Közélet

2020-ra ütemezték át az ExoMars orosz-európai űrexpedíció második szakaszát

2020-ra ütemezték át az ExoMars orosz-európai űrexpedíció második szakaszát

2016. május 2., hétfő
2020-ra ütemezték át az ExoMars orosz-európai űrexpedíció második szakaszát
mars_urkutatas_expedicio

Két évvel átütemezték, 2018-ról 2020-ra halasztották a Roszkoszmosz és az Európai Űrügynökség (ESA) első közös Mars-expedíciójának második szakaszát, az európai marsjárónak az orosz Proton-M típusú űrhajóval való útnak indítását - közölte hétfőn az orosz űrkutatási hivatal.

A Roszkoszmosz és az ESA az ExoMars projekt közös irányító testülete, a JESB, a tavaly létrehozott közös szakértői csapat, a Tiger Team, valamint az orosz és az európai ipari beszállítók javaslatai alapján döntött úgy, hogy a második szakasz kezdetét a következő "indítási ablakra", 2020 júliusára ütemezi át. A halasztást az ipari végrehajtásban és a tudományos berendezések szállításában mutatkozó késedelemmel indokolták. Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landol. 2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott életjelet magáról. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén. A Roszkoszmosz és az ESA első közös Mars-expedícióját március 14-én indították útjára a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars program első ütemének keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakétával bocsátották fel. Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, a többi között metán nyomai után kutatva. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében. A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével kifejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagyfelbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették. A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet

Giovanni Schiaparelli

(1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét. A Schiaparelli feladata, hogy információkat gyűjtsön a misszió most elhalasztott második szakaszához, amelynek központi eleme egy "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud majd lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba. Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja Moszkva és a Nyugat viszonyát. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni a becsvágyó tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a Roszkoszmosz pedig szakértők szerint egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.