Kékesi megint "odaszólt" egyet: a kerítéssel csak a határ túloldalára dobjuk át a problémát a MigSzol szóvivője szerint

A határzár nem érte el célját, a kormány pedig ellenséget kreál a menekültekből – szögezte le Kékesi Márk, a MigSzol szóvivője Mórahalmon egy konferencián, amelyen a tavalyi migrációs válság egyik legfontosabb szereplőinek nevezte azon civilek munkáját, akik nem egy segélyszervezet tagjaiként, hanem egy alulról építkező csoporthoz csatlakozva dolgoztak.

A déli határ mentén fekvő, a migrációs krízisben érintett települések lakosai és polgármesterei fellélegeztek az ideiglenes biztonsági határzár megépítése, majd a bevezetett jogi határzárnak köszönhetően, ami nagyban hozzájárult a lakosság nyugalmának biztosításához – hangzott el Mórahalmon, ahol „Összefogásban a migráció kihívásai ellen” címmel rendeztek

. A rendezvényen – miután többször elmondta, hogy igyekeztek magukat távol tartani a politikai állásfoglalástól – a Migráns Szolidaritás Csoport Szeged (MigSzol) szóvivője,

Kékesi Márk

úgy értékelt, hogy nem érte el célját a kerítés, ráadásul kiszámíthatatlan annak az áttételes vesztesége, hogy Európa közepén egy vasfüggönyt emelt a magyar kormány csak azért, hogy népszerűségvesztését kompenzálja. Kékesi szerint a menekültkrízisnek az egyik legfontosabb szereplői voltak azok a civilek, akik nem hivatásszerűen végzik ezt a tevékenységet, illetve nem egy nagy múltú szervezet tagjaiként segítik a migránsokat, hanem mint a MigSzol csoportból sokan, gyakorlatilag egyik napról a másikra belecsöppentek egy nagy médiaszereplésre lehetőséget kapó szervezet munkájába, méghozzá úgy, hogy ebben a munkában semmilyen gyakorlattal nem rendelkeztek. Elmondta, hogy amikor tavaly június második felében létrejött a MigSzol a szegedi nagyállomáson, akkor elkezdtek azon gondolkozni, hogy kik is ők, és miért segítenek. „Az első napokban lefektettük, hogy nem vizsgáljuk, hogy ezek az emberek miért indultak útnak, miért döntöttek úgy, hogy az életveszélyből a reménytelenségbe, vagy adott esetben az otthoni reménytelenségből egy bizonytalan helyzetbe vándorolnak. Nem vizsgáljuk, hogy miért jönnek, min ahogy azt sem tudjuk, hogy hova tartanak. Úgy láttuk, hogy itt és most helyzet van: emberek ezrei érkeznek, kiszolgáltatott helyzetben vannak, és nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy nem foglalkozunk velük” – magyarázta.

A MigSzol munkájához összességében 150-200 ember csatlakozott, augusztus második felében, illetve szeptember közepe előtt, vagyis a jogi határzár bevezetését megelőzően más településeken élők és külföldiek is bekapcsolódtak munkájukba. „Próbáltunk távol maradni attól, hogy politikai állásfoglalásokat tegyünk, pontosan tudtuk azt, hogy a szegedi migránssegítő csoportunkban vannak a kormánypárt és ellenzéki szimpatizánsok, de radikális jobboldali nézeteket valló emberrel is találkoztunk. Mi együtt tudtunk működni, egységesek maradtunk, Szegeden nem történt olyan, mint más hasonló alulról építkező szervezeteknél, hogy egymás ellen fordultak és elvitatták egymás eredményeit” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy a hatóságokkal, így a rendőrséggel és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH) is jó kapcsolatot építettek ki, akárcsak a polgárőrökkel. A térség egyházi szervezetei, például az evangélikusok vagy épp az alsóvárosi ferencesek is folyamatosan segítették munkájukat. Migránssimogatók, Európa elözönlőinek szálláscsinálói – többek között ezeket vágták a MigSzol-aktivisták fejéhez, amivel kapcsolatban Kékesi leszögezte: egyáltalán nem jó ötletnek, hogy akár háborús konfliktus, vagy éppen a mélyszegénység miatt emberek milliói megindulnak Európa felé. Ezzel együtt azt sem tartják jónak, ha az emberek egyszerűen elfordítják a fejüket. „Azzal, hogy lezárom a határt, és cinikusan azt mondom, hogy megoldottuk a problémát, tehát ha átdobom a kerítésen a szomszédba, attól még nem oldottunk meg semmit” – közölte. Kékesi szerint a határzár bár nagyon látványos változást hozott tavaly szeptemberben, nem tekinthető megoldásnak. Emlékeztetett az adatokra, mely szerint idén eddig mintegy 17 ezer migráns érkezett hazánkba az ideiglenes biztonsági határzár ellenére, továbbá 5 ezren a tranzitzónákon keresztül, illetve vannak, akik el tudják kerülni a hatóságokat, és úgy jutnak keresztül Magyarországon. Ezek a számok bizonyítják szerinte, hogy nem működik a kerítés, mely rengeteg pénzbe került. „Az az áttételes kár, az a morális deficit, amit Magyarország elszenvedett nemzetközileg, hogy Latin-Amerikától Japánok a magyar kerítéssel volt tele a média, ezáltal Európa közepén felépítettük az első vasfüggönyt 2015-ben, ennek az áttételes vesztesége kiszámíthatatlan” – szögezte le. A MigSzol szóvivője szerint a kormány sokszorosára nagyítja fel a migránsválság okozta problémát, és ellenséget kreál a szerencsétlen sorsú emberekből csak azért, hogy a népszerűségvesztését kompenzálja. A MigSzol és a hasonló alulról szerveződő civil csoportok munkáját éppen ezért is tartotta jelentősnek, mert azt tudták megmutatni, hogy van ennek az országnak egy szerethető arca is.