Összefogás az algyői Nepomuki Szent János szobor visszaállításáért

Lassan feledésbe merül, hogy Algyő egykor halászfalu volt, pedig erre az 1950-es évekig még egy Nepomuki Szent János szobor is emlékeztetett a töltésen, tekintetével a Tisza algyői szakaszát őrizte. A szobor visszaállítását határozta el az ALTE, a nagyközség életében egyedülálló módon gyűjtést is hirdetett az egyesület, hogy részben a helybéliek összefogásával emeljék újra a szobrot.

A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként, a gyónási titok mártírjaként tartják számon

Nepomuki Szent Jánost

, aki Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Számtalan helyen hidak és folyóvizek mentén láthatjuk alakját, sok helyen mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Algyőn a múlt század elején emeltek szobrot a szentnek, néhány száz méterre a templomtól a töltés tetején, ám ma csak a talapzata áll. „Az algyői szobrot az ötvenes években vandálok zúzták össze, és maradványait a Tiszába hajigálták” – írja

ifj. Lele József

a Nepomuki Szent János szobrok Szeged környékén című művében, vagyis több mint hat évtizede nem őrködik a Tisza fölött. Az áprilisi Algyői Falunapokra egy Tiszáról szóló tárlattal készült az Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesületet (ALTE), amelyen az 1879-től, a nagy árvíztől napjainkig mutatták be a szőke folyó és a nagyközség kapcsolatát, illetve a jövőről is szólt a kiállítás, az egyesületet ugyanis azt kezdeményezte, hogy a töltésen állítsák vissza a múlt század elején emelt, és az 1950-es években a vandálok áldozatául esett szobrot, amit a kommunista rendszerben senki sem akart helyreállíttatni. A nagyközség jövőbeni fejlesztési terveit is felvonultató tárlat az úgynevezett gabonakikötő környékét is bemutatta, melynek bejáratánál a gáton a szobortalapzat még mindig áll, jelezve, hogy a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentje egykor onnan őrködött a Tisza algyői szakasza és a halászok fölött.

Az Algyői Hírmondó 1998 januárjában írt a szoborról

,

Ács S. Sándornak

a halfogó mester,

Mészáros Balázs

is arról nyilatkozott, hogy jó lenne visszaállítani a töltés ékét, a halászok védőszentjét. „Mindez azért aktuális 2016-ban is, mert már egyre kevésbé ismert, hogy Algyő egykor halászfalu volt, és bár a tárgyi emlékeket a tájházban láthatják az érdeklődők, településünk múltjához kapcsolódna a Nepomuki Szent János szobrának a visszaállítása is” – magyarázta az ALTE elnöke,

Füzesy István

. Hozzátette, vallásos kegyhely is lenne a töltésen a szobor, másrészt turisztikai szempontból egy új látványosságává válhatna a nagyközségnek. Algyő egyébként is gondolkodik a Tisza fejlesztésében, a vízi élet fellendítése is szerepel céljaik között, például hajókikötőt alakítanának ki pályázati forrásból, amelyhez pont Nepomuki-szobránál lehetne lemenni, vagyis még tájékozódási ponttá is válhatna. „Tárgyalt a település többször a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel és bekapcsolódna a Bejárható Magyarország Programba is, amelynek keretében a különféle jármódokat, vagyis a kajak-kenut, a vitorlázást, a kerékpározást, lovaglást és gyaloglást lehetne összekötni. Algyő ehhez ideális hely, ugyanis Szegedhez is közel van, az amatőr szinten sportolóknak is kiváló lehetőséget nyújtana ez a fejlesztés” – magyarázta Füzesy. A algyői Nepomuki-szoborról nem maradt fenn egyetlen fotó sem, az egyesületnek az algyőiek is csak olyan fényképeket küldtek, amelyeken a szobortalapzaton pózol valaki, sőt a tervek sem kerültek elő, sem a Móra-múzeumban, sem pedig a levéltárban nem található róla semmilyen feljegyzés vagy emlék.

Bálint Sándor

néprajzkutató mindössze néhány szóval említi egyik művében, de részletes leírás sem lelhető fel róla. Annyi tudott, hogy mészkőből készült, nem volt festett és nagyjából másfél méter magas alkotás állt egykor a töltésen. Az ALTE célja, hogy az eredeti talapzaton, egy a korábbihoz hasonló szobrot emeltessenek, megkeresésükre három művésztől érkezett ajánlat, amelyek közül

Popovics Lőrinc

tervezete igazodott leginkább az egyesület terveihez, az alkotó az 1,65 méter magas szobor makettjét is elkészítette, ami jelenleg a könyvtárban tekinthető meg.

„A szobor ára a felállításával együtt 3 millió forintba kerül a kalkulációk szerint. Az egyesületünk által indított gyűjtés ezt nem fogja fedezni, mégis Algyő életében talán egyedülálló módon azért kérjük a lakosság hozzájárulását, hogy megmutassuk, van egy cél, amiért összefognak az algyőiek” – magyarázta az egyesületi elnök. Adományozni a könyvtárban lehet, illetve Füzesy István akár házhoz is megy a felajánlásokért. Hangsúlyozta, mindenkinek nyugtát adnak, és összesítik azok névsorát, akik támogatják az ALTE kezdeményezését, azt tervezik ugyanis, hogy egy időkapszulát helyeznek a talapzathoz, amely az adományozók nevét is tartalmazni fogja. Füzesy István arról tájékoztatott, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke,

Kiss-Rigó László

is támogatásáról biztosította az ALTE-t, felkeresték

Molnár Áron

polgármester is, illetve a képviselő-testület elé is kerül majd idővel a kezdeményezés, de csak akkor, amikor már látható, mennyi adomány gyűlt össze. Mivel a töltés állami tulajdonú és az ATIVIZIG kezelésében van, a vízügyi igazgatóságot is értesítették a tervekről, ahonnan az a visszajelzés érkezett, hogy mivel a meglévő talapzatra kerülne egy az eredetihez hasonló szobor, külön engedély sem szükséges felállításához, de természetesen be kell jelenteni, illetve a védművet nem sérthetik meg a munkálatok során. Füzesy kérdésünkre elmondta, nem tűztek ki határidőt, hogy meddig folytatják a lakossági gyűjtést, de reméli, minél többen fogják támogatni elképzelésüket, amely visszakanyarodik Algyő gyökereihez, így az egykori tradíciókra is emlékeztet szakrális jellege mellett.