Tóbiás: az alapjövedelem eszköz a jobb társadalom eléréséhez

Az alapjövedelem bevezetése nem cél, hanem eszköz egy jobb társadalom eléréséhez - mondta Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten, egy nemzetközi konferencián.

A brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Központja (FEPS) és a Táncsics Mihály Alapítvány - Az alapjövedelem a jövő szociálpolitikája? címmel megrendezett - tanácskozását megnyitó beszédében Tóbiás József kiemelte: minél szélesebb körben kell diskurzust folytatni az alapjövedelemről. E kérdés megvitatásakor nem arról kell beszélni, hogy az alapjövedelem a túlélést jelenti-e, hanem arról, hogy a kitörést jelentheti-e. A baloldal a társadalmi struktúra, a társadalmi modell megváltoztatására akar kísérletet tenni - mondta. A politikus emlékeztetett: az elmúlt években komoly intellektuális vita folyt az alapjövedelemről, és mára a mainstream közgazdasági gondolkodásban is téma lett. Úgy vélte, az alapjövedelem, amelyet mindenki rászorultságtól és munkavégzéstől függetlenül rendszeresen, alanyi jogon kapna, országos zéróösszegű, nagy volumenű újraelosztást jelentene. Növelné a belső fogyasztást, ösztönözné a gyermekvállalást, visszaszorítaná a szegénységet, csökkentené az adminisztrációt, növelné a társadalom igazságérzetét, csökkentené a megélhetési bűnözést és erősítené a társadalmi integrációt - sorolta.

Tóbiás József

úgy vélte, az alapjövedelem révén a munka becsületét nemcsak pénzügyileg ismerné el a közösség, hanem azt is elismerné, hogy az értékteremtő ember a közösség hasznára válik. A közmunka ellenben nem megoldás, az nem értékteremtést jelent, nem lehet végcél - közölte. Az MSZP elnöke arról is beszélt, hogy radikális szemléletváltozás kell, amely az igazságosabb, emberibb világ képét közvetíti az embereknek. Mindehhez azonban reformok kellenek az alapjövedelmen túl is - tette hozzá.

Gurmai Zita

, a FEPS alelnöke, az MSZP országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy "Orbán Viktor Magyarországán" ma már nem a szociális jogok kiterjesztéséért, hanem azok maradékának megvédésért kell dolgozni. Magyarországon semmibe veszik a munkavállalói jogokat, nő a dolgozói szegénység, ma már több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt - mondta. Azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a kormány át akarja írni a létminimum számítását, hogy "szebben mutassanak a statisztikák". Gurmai Zita szerint ijesztő képet mutat a jelen, de a baloldaliaknak akkor is gondolkodniuk kell a jövőről, a lehetőségekről. Európában az egyik legnagyobb kihívás a jelentős munkanélküliség, nő a szegénység, ezért fontosak a beruházások, a fenntartható fejlődés, mert így lehet megteremteni a szükséges munkahelyeket, így lehet ténylegesen változtatni a helyzeten, nem csak a statisztikákon - magyarázta.

Andor László

volt EU-biztos, a Hans Böckler Alapítvány makroökonómiai és konjunktúrakutatási intézetének (IMK) főmunkatársa előadásában kifejtette: sok konkrét hatáskör a szociális kérdéseket illetően a tagállamoknál van, de nem lehet lebecsülni az EU szerepét a szociális kérdésekben. Az unió deklarálta a szociális jogokat, szociális párbeszédet folytat, továbbá olyan komoly joganyagot fejlesztett ki ebben a témában, amely mintaként szolgál nemzetközi viszonylatban is - emlékeztetett. Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy az alapjövedelem bevezetésével jobb társadalmat, jobban működő gazdaságot lehetne-e létrehozni. Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület az eseményen kiadott tájékoztatásában azt írták, a feltétel nélküli alapjövedelem egy politikai közösség (állam) minden polgárának jár, sem rászorultsághoz, sem munkavégzéshez nincs kötve, kiváltja az összes olyan szociális juttatást, amelyet ma a munka megadóztatásából finanszíroznak. Az alapjövedelem születéstől a halálig mindenkinek alanyi jogon jár, és olyan összegű, hogy biztosítja a megélhetést.