Illegális bevándorlás - Lázár: antidemokratikus és embertelen az Európai Bizottság javaslata

Antidemokratikusnak és embertelennek nevezte az Európai Bizottság új migrációs javaslatcsomagját Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető azt mondta: a brüsszeli javaslat antidemokratikus, mert el akarja vonni a tagállamok önrendelkezési jogát, azaz az EU akarja megmondani, kik éljenek a tagországokban. Szélsőséges esetben akár Magyarország demográfiai viszonyait érdemben befolyásoló betelepítés is történhet - fogalmazott. Szerinte arról van szó, hogy akik "meghívták" a bevándorlókat, miután "válogattak" közülük, most a "maradékot" szétosztanák. Emellett embertelen is a brüsszeli terv - folytatta

Lázár János

-, mert nem veszi figyelembe a bevándorlók szándékait, ők ugyanis nem Közép-Európába akarnak jönni, hanem Németországban akarnak maradni. Európa legsötétebb éveit idézi, hogy emberekről megpróbálják megmondani, mennyit érnek származásuk alapján - fogalmazott arról az európai bizottsági tervről, amely szerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért (77,7 millió forint) tagadhatnák meg a migránsok befogadását. Hangsúlyozta, az EU összes alapértékével ellentétes, és Magyarország - miként a V4 többi tagállama is - határozottan elutasítja, hogy meg akarják határozni, mennyit ér egy ember. Milyen képlet, számítási mód alapján határozták meg egy bevándorló "árfolyamát"? - kérdezte. A miniszter összességében durva zsarolásnak minősítette az Európai Bizottság javaslatát. Újságírói kérdésre azt is mondta, méltatlan lenne Németországhoz, ha a világ egyik leggazdagabb országaként pénzt kérne például Magyarországtól a kérdés rendezéséért. Lázár János azt is mondta, hogy a kormány egyedül nem képes megállítani Brüsszelt, ehhez minden magyar összefogására szükség van. Ezért a kormány fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés mielőbb határozzon a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás elrendeléséről. A várható részvételt firtató kérdésre jelezte, szerinte "a kormánynak érvényes és eredményes népszavazásra van szüksége".

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta:

Orbán Viktor

miniszterelnök a szükséges intézkedések azonnali megtételére kérte

Pintér Sándor

belügyminisztert amiatt, hogy Körmenden illegális bevándorlók kézilabdázó lányokat zaklattak. A miniszter tájékoztatása szerint az illegális bevándorlók elszállásolási pontja a rendészeti szakközépiskola területén van. Az intézmény tornacsarnokában kézilabdázó lányokat molesztálták, illetve zaklatták az ott elhelyezett bevándorlók, ezt ez ügyeletes tiszt figyelmeztetésére sem hagyták abba - ismertette Lázár János. Hozzátette, a rendőrség jelentése szerint betörték az ablakokat, ezért a lányoknak abba kellett hagyni az edzést. Elmondta, nyílt befogadóállomásról van szó, ahol 81 ember van a hétfői megnyitása óta. A kormány felveszi a kapcsolatot

Bebes István

(Fidesz-KDNP) körmendi polgármesterrel - jelezte a miniszter, kitérve arra is, hogy a város vezetői tiltakoztak a szállás megnyitása miatt. Hozzátette: csak ideiglenes és átmeneti jelleggel van nyitva a körmendi központ attól függően, mennyien érkeznek a határhoz. Ismertetése szerint április 21-én 2771-en voltak valamilyen idegenrendészeti intézményben, idén összesen 10 567-en érkeztek a magyar határhoz. Közölte, a körmendi befogadóállomás kapacitása 300 fő; a vámosszabadi nyitott intézményben 490-en, Bicskén 1120-an vannak. A kiskunhalasi zárt, őrzött befogadóközpontban 440-en, Nyírbátorban 28-an, Békéscsabán 153-an vannak - közölte. Jelezte, a parlament előtt van egy javaslat, miszerint nyolc kilométerben határoznák meg a határ védelmét biztosító zónát, ha ott kapnak el valakit, azonnal visszafordítják. A Die Welt című német lap írása kapcsán feltett kérdésre, miszerint a körmendi tábortól vajon azt reméli-e Magyarország, hogy a menedékkérők távoznak Ausztriába, Lázár János hazugságnak nevezte a cikk állítását és azt mondta, a befogadóállomások kiválasztásakor olyan városokat kerestek, ahol vannak szükség esetén zárható állami ingatlanok, illetve korábban voltak ilyen állomások. Hozzátette: Körmend esetében a döntő indok az volt, hogy ott van rendészeti szakközépiskola.

Paksi bővítés: az Európai Bizottság kész megállapodni a beruházásról

Az Európai Bizottság megfelelő jogi és pénzügyi garanciák mellett kész megállapodni a paksi atomerőmű-bővítési beruházás megvalósításáról - értékelte a hét első felében Brüsszelben folytatott tárgyalásait a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János bejelentette: megszületett szerdán a döntés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezéséről. A miniszter elmondta: a paksi beruházással kapcsolatos három brüsszeli eljárás egyike, amely a műszaki adatokra vonatkozó titkosítást érintette, lezárult. A miniszter jelezte, a kormány arra törekszik, hogy a másik két eljárás is mihamarabb megállapodással záruljon. Erre szerinte jó remény van. Az egyik eljárásban a tiltott állami támogatás kérdését vizsgálja Brüsszel, a másikban pedig azt, hogy Magyarország megállapodhatott-e Oroszországgal a beruházásról, ahelyett, hogy piaci versenyt hirdetett volna. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága szerdán megerősítette a dohánytermékekről szóló uniós irányelv rendelkezéseinek érvényességét. Ezt a "Philip Morris" fölött aratott "fényes győzelemként" értékelte, amit figyelembe véve - közölte - a kormány már a jövő héten megtárgyalja az egységes dohánytermék-csomagolás bevezetésének ütemét, és felmerül a mentolos, valamint a kapszulás cigaretták betiltásának lehetősége is. Lázár János a háttérintézmények sorsát firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a kormányhatározat kész van, csak a miniszterelnök szeretett volna egyeztetni néhány államtitkárral annak érdekében, hogy lássák az átalakítások hatását. Az OEP-ről elmondta, megbíznak egy magas beosztású szakértőt, hogy segítsen szétválasztani az OEP feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között. A feladatok nagy része, például a természetbeni ellátások kifizetése, az államkincstárhoz kerül, a többi feladat pedig - egy vagy két lépésben - a minisztériumhoz. Ez a döntés szerdán megszületett - jelezte. Az OEP és a tárca több vezetője is aggályait fogalmazta meg, de kompromisszum csak abban lehet, hogy milyen ütemben történjen az átszervezés - közölte. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kórházfinanszírozás első lépésben az Emmihez kerül, de vannak olyan szakértők, akik azt javasolják, költségvetési kérdésről lévén szó, hogy ez a terület kerüljön a gazdasági minisztériumhoz. A jegybanki alapítványok ügyében a miniszter megkérdőjelezhetetlennek nevezte a társadalmi felelősségvállalásukat, hozzátéve, hogy az alapítványokat nem érte vagyoni hátrány. A jegybanki állampapír-vásárlásról szólva úgy foglalt állást, hogy "semmi tiltott tevékenységet a jegybank nem folytatott". Az Erste Bank Hungary Zrt. 15 százalékának megvásárlásával összefüggésben jelezte, a kormány nem tervezi, hogy más bankokban is tulajdont szerez. A benzin és a cigaretta jövedéki adójának módosításáról is faggatták a minisztert, aki jelezte: a kormány azt javasolta, hogy a világpiaci árhoz igazodjon a magyar üzemanyagár. A dohánytermékek jövedéki adójával kapcsolatban ugyanakkor - amelynek 2018 végéig történő emelését az EU írta elő - még nem dőlt el, hogy egy vagy több lépésben emelkedik. A gazdasági tárca egylépcsős emelést terjesztett a Ház elé, de ez még vita kérdése - tudatta. Lázár János kapott kérdést az állami vállalatok egyes adatainak titkosításáról szóló, a költségvetést megalapozó törvényben szereplő javaslatról is. Ezt a rendelkezést egyebek mellett azzal indokolta, hogy az állam több ezer milliárd forintnyi vagyont vásárolt vissza, vagyis az állami vagyonnal részben piaci körülmények között kell gazdálkodni. Hozzátette: az Alkotmánybíróság egyértelmű döntést hozott, ennek értelmében egyetemes szolgáltatás esetén nem lehet üzleti érdekre hivatkozva megtagadni az adatszolgáltatást. Kérdésre válaszolva közölte azt is, nagy támogatója volt a felcsúti kisvasút megépítésének, sőt javaslatot tett arra is, hogy Fertőd és Nagycenk között szintén épüljön vissza az eredeti kisvasút. Oktatási kérdésekről szólva eldöntött ténynek nevezte, hogy marad a mindennapos testnevelés, valamint a kötelező hit- és erkölcstan az iskolákban. Beszámolt arról, hogy Orbán Viktor kormányfő részt vett a Mol Nyrt. igazgatósági ülésén a költségvetés és az adótörvények benyújtása után, hogy áttekintsék a következő év gazdasági növekedési lehetőségét a vegyipar és az energetika területén. Az uniós fejlesztésről tartott hétfői parlamenti vitanappal kapcsolatban azt mondta, új rendszert tervez a kormány: negyedévente jelentést készít a parlamenti pártoknak a források felhasználásáról, azt kész a bizottságokban megtárgyalni, tavasszal és ősszel pedig parlamenti vitanapot tartana róla. Kitért arra, szerdán a Fidesz elnöksége megtárgyalta és támogatta az oktatás átalakításáról szóló minisztériumi elképzelést. Jelezte azt is, hogy

Ónodi-Szűcs Zoltán

egészségügyi államtitkár bérfejlesztésről szóló tárgyalásai közel járnak a konstruktív megállapodáshoz. Kérdésre válaszolva közölte: nem zárja ki, hogy még idén lehet egészségügyi béremelés. Jelezte, hogy nem tervez változást a kormány a regisztrált élettársi kapcsolat intézményében. Az Alstom-üggyel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságáról azt mondta, nehéz előkeresni azokat, mert ahogy

Gyurcsány Ferenc

mondta, "selejtezésre kerültek". Szólt az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményről is: a külügyminiszter felügyelete alatt egy munkacsoport témakörönként vizsgálja, és a jövő héten lesz kész egy jelentés arról, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján milyen hatása lehet az egyezménynek. Lázár János beszélt az Országos Roma Önkormányzatnak küldött fizetési felszólításról is, azt mondta, tudomása szerint az ORÖ nem fizetett, hanem fizetési ütemezést adott az Emminek.