Novák Katalin: A kormányzati intézkedések akkor érnek célt, ha a fiatalok nyelvén beszélünk

Szeged híján van az ifjúsági stratégiai programnak, ennek mintegy „pótlásaként” jött létre az a közösségi központ, ahová a helyi és a környező településekről érkező fiatalokat várják. Legyen szó tanulmányi vagy szociális alapon igényelhető ösztöndíjakról, karrierlehetőségekről, családalapítás előtt álló fiatalok otthonteremtési támogatásáról – a központ dolgozói minden, fiatalokat érintő kérdésben eligazítanak. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral a tervezhető jövőről, a családok támogatásáról, valamint a szegedi bölcsődék helyzetéről beszélgettünk.

- Mi volt az alapvető cél akkor, amikor megfogalmazódott Új Nemzedék Központok ötlete?

- Szeretnénk a fiatalokkal minél szorosabb kapcsolatot kialakítani, olyan párbeszédet kezdeményezni, ami nemcsak arról szól, hogy tájékoztatjuk őket azokról például tehetséggondozási programokról, otthonteremtési és családalapítási kedvezményekről, munkavállalási és ösztöndíj lehetőségekről, amelyek szorosan érintik és érdeklik őket, hanem kíváncsiak vagyunk a javaslataikra, meglátásaikra. Egy-egy ilyen közösségi tér arra ad lehetőséget, hogy az adott megyeszékhelyen egy olyan helyszín alakuljon, ahová örömmel mennek be a fiatalok, ahol jó érzék magukat, ahol értelmes programokon tudnak részt venni, ingyenesen. Új közösségek, új barátságok alakulhatnak, kialakulhat a bizalom a központokban dolgozó munkatársaink és a fiatalok között.

- A szegedi központ megnyitóján úgy fogalmazott, Szegednek nincs konkrét ifjúsági stratégiája. Miért probléma ez?

- Ha egy városnak van ifjúsági stratégiája vagy ifjúsági referense, aki kiemelten kezeli az ügyüket, az úgy hiszem, egy üzenet a fiataloknak, ami azt mutatja, ők is a döntéshozók látóterében vannak. Szeged esetében ilyen ifjúsági referens nincsen, de úgy hiszem, a fiatalok ennek ellenére azt érezhetik, hogy figyelünk rájuk. Szeretnénk, ha a közösségi tér létrehozásával olyan lehetőséget teremtenénk, ami által a fiatalok valóban otthon érezhetik magukat. Sajátjuknak érezhetik a helyet, amit közösen alakítunk ki, együtt töltjük meg tartalommal, élettel és erre úgy látom, Szegeden jó esélyeink vannak.

- Kiket várnak a központba? Ugyancsak a megnyitóban hangzott el, hogy a családalapítást fontolgatók előtt is nyitva áll az ajtó.

- Természetesen nem zavarunk haza senkit, aki nem a meghatározott korosztályba illeszkedik, hiszen itt a fókusz elsősorban a középiskolásokon van. Természetesen a felsőoktatásban tanulók vagy a hasonló korú fiatalok előtt ugyanúgy nyitott a közösségi tér, de akár idősebbek is jöhetnek, és szívesen időznek is itt. Nyitottak vagyunk. A fókusz a középiskolásokon, a pályaválasztás előtt állókon, a családalapítás előtt állókon van azokról a kiemelt területekről, melyekre koncentrálunk.

- Ide értve azokat is, akik igénybe szeretnék venni például a családok otthonteremtési kedvezményét? Ebben a témában is nyújtanak tájékoztatást?

- Minden közösségi térben két teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs dolgozik, akiket önkéntesek segítenek. Munkatársaink képzettek, felkészültek arra, hogy például az ösztöndíj- és pályaválasztási lehetőségekről, az otthonteremtési lehetőségekről és munkalehetőségekről tájékoztatást adjanak. Az a tapasztalatunk, hogy a kormányzati intézkedések önmagában egy fiatalt nem foglalkoztatnak. Viszont ha megkérdezzük tőlük, érdekli-e őket: hol tudnak továbbtanulni, milyen ösztöndíj és tehetséggondozási lehetőségek vannak, milyen családalapítási támogatást kaphatnak, ezek a kérdések mind foglalkoztatják őket. Fontos megemlíteni, hogy e közösségi terek egy hálózat tagjaiként működnek. Van egy budapesti központ és több vidéki helyszínen a kinyújtott karjaink. De ami legalább ilyen fontos, az ennek a kétirányúsága. Azért vagyunk itt, hogy a szegedi, megyei fiatalokról minél többet megtudjunk, minél jobban megismerjük igényeiket, érdeklődésüket, javaslataikat.

- Gondolatban kilépve a közösségi központból… A kormány tervei között szerepel az is, hogy a családoknak és otthonteremtésre nyújtott jelentős összegű támogatásokon túl 2018-ig mintegy 60 ezer új bölcsődei férőhelyet hozzanak létre. Hírportálunkon többször is foglalkoztunk azzal, hogy Szegeden csúcsra járnak a bölcsődék, a felügyeletüket ellátó igazgatóság szerint nagyon is szükség lenne a bővítésre, fejlesztésre. Milyen lehetőségek elé néz városunk?

- A bölcsődék fejlesztését és általában a bölcsődei rendszert nagyon fontosnak tartom. Igyekszünk számos olyan lépést tenni, ami által minél több család számára elérhető lesz a bölcsődei ellátás. Hiszen a bölcsődei ellátás elsősorban azoknak a családoknak szól, ahol mindkét szülő dolgozik, ahol nincsenek a közelben nagyszülők, vagy olyan családi segítség, amit igénybe tudnának venni, és nem tudnak megfizetni egy bébiszittert sem. Ehhez nem csak fejlesztés kell, hanem olyan rugalmas megoldások is, mint a családi napközik. Éppen ezért hoztunk egy új törvényt, alkottunk egy ehhez kapcsolódó új rendeletet, mely szerint jövő év január 1-jétől egy új típusú bölcsődei ellátás indul Magyarországon. A hagyományos bölcsődék mellett lehetnek mini, családi és munkahelyi bölcsődék is, amiket szintén kiemelten fontosnak tartok. Például egy vállalat, vagy bármely munkaadó létrehozhat egy bölcsődét annak érdekében, hogy a munkatársai minél közelebb tudhassák magukhoz a gyerekeiket. A finanszírozásban is sikerült előrelépnünk: a bölcsődei dolgozók bérhelyzetén is jelentősen javítottunk. Egy komoly bérrendezés első lépése történt meg, ezt fogjuk folytatni a következő évben is, melyhez ráadásul egy olyan 100 milliárd forintos pályázat is illeszkedik, amit kifejezetten bölcsődei, óvodai férőhelyek létrehozására hirdettük meg. Pályázni lehet családi bölcsődei helyek létrehozására, többek között Szegeden is, illetve nyílik egy pályázatunk kifejezetten munkahelyi bölcsődék létrehozására. Ezeket az elemeket tesszük hozzá ahhoz, hogy akár a gyed extrának, akár a részmunkaidős munkavállalási lehetőségeknek köszönhetően azok az anyák is visszamehessen dolgozni, akik szeretnének.

-

A pedagógusok mellett a mai napra (interjúnk április 20-án készült) a bölcsődei dolgozók is sztrájkot hirdettek. Hogyan történik a bérrendezés második üteme?

- Valóban, a bölcsődei dolgozók demokratikus szakszervezete sztrájkra hívta fel a bölcsődei dolgozókat is. Megosztott a szakma, sokan rendkívül pozitívak a bölcsődei területen megtett intézkedésekkel kapcsolatban, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőre. Nagyon jó a kapcsolatunk ezekkel a szakmai szervezetekkel is, intenzíven bevontuk őket minden jogszabály előkészítésbe, illetve most abba a következő lépésbe, hogy hogyan tudunk a bérrendezésben előre lépni. Azt tudni kell, hogy több mint 900 felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőnek rendeztük a bérhelyzetét idén január 1-jétől, ugyanis őket beemeltük a pedagógus életpályába - korábban a szociális ellátórendszerhez tartoztak, annak megfelelő bérekkel. Náluk nagyon jelentős, 30-40 százalékos béremelkedést tudtuk elérni, ez akár 40-60 ezer forintot is jelenthet havi szinten egy-egy dolgozónál. Most következnek a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők. Számukra két dolgot fogunk kínálni. Egyrészt megkönnyítjük a beiskolázásukat – már a jelentkezési adatokból is látszik, hogy a tavalyi évhez képest háromszor annyian jelentkeztek első helyen bölcsődei kisgyermeknevelő szakra, mint tavaly. Másrészt a középfokú végzettségűek bérhelyzetét is rendezni fogjuk, erre a költségvetésben már megvan az előirányzat, tehát bízom abban, hogy jövőre már a középfokú és felsőfokú végzettségűek bérét is rendezni tudtuk.