Emlékoszlopot avattak Szőregen - Latorcai Csaba: Gyászoljuk Trianont, de túl kell lépni a kapott sebeken + FOTÓK

Jogunk van ahhoz, hogy ne engedjük elfelejteni a múltat – hangsúlyozta Latorcai Csaba helyettes államtitkár Szeged-Szőregen, ahol a trianoni békediktátum emlékére emlékoszlopot emeltek. Mint elmondta, az a dolgunk, hogy erősödjünk hitben, szellemben, lélekszámban és vagyonban egyaránt, s ennek a folyamatnak egy állomásának nevezte a szőregi temetőben az emlékmű avatását.

Trianon a magyarság olyan közös traumája, ami generációról generációra öröklődik és még mindig nem tudott feloldódni, révén társadalmi traumáról van szó, s az lassabban gyógyul, mint az egyes emberek esetében - fogalmazott

Latorcai Csaba

, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a szőregi temetőben tartott emlékoszlop avatásán. „A gyógymód ugyanaz: beszélnünk kell róla, mert ha hallgatunk, ha nem nézünk vele szembe, betegei maradunk. Meggyászolni Trianont, felidézni emlékét, de túllépni a kapott sebeken – ez ma a feladatunk” – szögezte le. Beszédében felelevenítette a 1920-as eseményeket hangsúlyozva, hogy nem a történészek kenyerét akarja elvenni, hanem fontosnak tartja, hogy újra és újra elhangozzon, mi is történt 96 évvel ezelőtt, amiről egészen a rendszerváltásig tilos volt beszélni. Elmondta, mivel nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem ismerték a békediktátum előzményeit és következményeit, ezért következhetett be a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazás. „A diktátum megtagadott minden olyan elvet, amelyek nevében megszületett. A bennünket körülvevő győztes országok célja nemzetállamaik létrehozása volt és az, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. A soknemzetiségű Magyarország és a Monarchia helyén nemzetállamok helyett viszont ugyancsak soknemzetiségű államok jöttek létre, ahol az államalkotó magyarság kisebbségbe szorult” – emlékeztetett Latorcai hozzátéve, jogunk van ahhoz, hogy ne engedjük elfelejteni a múltat.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy június 4-én a gyász és az emlékezés mellett legfontosabb feladat a cselekvés. Ennek részeként a nemzeti kormány a trianoni békediktátum 90. évfordulóján a békeszerződés kikényszerített aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává avatta, ezen felül bevezette a kettős állampolgárság rendszerét, hogy így biztosítsa az egyénnek a nemzeti önazonosság megválasztását is magába foglaló szabadságát. Latorcai szerint most az a dolgunk, hogy erősödjünk: hitben, szellemben, lélekszámban, vagyonban egyaránt. Ennek egy állomásának nevezte a szőregi temetőben az emlékoszlop avatását. Méltatta a két alkotó,

Lantos Györgyi

és

Máté István

csongrádi szobrász házaspár művészi jelentőségét, akik szerinte azon művészek közé tartoznak, akik alkotói tevékenységük jelentős eszköztárát a magyar múlt emblematikus alakjai és eseményei ábrázolására szánták, ily módon koncentrálva stigmákkal teli múltunk gyógyítására is. „Trianonra úgy szokás utalni, mint a nemzet nagy traumájára, be nem gyógyult sebére. Egyáltalán nem mindegy miként kezelünk egy sebet, és ha sikerül a gyógyítás, akkor a sebből még erőt is lehet meríteni” – hívta fel a figyelmet

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi megyéspüspök, aki szerint az önsajnálat, a panaszkodás, a kívülről ránk tukmált kisebbségérzés nem megfelelő kezelési mód. Kiss-Rigó hangsúlyozta, önsajnálat helyett az önvizsgálat, az alázat, a határozottság és az összefogás, ami gyógyít, vagyis lelki-szellemi erővel lehet a sebeket valójában kezelni. Úgy fogalmazott, nem elhallgatnunk, hanem tudatosan erősítenünk kell saját értékeinket, és ezáltal saját identitásunkat, amire a mai történelmi időkben van lehetőségünk. „Külső problémák, nehézségek ma is érnek bennünket, de ezek nem fizikai jellegűek elsősorban, hanem szellemi, ideológiai ellenfelekkel kell szembenéznünk, s ehhez kell megfelelő tartás. Például a brüsszeli kötelező betelepítési kvóta vagy

Soros György

pénze olyasmi, amivel kellő identitással, értékeinkhez való hűséggel meg tudunk küzdeni. Ilyen szempontból, ha értékeinkben erősödünk, identitásunkban gazdagodunk, akkor tudunk igazán befogadókká válni, és akkor tudunk hozzájárulni Európa identitásának megtalálásához, és jövőjének biztosításához” – fogalmazott a megyéspüspök az emlékoszlop megáldása előtt.

A Szőregi Baráti Társaság, a Szőregi Gazdák Baráti Társasága és a Szőreg-Kübekházi Vadásztársaság által szervezett rendezvényen

Juhász Gyula

Trianon című versét a Szegedi Nemzeti Színház Színésze,

Borovics Tamás

szavalta el az egybegyűlteknek, majd

Péter László

professzor, a város díszpolgára három további Juhász Gyula költeményt mondott el, amelyek Szegedhez kötődnek, a Dugonics című például pár nappal a trianoni békediktátum aláírása után született.

Miklós Péter

történész, az Emlékpont igazgatója emlékeztetett, Szőregen 2010-ben

Rózsavölgyi József

fideszes önkormányzati képviselő kezdeményezésére indult az a folyamat, mely a városrész és a nemzetünk történelmi eseményeinek tárgyiasult emlékeket is állít. Ennek része volt a Lány rózsákkal, a

Szalóki Zsuzsannának

emléket állító Huszárlány emlékmű és a Hősök terén felállított Emese kútja is, most pedig a temetőben állítottak emléket a trianoni békediktátumnak. „Ez az oszlop a veszteségre emlékeztet egy olyan településen, amelyik 1920 júniusa után még jó egy évig idegen megszállás alatt, a szerb-horvát-szlovén állam részeként létezett. Az emlékhelyek – akár tudatosan, akár tudattalanul alkotjuk őket – szakrális tartalmúak. Az emlékoszlop, amely szimbolikusan is az eget és a földet, az emberit és istenit közi össze, ilyen feladatokat is ellát” – fogalmazott Miklós Péter. Az emlékoszlopnál – amelyet Latorcai Csaba és a Rózsavölgyi József leplezett le – az ünnepség végén koszorúkat helyzetek el a megjelentek.