Országgyarapító vagy utolsó csatlós? - beszélgetés Horthy Miklósról az Emlékpontban

Horthy Miklós koráról és kultuszáról Turbucz Dáviddal, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársával A Horthy-kultusz 1919 - 1944 című könyve kapcsán május 19-én, csütörtökön 17 órakor az Emlékpontban beszélget Miklós Péter, a közgyűjtemény vezetője.

Horthy a huszadik századi magyar történelem egyik ellentmondásos alakja. Személye és tevékenysége az első világháború utolsó éve, 1918 óta közéleti viták tárgyát képezi. Azóta ellentétes előjelű, egyoldalú és túlzó, folyamatosan bővülő Horthy-képek élnek több mint kilencven éve egymás mellett. Ezekben minimális hangsúlyeltolódások és gyökeres változások is kimutathatók. Alapvetően, de nem kizárólagosan mindig a fennálló politikai hatalom határozta meg, ideológiai és politikai szempontokat követve, hogy mit és miért kell, vagy éppen illik gondolni

Horthy Miklósról

. A Horthy-kultusz rendszerstabilizációs funkciójához az 1938 és 1941 közötti revíziós sikerek jelentős mértékben hozzájárultak. Horthy Miklós érthetően ekkor volt népszerűségének a csúcsán. A jól ismert „legendás” fehér lován a bécsi döntéseket követően több alkalommal személyesen ő vezette a katonai bevonulásokat. Tengerész egyenruháját viselve, 1938. november 6-án Komáromba vonult be ünnepélyes keretek között. Az eufórikus hangulatú bevonulásról a sajtó lelkes hangvételű részletes tudósításokban számolt be. A rádió helyszíni közvetítést adott, de a filmhíradó is követte az eseményeket. A komáromi utcákat, a város középületeit nemzeti színű zászlókkal, a kormányzó képeivel, Horthy-plakátokkal, zászlókkal díszítették. A helyiek éljenzése kíséretében bevonuló kormányzót a Klapka-téren kialakított díszemelvénynél

Imrédy Béla

miniszterelnök köszöntötte. Ő volt az első, aki „országgyarapító”-nak nevezte a kormányzót.