Atomenergia ügynökség: Magyarország jól felkészült a nukleáris veszélyhelyzetekre

Magyarország alapvetően jól felkészült bármilyen nukleáris vagy sugárzással járó veszélyhelyzetre, balesetre - mondta Chris Dijkens, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziójának vezetője, amely az elmúlt 12 napban felülvizsgálta a magyar nukleáris veszélyhelyzet-kezelési rendszert.

A vizsgálat befejezése után megtartott pénteki budapesti sajtótájékoztatón

Chris Dijkens

elmondta: a baleset-elhárítási rendszer jól kidolgozott, a felülvizsgálatra való felkészülés során a magyar fél az önértékelést objektíven végezte el, és minden résztvevő szervezet biztosította a kilenc tagból álló nemzetközi szakértői csoportnak a nyitottságot és az átláthatóságot.

Fichtinger Gyula

, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója hangsúlyozta, a misszió önkéntes, a felülvizsgálatot Magyarország kérte. Az EPREV-misszió a NAÜ által felajánlott, a tagállamok nukleáris biztonságának erősítését segítő felülvizsgálati lehetőség, nem audit vagy ellenőrzés. A felülvizsgálat a nukleáris és radioaktív anyagok magyarországi alkalmazói, illetve a veszélyhelyzet-kezelésben szerepet játszók közül csaknem 30 szervezetet érintett. A szakértők a magyar veszélyhelyzet-kezelési rendszerben számos pozitívumot találtak, de néhány területen további fejlesztést javasolnak. Az erősségek között kiemelték egyebek mellett, hogy a magyar hatóságok proaktív módon hangolják össze veszélyhelyzet-kezelési programjukat a NAÜ újonnan kiadott nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet-kezelési biztonsági követelményeivel. Az intézkedések naprakészségének biztosítására felső szintű munkacsoport alakult, illetve Magyarország aktívan részt vesz a nemzetközi gyakorlatokon, és nemzetközi szakértői értékeléseket is kezdeményez veszélyhelyzet-kezelési programjának fejlesztése érdekében. A felülvizsgálat alapján a misszió javasolja, hogy a magyar hatóságok folytassák a meglévő veszélyhelyzet-kezelési programok hozzáigazítását a NAÜ legújabb biztonsági követelményeihez. Az egészségügyi dolgozóknak a sugárterhelés klinikai tüneteinek diagnosztizálása terén több képzésre volna szüksége - közölték. A fejlesztendő területek között említették az utánpótlás-tervezést is annak érdekében, hogy a jövőben is rendelkezésre álljon megfelelően képzett veszélyhelyzet-kezelési személyzet. A lakossági tájékoztatási anyagokat szükség szerint le kellene fordítani idegen nyelvekre, és felmerült a veszélyhelyzet-kezelésbe bevont dolgozók védelmével összefüggő intézkedések további fejlesztése. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója kiemelte, az előzetes önértékelés során akciótervet készítettek, hogy az általuk feltárt szükséges fejlesztéseket milyen ütemezésben valósítják meg. A felülvizsgálat megállapításai alapján ezt aktualizálni fogják. A főigazgató úgy fogalmazott: két-három év múlva szívesen látják a NAÜ szakértőit, hogy értékeljék, milyen eredménnyel hajtották végre az akciótervet.