B. Nagy László: Reális célokat tűzött ki a kormány, tartható lesz a jövő évi költségvetés

A befektetőknek kiszámíthatóságot jelent, hogy az Országgyűlés már a nyár elején elfogadta a 2017-es büdzsét – emelte ki B. Nagy László. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy az unió és az OECD is jelezte, reális a kormány által kalkulált több mint 3%-os gazdasági növekedés, ami ha megvalósul, akkor a magyar gazdaság stabilitása fenntartható lesz.

A Parlament 122 igen és 63 nem szavazattal fogadta el június 13-án hazánk jövő évi költségvetését

, a büdzsé 3,1%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-os GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, míg az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik. Szeged fideszes országgyűlési képviselője,

B. Nagy László

emlékeztetett, hogy a tavalyi gyakorlatot követte a kormány azzal, hogy már nyár elején elfogadták a következő évi büdzsét, ami befektetői szempontból érdekes. Mint elmondta, így már most kiszámítható, hogy az egyes befektetéseknek milyen feltételei lesznek jövőre, vagyis kalkulálható a megtérülés, ismerhető az állami támogatási és adórendszer, és ez a kiszámíthatóság pozitívan hat a piacra. A nem befektetői körnek is kap egyfajta garanciát, ugyanis látható, hogy milyen adózási, szociális és támogatási rendszerek lesznek. „A 3% körüli jövő évi gazdasági növekedés reális szám, ami azt jelenti, hogy amennyiben ez megvalósul, akkor a magyar gazdaság stabilitása fenntartható lesz. Ezt egyébként megerősítették az Európai Unióból és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől, vagyis az OECD-től is” – fűzte hozzá. A 2,4%-ra tervezett költségvetési hiánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy az állam túlköltése a gazdaságélénkítésre lesz fordítva, valamint a szociális területre és bérfejlesztésre, ami gazdasági és fogyasztás szempontjából is támogatni fogja a költségvetést. Ez a 2,4% még bessze belül van a maastrichti egyezmény 3%-os költségvetési hiány elváráson belül van, ami egyébként az európai országok döntő többségében nem is valósul meg. „Úgy gondolom, hogy az a stabilitás, ami ma Magyarországon makrogazdasági szempontból van, az tartható lesz 2017-ben is. Ha a külső veszélyforrások nem növekednek annál nagyobb mértékben, mint amit jelenleg tapasztalunk, gondolok itt az orosz-ukrán konfliktusból eredő orosz kereskedelmi embargóra, vagy éppen a migrációhoz kötődő más problémákra, akkor tarthatóak lesznek a büdzsé számai” – mondta el portálunknak. B. Nagy László a büdzsé kapcsán a személyi jövedelemadóval kapcsolatban megjegyezte, a jövőbeni célok között szerel annak 15-ről 5%-ra csökkentése, de annak azonban van ára, ráadásul a 15%-os mérték is nagyon jónak számít az uniós országok összehasonlításában. „A költségvetés bevételi és kiadási oldalának egyensúlyban kell lennie, ha állami bevételt veszünk el azzal, hogy csökkentjük a személyi jövedelemadót, akkor nyilvánvalóan egyéb költségvetési, adózási változásokat kell életbe léptetni azért, hogy az egyensúly továbbra is fennmaradjon. Akinek a 15% sok, az gondoljon vissza néhány évvel ezelőttre, a 20 fölötti és 30%-os progresszív adózási kulcsokra. Úgy gondolom, hogyha az embereknél marad a pénz, akkor ők el tudják dönteni, hogy mire költsék” – közölte a fideszes honatya.

Varga Mihály

a jövő évi költségvetést az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséjének aposztrofálta, akárcsak az ideit. Ezzel kapcsolatban B. Nagy László kiemelte, nem véletlen a pénzügyminiszter kijelentése, hiszen egy folyamatról van szó, hiszen az életbe léptetett otthonteremtési támogatások és egyéb kedvezménynek továbbgyűrűznek a következő évre is. B. Nagy elmondta, az áfacsökkentés is folytatódik, a sertéshús után 2017 januárjától 5%-ra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája, ami jelentős támogatás a családoknak amellett, hogy a termelők versenyképességét is növeli, illetve a forgalom bővülését is hozza a kereskedelemben. Portálunknak kérdésére elmondta, hogy késlekedés van az uniós pályázatok kiírásában, aminek az oka részben abban keresendő, hogy rengeteg egyeztetés zajlik a háttérben Brüsszellel, így még mindig tart annak az átállásnak a folyamata, mely szerint az uniós forrásoknak a 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani. „Ez az átállás nem annyira egyszerű, minden lépésnél Brüsszel beleszól és egyeztetést kér, és súlyosan büntet is, ha hibát követ el a magyar fél” – fűzte hozzá. A szegedi képviselő a kiírt pályázatok mennyisége alapján arra számít, hogy a második félévben és jövőre felgyorsulnak az események, hiszen az a kormányzati cél, hogy 2017 júliusáig ki legyen írva az összes pályázat, ami úgy tűnik, realitás.