Közélet

A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes közösségi oldalak egy nemzetközi tanulmány szerint

A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes közösségi oldalak egy nemzetközi tanulmány szerint

2016. július 22., péntek
A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes közösségi oldalak egy nemzetközi tanulmány szerint

A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes közösségi oldalak, így az érintettek többsége nem is él panasszal, mondván, hogy úgysem lesz következménye - állítja egy nemzetközi tanulmány, amelyet a barcelonai egyetemen mutattak be készítői pénteken.

A kutatók öt ország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Románia és Egyesült Királyság fiataljait, a közösségi oldalak felhasználóit, jogi, oktatási és biztonsági szakembereket kérdeztek meg, továbbá azt vizsgálták, hogy az idegengyűlöletet közvetítő személyek és csoportok miként használják ezeket az oldalakat. A válaszokból kiderült: az idegenellenes hozzászólások fő célpontja a muzulmán közösség. Azok, akik a sértő bejegyzések áldozatai 60-90 százalékban nem tesznek jelentést arról a szolgáltatóknak. A kutatók szerint ennek magyarázata, hogy hozzá vannak szokva az ilyen típusú megnyilvánulásokhoz, sokan nem gondolják, hogy a gyűlöletbeszéd bűncselekmény, vannak, akik nem tudják, hova forduljanak, míg mások szerint a panasztétel nem vezet eredményre. A kutatót maguk is tettek egy próbát: 100 gyűlölködő kommentet jelentettek a Facebook adminisztrátorainak, ám ezek közül mindössze 9-et töröl a szolgáltató, a többiről nem gondolta, hogy megsértette a közösségi normákat. Olga Jubany antropológus, a tanulmány koordinátora úgy véli, a kifogásolt tartalmak eltávolítása teljesen esetleges. Példaként említette, hogy míg "A kutyák diszkrétebbek mint a muzulmánok" bejegyzést törölték, az "Öljétek meg (sic) mind, irgalom nélkül" mondat maradhatott. Mint mondta, ráadásul úgy tűnik, mintha ezeken a felületeken elfogadhatóak lennének olyan szavak, amelyek az életben nem. "Amint nem mondanál egy bárban, azt leírod az interneten" - jegyezte meg. Miguel Pajares antropológus szerint noha a törvény nyilvánvalóan nem védi a gyűlöletbeszédet, mégis, a követkeménynélküliség miatt úgy tűnhet, mintha a gyűlölködő bejegyzések írói jogaikat gyakorolnák. Hozzátette: a probléma nem az internettel van, a jelenség kiterjed a társadalom egészére és egyre növekszik. Az európai események kiváltják ezeknek a csoportoknak a terjeszkedését az interneten is. A szabad véleménynyilvánítás nem sértheti mások méltóságát - hangsúlyozta Miguel Ángel Aguilar ügyészségi koordinátor. A tanulmány több javaslattal él, a panaszkezelés hatékonnyá és átláthatóvá tételétől kezdve egészen odáig, hogy minél fiatalabb korban kellene oktatni a gyerekeket arra, mi a különbség a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.