos munkát tartanák fontosnak.

"2008-ig párhuzamosan haladt Szeged és az ország fejlődése, a kormányváltást követően azonban elszakadt egymástól a két folyamat, miközben országosan munkahelyteremtő beruházások indultak, Szegeden alig jöttek létre újak. S eljutottunk 2016-ba, amikor az MSZP azon szörnyülködik, hogy duplájára nőtt a betöltetlen munkahelyek száma" - nyilatkozta

Bartha László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, aki szerint a munkaerő-piaci problémák Csongrád megye székhelyén hatványozottan jelentkeznek, ezért népszerűsítené szervezete programját. A volt polgármester azt gondolja, jogos a szocialista párt aggodalma, a középfokú képzéseknél és a felsőoktatásban valóban voltak strukturális problémák, nem a megfelelő szakmákat, vagy a megfelelő módon sajátították el a fiatalok, de ezen a duális képzés segíthet. "Eközben Szegeden csökken a munkahelyek száma, ez kiderül az iparűzési adóbevételekből" - magyarázta. Úgy látja, drasztikus munkahelyteremtő program kell, legalább egy koncepciót fel kell vázolni. Frázispufogtatásnak tartja, hogy most már

Botka László

is emlegeti ezt, de szerinte ez a harmadik híd hasonlóan csak ígéretként létezik.

"A Tisza Lajos Közéleti Egyesület létrehozta a maga

, amely választ ad arra, hogy miként lehetne önkormányzati, állami segítséggel új munkahelyeket létrehozni. A programunkat ezért minél szélesebb körben igyekszünk megismertetni a választópolgárokkal" - mondta Bartha László. Nem érti, hogy a városvezetés miért csak a kifogásokat keresi. Az uniós pénzeket átcsoportosítaná úgy, hogy azok a munkahelyteremtést és ezen keresztül a családokat szolgálják.

Nagy Sándor

(Együtt) városfejlesztési alpolgármester

reagálva úgy fogalmazott, nem lehet mindenki programozó, nem csak tudásalapú gazdaságra szükséges alapozni, a munkanélküliség miatt jóval veszélyeztetettebb képzetlenekre vagy az alacsonyabb iskolai végzettségűekre is gondolni kell. Elérheti a 15 ezer főt is azok száma, akik nem találnak állást Bartha szerint, ezért a logisztikát, a mezőgazdasági feldolgozóipart erősítené. "A földkérdés nem lehet probléma, hiszen minden eszköz a város rendelkezésére áll, a kisajátítás fogalma ismert. Könnyű azt mondani, hogy nincs, vagy az államot hibáztatni, pedig csak ötlet, szándék, tárgyalókészség és munka kell. Ha ezt nem tesszük meg, akkor tönkre fog menni a város!" - üzente. A volt polgármester inkább a realitásokat követné, a szegedi Szilícium-völgyet szépen hangzó szlogennek tartja, de nem valóságnak. Ugyanígy látja a Biopolisz-programot, amit kudarcnak nevezett a grandiózus tervek miatt, habár az alkalmazott biológiai kutatásokat fontosnak nevezte.