A tritikálé hasznosításáról rendeztek konferenciát Szegeden

Kedvező termesztési tulajdonságai és kiváló beltartalmi értékei miatt egyre fontosabbá válik a tritikálé takarmányként történő hasznosítása - közölte a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója a kalászos termesztéséről és hasznosításáról rendezett nemzetközi konferencia keddi megnyitója előtt az MTI-vel.

Bóna Lajos

, aki a kilencvenes évek elején indította el a rozs és a búza állandósult hibridjeként 120-130 éve létrehozott gabonaféle szegedi nemesítési programját, hangsúlyozta, az egészséges hús előállításának feltétele az egészséges takarmány biztosítása, a tritikálé pedig az egyik bázisa lehet ennek. Beltartalmi értékei és bioaktív komponensei miatt egyre több állattartó gazdaság és takarmány-előállító cég alkalmazza is. Hozzátette: újdonság, hogy nem csak a szemtermést használják föl, hanem a zöld növényt is a szarvasmarhák tömegtakarmányának dúsítására a kukorica siló mellé. Bóna Lajos kitért arra, a takarmányozás mellett a humán élelmezésben is egyre nagyobb szerepe lehet a gabonafélének az egészségtudatos táplálkozás térhódításával. A tritikáléőrlemény a kedvező rostösszetétel és a magas beltartalmi értékek miatt jól alkalmazható élelmiszeripari célokra. Az elmúlt öt-tíz évben drámaian megnövekedett a hősokkos napok száma, és komoly problémát jelent az erős ultraibolya-sugárzás is. A hőstressz a kukoricát leperzseli, az erős UV-sugárzás pedig sterillé teszi a polleneket, a tritikálé viszont jobban bírja az időjárási anomáliákat - mondta a kutató. A tritikálé kedvező ökológiai tulajdonságokkal rendelkezik: a növény tápelem hasznosítása jobb, a lemosódott elemeket, melyek előbb-utóbb a talajvízbe jutnának mélyre nyúló gyökérzetével képes összegyűjteni. Mindenekelőtt a gyengébb talajok növénye, de a Szegeden nemesített köztermesztésbe került GK szemes fajták kifejezetten meghálálják az intenzív termesztési viszonyokat, kísérleti körülmények között már előfordult, hogy egy hektárról több mint 13 tonnát takarítottak be belőle. Az elmúlt négy-öt évben némileg emelkedett a növény termőterülete, Magyarországon hozzávetőleg 130-140 ezer hektáron termesztenek tritikálét, ezzel a búza és az árpa mögött a harmadik legfontosabb gabonanövény. Szegeden negyven ország szakembereinek részvételével kezdődött tudományos tanácskozás a tritikálé termesztéséről és hasznosításáról. A konferencia zárásaként a résztvevők megtekintik a nemzetközi demonstrációs fajtasort: a nemesítők a vetés előtt elküldték Szegedre mintáikat, a kutatóintézet tenyészkertjében pedig láthatják, magyarországi körülmények között hogyan fejlődtek és jelenleg milyen képet mutatnak a növények.