Közélet

A mai napig rejtély, hogy ki bombázta Kassát 75 éve

2016. június 26., vasárnap

1941. június 26-án ismeretlen repülőgépek bombázták Kassát, válaszul Magyarország hadban állónak tekintette magát a Szovjetunióval. A repülőgépek típusát nem sikerült azonosítani, de a bombák szovjet gyártmányúak voltak. Az államszocializmus évtizedeiben német provokációról beszéltek, később felmerült a román támadás, sőt a magyar önbombázás teóriája. B. Stenge Csaba hadtörténésszel, a 32 halálos áldozattal járó bombázás kutatójával próbáltunk közelebb jutni a rejtély megfejtéséhez.

Furcsa repülőgép-motorzúgásra lettek figyelmesek a tapasztalt szerelők Kassán 1941. június 26-án délután egy óra körül, amelyek sem az olasz, sem a német gépekre nem emlékeztettek. A lakosság eközben nyugodtan tette dolgát, a légvédelmi ágyúk és a szirénák már csak akkor szólaltak meg, mikor késő volt, mert sorra robbantak a FAB-100 típusú, 105 kilogrammos szovjet rombolóbombák. A támadásban 32 ember hunyt el, 27 épület sérült meg különböző mértékben. A légvédelem egyetlen gépet sem lőtt le, a kétfedelű magyar vadászgépek sem bírták utolérni a Kassára összesen 29 bombát ejtő 3 repülőgépet. A támadást senki nem vállalta, de a magyar fél azt a feltételezést vonta le, hogy a szovjetek bombáztak, így hadban állónak tekintette magát a hatalmas keleti állammal, s másnapra megtorló bombázást rendelt el. „Csak annyit tudunk biztosan, hogy megtörtént, meghalt 32 ember, s hogy szovjet ejtőlőszereket használtak” – nyilatkozta lapunknak

B. Stenge Csaba

repüléstörténész, a Tatabányai Levéltár igazgatója, aki évek óta kutatja az incidenst. Indirekt bizonyítékok vannak, azonban mind a világban, mind Magyarországon nagyon népszerűek az összeesküvés-elméletek.

„Minden bizonnyal a szovjetek voltak, de nem szándékosan, hiszen nem volt érdekük, hogy egy újabb ellenféllel gyarapodjanak”

- osztotta meg saját álláspontját a hadtörténész. Felmerült, hogy régi, 1937-es térképeket használtak a szovjetek, de B. Stenge inkább navigációs hibára gondol, amiből nem egy hasonló előfordult a II. világháborúban, az amerikaiak például Svájcot bombázták többször Németország helyett. Úgy véli, Iljusin DB-3 típusú repülőgépekkel hajtották végre a támadást, ebből 3 darab el is bírta a a 30 db 105 kilogrammos bombát. Nem véletlenül nem vállalta egy személyzet sem a tévedést, ha kiderül, valószínűleg az NKVD (a KGB elődje) kivégezte volna őket.

Nem ez volt az egyetlen támadás, három szovjet vadászgép megtámadta a rahói gyorsvonatot is.

A gépek felderítési céllal jöttek, amit érthetőnek tart a történész, de azt már nem, hogy miért kellett egy egyértelműen civil vonatot megtámadni. Szerinte a rendszerváltás irányított történetírása miatt terjedt el a német provokáció elmélete, pedig ennek semmi alapja nem volt. A nácik gyors győzelemmel, néhány hetes hadjárattal számoltak, s nem tartottak igényt a gyenge magyar haderőre. Hitler sem kedvelte országunkat, s attól félt, a magyarok a galíciai olajmezőket szeretnék megkapni. A románokat ugyanezen ok miatt zárta ki, hiszen egy magyar hadbalépéssel osztozni kellett volna a várható győzelmen, elveszett volna a politikai előny. Azért sem volt érdeke bombázni a magyaroknak, németeknek, románoknak, mert nagy volt a lebukás esélye, ráadásul a katonai repülőkiképzést veszélyeztették volna, mert Kassán jött létre az akadémiájuk. Be kellett ezért lépnünk a háborúba? B. Stenge Csaba szerint az 1941-es katonai-politikai viszonyokat kell figyelembe vennünk. Az bizonyos, hogy Werth Henrik vezérkari főnök be akart lépni a háborúba, hogy ne maradjunk le a románok mögött, s ő is párhetes győzelemmel számolt. „A belépésünk predesztinálva volt, sajnos a lehető legrosszabbkor jött ez a támadás” – fogalmazott a levéltáros. Úgy látja, habár Magyarország mindenképpen csatlakozott volna a hadjárathoz, de koránt sem mindegy, hogy ezt mikor és milyen erőkkel tette volna meg.

Szovjetunió