Közélet

Ajándéknak álcázott sarc a szegedi háziorvosoknak – többségük nem kap mentességet az iparűzési adó alól

Ajándéknak álcázott sarc a szegedi háziorvosoknak – többségük nem kap mentességet az iparűzési adó alól

2016. június 22., szerda
Ajándéknak álcázott sarc a szegedi háziorvosoknak – többségük nem kap mentességet az iparűzési adó alól
vedooltas01_gs

A szegedi háziorvosokat érintő, tavaly novemberben megszavazott iparűzési adókedvezménnyel az érintettek többsége nem tud élni, mert Hódmezővásárhellyel ellentétben az önkormányzat nem adta meg a maximális támogatást. Az orvosi kamara szerint érthetetlen a lépés, mikor betöltetlen praxisok vannak Szegeden. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület szeretné elérni, hogy a közgyűlés még nyári szünete előtt változtasson a helyi adórendeleten, és támogassa az alapellátás szereplőit.

„Érthetetlen, hogy a betöltetlen praxisok ellenére a megyei átlaghoz képest miért sújtja nagy adó a háziorvosokat Szegeden” – nyilatkozta a SZEGEDma Hírportálnak

Domokos István

főorvos, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke, aki szerint ki kell mondani ezt, akkor is, ha ez kellemetlen a város számára. Pedig elsőre mást gondolnánk, ha a média beszámolóit olvassuk: „új kedvezményt is bevezet a város havi 1 millió forintos jövedelemig házi- és gyermekorvosoknak” – írtuk a tavaly

novemberi közgyűlés

tudósításában. A

Botka László

szocialista polgármester által előterjesztett, ám mint kiderült: csupán látszólag nagy iparűzési adókedvezménnyel azonban az alapellátást biztosító orvosok komoly hányada nem tud élni, így kénytelenek a rendelő fejlesztésre, betegek gyógyítására szánt pénzből a város büdzséjét gyarapítani. Pedig a kormány lehetővé teszi azt, hogy a jelenleginél több doktor helyzetét könnyítsék meg. „Fel kell tenni a kérdést: az önkormányzat akarja-e támogatni a háziorvosokat? Ha igen, most megtehetné!” – Domokos István úgy véli, még most kell lépni.

A maximálisan adható adókedvezmény 60 százalékánál húzta meg a határt a szegedi közgyűlés

„A törvény lehetővé teszi, hogy az alapellátásban résztvevő háziorvosokat iparűzési adókedvezményben részesítse saját hatáskörben az önkormányzat bruttó 20 millió forint iparűzési alapig. Háziorvosnak az minősül, akinek az iparűzési adóalapját képező árbevétele legalább 80 százaléka az OEP-finanszírozásból származik” – nyilatkozta lapunknak

Krizsán Szilárd

, aki egy orvosvállalkozásokra szakosodott könyvelőiroda vezetője. Csongrád megye települései nem egységesen döntöttek a kérdésben. A két megyei jogú város közül

Hódmezővásárhely megadta a maximális kedvezményt

, Szeged viszont évi bruttó 12 millió forintnál húzta meg a határt. Ez nem azt jelenti, hogy ekkora fizetésből élnek az orvosok, ebből kell fizetni többek között a rendelő fenntartását, az asszisztenst, a felszerelést is.

szoregi_rendelo01_gs

„Ez a havi egymillió forint olyan alacsony határ, hogy álláspontom szerint elenyésző azon orvosok száma, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel. Olyan ez, mint amikor

Mátyás

királynak vitt is, meg nem is ajándékba galambot a szegénylány” – vélekedett a könyvelő. Teljes kimutatást nem ismer, de Krizsán Szilárdnak csupán néhány ügyfele járt jól a módosítással. Hozzátette, a közelmúltban - leszámítva az elmúlt két évet – stagnált, vesztett az értékéből az alapellátás finanszírozása, ezért akkoriban minden praxis a talpon maradás érdekében kiegészítette tevékenységét, így gyakran már bevételük kevesebb, mint 80 százaléka származott az OEP-től, azaz szintén fizetniük kell az adót.

Az OEP a betegek ellátására, és nem a város büdzséjének növelésére szánja a támogatást

A könyvelő nem tagadja, már magát az adóztatást is problémásnak tartja, mert az egészségpénztártól kapott összeg „közpénz-felhasználási elszámoltatás” alá vonható, tehát a finanszírozó ellenőrizheti, hogy mire használták fel a pénzt. „Közpénzt a közgazdaságtanban nem szoktak adóztatni, nálunk mégis így van” – mondta. Úgy gondolja, a megyeszékhely 35,6 milliárd forintos költségvetéséhez képest elenyésző összeg a háziorvosoktól begyűjtött pénz, viszont a doktoronként átlagosan 200-400 ezer forintos adótételből fejlesztésre, javadalmazásra is tudnának költeni, ami kis praxisaik fenntartásához nélkülözhetetlen. „Habár Szeged önkormányzata törvény által kötelezett működtetője lenne az alapellátásnak, mégsem tesz semmit azért, hogy ezek a praxisok jobban működjenek, sőt azt a kedvezményt sem adja meg, amit adhatna” – fogalmazott.

kozgyules22_gs

Tisza Lajos Közéleti Egyesület: Azonnal lépni kell háziorvosainkért!

A problémával a Tisza Lajos Közéleti Egyesület sebész vezetője,

Bartha László

is találkozott. A szervezet elnöke szerint nem lenne probléma, hogy a vállalkozások adóznak, azonban az érintett háziorvosok, gyerekorvosok, fogorvosok az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát végzik el. Ő is hasonló tapasztalatokról számolt be, mint Krizsán, az általa megkérdezettek markáns többsége nem fért be a kedvezményezettek közé. „Amit az állam ad, azt

Botka László

megsarcolja” – vont konklúziót. Szerinte egyedülálló az a település Magyarországon, amely nem vállal felelősséget saját polgárai egészségéért. „Folyamatosan a kormányra mutogatnak az orvosok elvándorlása miatt, miközben az OEP által adott pénzből vesznek el. Pedig meglenne a jogi lehetőség az adó elengedésére, követhetnék Hódmezővásárhely példáját!” – így Bartha László. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület kéri, hogy vigyenek be egy sürgősségi módosító indítványt a helyi adórendeletbe a nyár előtti utolsó közgyűlésen, amely lehetővé tenné a pénz orvosoknál hagyását. „Fordítsák arra az OEP-támogatást, amire kapták!” – mondta a volt polgármester.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.