Szeged szellemi nagyságai előtt tisztelegtek Tarjánban a szentévi kapunyitással + FOTÓK

Az irgalmasság rendkívüli szentéve kapcsán a Szent Gellért templomban azokról a szegediekről emlékeztek meg a szentévi kapunyitással, akiknek bronzplakettjei arra is figyelmeztetik a templomba belépőket, hogy nincs Istennek tetsző imádság, nagy és humánus emberi tettek nélkül.

Ferenc

pápa az irgalmasság rendkívüli szentévét hirdette meg 2016-ra, melyhez a tarjáni Szent Gellért templom úgy csatlakozott, hogy megemlékeztek azokról személyiségekről, akik Szeged szellemiségét alkotják. „Sokan anélkül tolakodnak a nyilvánosság elé, hogy valamit letettek volna az asztalra, de akikről templomunk kapuján is megemlékezünk, ők Szegedért, az emberiségért, sokuk az egyházért is tett” – fogalmazott

Benyik György

plébános. Mint elmondta, a Szegedi Kispanteon hírességei arra figyelmeztetik a templomba lépőket és a szegedieket is, hogy ezek a tudósok és humanisták az egyház ajtajában állnak, figyelmeztetve bennünket, hogy nincs Istennek tetsző imádság, nagy és humánus emberi tettek nélkül. Majd

Szent Jakab

apostol szavait is idézte a plébános: „Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de tettei nincsenek?... Így a hit is, ha tettei nincsenek, halott önmagában. De azt mondja valaki: ’Neked hited van, nekem pedig tetteim vannak.’ Mutasd meg nekem hitedet tettek nélkül, és én megmutatom neked a tettekből fakadó hitemet.” A szentévi kapunyitás ünnepségén

Szalay István

matematikus, a város volt polgármestere azt mondta, ha körülnézünk a Tátra téren számtalan kaput láthatunk, de van bronzkapu a Vatikánban, amit különleges alkalmakkor nyitnak és zárnak. Párizsban, a Rodin Múzeum kertjében van a Pokol kapuja, amire sokan némi borzongással tekintenek . „Van bronzokkal borított kapu itt a Tátra téren is, ami minden jó szándékú ember számára megnyílik. A mai kapunyitás azt jelképezi, hogy Ferenc pápa az emberi együttérzés, szolidaritás és megbékélés jegyében múlt év december 8-án, a Szent Péter bazilika szent kapujának kinyitásával megnyitotta az idén november 20-áig tartó szentévet. A következő kapu Rómában, a Lateráni Szent János bazilikában nyílt meg, ezután pedig kapuk sora nyílt meg szerte a világon, ebbe a sorba illeszkedik bele a mai kapunyitás is” – fogalmazott Szalay. A Szegedi Kispanteonnal kapcsolatban elmondta, mivel elfér a templom kapuján, ezért nevezik kicsinek, de mégis naggyá teszi az az ötvenöt híresség, akiket plaketten örökített meg

Tóth Sándor

szobrászművész. Benyik György plébános emlékeztetett, hogy

Szent-Györgyi Albert

Nobel-díjas tudós első köztéri érme a tarjáni Szent Gellért templom kapuján lett elhelyezve. A tudós Psalmus Humanus címmel egy zsoltár parafrázist készített, amely a szentévi kapu megnyitása előtt hallhattak az egybegyűltek, majd mindenki kapott egy könyvjelzőt, amelyen a szegedi hírességekről készült érme látható, valamint rövid életrajzuk és egy idézet is olvasható tőlük.

Szegedi hírességek a Szent Gellért templom kapuján:

Ábrahám Ambrus

biológus;

Bálint Sándor

, az egyházi néprajz alapítója;

Buday György

grafikus, fametsző;

Bús Jakab SJ.

jezsuita tartományfőnök;

Csaplár Benedek Gáspár

író;

Csonka János

feltaláló;

Dugonics András

piarista író; F

ricsay Ferenc

karnagy;

Szent Gellért

püspök;

Boldog Gizella

;

Glattfelder Gyula

püspök;

Ilia Mihály

író, irodalomszervező;

Szent István

király;

I. János Pál

pápa;

II. János Pál

pápa;

József Attila

költő;

Juhász Gyula

költő;

Kálmán Lajos

néprajztudós;

Kapisztrán Szent János

szerzetes;

Károlyi Lajos

szobrász;

Kelemen Didák

minorita rendfőnök;

Kerényi Károly

klasszika filológus;

Király-Kőnig Péter

zeneiskola igazgató;

Kiss József

építésvezető;

Klauzál Gábor

építész;

Kovács György

építésvezető;

Lőw Immánuel

rabbi;

Mezey Mária

színész;

Móra Ferenc

író, muzeológus;

Muntyán Valérné

adományozó;

Németh András

urológus orvos;

VI. Pál

pápa;

Pálfy Ferenc

polgármester;

Radnóti Miklós

költő;

Rákos B. Rajmund

pápai gyóntató;

Reizner János

muzeológus;

Riesz Frigyes

matematikus;

Sík Sándor

költő, cserkészvezető;

Singer Ferenc

plébános, templomépítő;

Somogyi Károly

könyvtár-adományozó;

Szalay József

rendőrfőnök;

Szegedi Gergely

prédikátor;

Szent-Györgyi Albert

Nobel-díjas professzor;

T. Nagy Irén

szobrász;

Tápai Antal

szobrász;

Tarnai István

építész;

Tóth Béla

író;

Tóth Imre

;

Tömörkény István

író;

Udvardy József

püspök;

Varga Mátyás

díszlettervező, keramikus;

Vastagh György

festő;

Vaszy Viktor

karnagy;

Vedres István

építész és

Waltner Károly

gyermekgyógyász.