Határon átnyúló együttműködésben a jövő – az ipari kenderről tanácskoztak Pécskán

A Csongrád és a Békés megyei ipari kender mintaprojekteket is bemutatták Pécskán azon a gazdafórumon, amelyen a romániai és a vajdasági tapasztalatokról is beszámoltak. Elhangzott, hogy határon átnyúló programokban és pályázati konstrukciókban is gondolkodnak, amellyel az egész Kárpát-medencét le tudnák fedni.

Romániában a rendszerváltás előtt 60-70 ezer hektáron termesztették az ipari kendert, míg ma mindössze 70 hektáron – tájékoztatta a pécskai gazdafórum résztvevőit

Sebestyén Csaba

, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Hasonló a helyzet hazánkban is, hiszen a 19. század utolsó negyedében mintegy 82 ezer hektáron termesztették a növényt, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon, ma viszont csak mutatóban találunk egy-egy mintaprojektet. Romániában, akárcsak Magyarországon szinte teljesen megszűnt a termesztés és a feldolgozás, az utóbbi időszakban azonban a nyugat-európai felfutása nyomán ismételten előtérbe került az ipari kender. Ahogy

a Nyugati jelen megírta

, Sebestyén Csaba azt hangsúlyozta a gazdafórumon, hogy kárpát-medencei kitekintésben csak akkor lát komoly gazdasági lehetőséget az ipari kender termesztésében, ha más kultúrákhoz hasonlóan, biztosítják a zökkenőmentes támogatási lehetőségeket, illetve kiépül az értékesítési lánc, alapos piackutatás alapján biztos vásárlót lehet szerezni hozzá. Elhangzott az is, hogy a Vajdaságban az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet által előállított Malina és Helena kenderfajtákból tavaly 50-60, idén viszont már 200 hektáron termesztenek, de kizárólag a magjáért, Szerbiában ugyanis nincs rostfeldolgozó üzem, vagyis a három szomszédos országban eltérő tapasztalatokról számoltak be.

Folberth Péter

, a Kender-Tech Kft. ügyvezetője, a Csongrád Megyei Önkormányzat által életre hívott, Algyő által koordinált kenderprogramjának résztvevője arról tájékoztatott, hogy Csongrád megyében jelenleg 5 hektáron kísérleti jelleggel termesztenek ipari kendert. Ennek részeként az Algyőhöz tartózó Rákóczitelepen 3,5 hektáron vetettek kendert, és

, a német példákat alapul véve egészen az őszi betakarításig minden egyes munkafolyamatot gépesítettek. A nagyközségben elsősorban az építőipari feldolgozásban látnak fantáziát, a kenderből ugyanis kiváló szigetelőanyagot is elő lehet állítani. A Nagyfa-Alföld Kft. területén is termesztenek kendert, kísérleti jelleggel két hektáron vetettek a növényből, s ahogy

, jelenleg azt térképezik fel, hogy milyen technológia alkalmazása mellett lehet a leggazdaságosabb a termesztés. Náluk fontos cél a kenderprogram elindítása mellett az is, hogy minden egyes elítéltnek munkát adjanak, vagyis a Békés megyei kenderprogramhoz hasonlóan az élőmunkára helyezik a hangsúlyt a gépesítés helyett.

A pécskai gazdafórumon az Algyőt képviselő

Füzesy István

gazdasági referens a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a találkozón egyértelműen kiderült, hogy a határ túloldalán, Romániában és a Vajdaságban egyaránt komolyan gondolkodnak az ipari kender termesztésének és feldolgozásának fellendítésében. Ahogy

Molnár György

, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője is rámutatott, csak akkor lehet gazdaságosan és fenntartható módon foglalkozni ezzel az ipari növénnyel, ha nagy területen termesztik, ezért is preferálja a kutatóintézet, hogy az egész Kárpát-medencét fedjék le, az országhatárokon átívelve. Füzesy István portálunknak azt is ecsetelte, hogy Nyugat-Európában már felemelkedőben van ez az iparág, és ugyanazokat a trendeket tartják követendőnek a szakemberek térségünkben is. „Az ipari kender termesztésének és feldolgozásának újjáélesztésében Románia előrébb jár nálunk, hiszen ott idén már 70 hektáron gazdálkodnak, másrészt európai uniós támogatást is kapnak, ám magának a technológiáknak a kialakítása és fejlesztése még ott is kialakulóban van” – magyarázta Füzesy. A Pécskán rendezett szakmai találkozón a felek az együttműködés fontosságát hangsúlyozták, ami például határon átnyúló pályázati rendszereken keresztül is újabb lendületet kaphat a jövőben. Algyő gazdasági referense ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Csongrád és Békés megye is támogatná ezeket a lehetőségeket, hiszen a cél közös: újra meghonosítani az ipari kender termesztését és feldolgozását térségünkben. Az ipari kender nyújtotta gazdasági lehetőségek a Kárpát-medencében című fórumon előadást tartott Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője;

Torda Márta

, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok osztályának vezetője;

Reman Domokos György

, Románia Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztériumának vezérigazgató-helyettese;

Nadiu Monica

, Románia Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztériuma Arad megyei Ellenőrző és Vizsgálat Igazgatóságának az igazgatója;

Skapinyecz Péter

, az MNKH Közép-európai Kereskedelmi Fejlesztési Hálózat Kft. igazgatója;

Molnár Sándo

r, Vésztő város polgármestere;

Vladimir Sikora

, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet Alternatív Növények osztályvezetője;

Csősz János

, a Temesvári Agrártudományi Egyetem tanára;

Virágh László

, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke;

Kiss István

, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány szegedi biotechnológiai intézetének igazgatója;

Somogyi Norbert

, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ általános főigazgató-helyettese; Folberth Péter, a Kender-Tech Innovációs és Fejlesztési Kft. ügyvezetője;

Menykő Ágnes

, az MNKH Zrt. Áldomás projektjének vezetője;

Túsz Ferenc

, az Aradi Vállalkozói Központ elnöke, valamint

Gál Tamás Mihály

, az Arad Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Kamara főtanácsosa.