Szeged befogadó a fiatalokkal, de nehéz munkát találni

Olyan határon túli fiatalokat kérdeztünk, akik meglátták a lehetőséget Szegedben. Arra voltunk kíváncsiak, milyen reményekkel költöztek távol otthonuktól és hogy van-e élet a Tisza-parti városban a diákéveken túl.

A magyar fiatalok kétharmada elhagyná Magyarországot a Tárki tavaly októberi felmérése szerint. Jelentősen nőtt azok aránya, akik örökre elhagynák szülőhazájukat és a hosszú távú külföldi munkavállalás is egyre vonzóbb lehetőség. A felmérést végzők azt írják, bármilyen hosszú is legyen a kivándorlás ideje, a migrációt tervezők aránya a teljes lakosság körében 15 százalék, a s régiók közül is a dél-alföldit tervezik elhagyni a legtöbben, 19 százalékuk menne. Akik a kivándorlást választják, vagy hosszabb, rövidebb távon munkát vállalnának külföldön, azok: - az érettségivel rendelkezők (16%) - a diplomások (21%) - a tanulók (67%) - a munkanélküliek (27%) - akik a saját anyagi helyzetüket pesszimistán látják (21%) - akik optimisták az anyagi helyzetüket illetően (22%) - és akik nem tudják eldönteni, hogy elmennének-e szavazni (29%).

Olyan határon túli fiatalokat kérdeztünk, akik meglátták a lehetőséget Magyarországban, Szegedben. Arra voltunk kíváncsiak, mi alapján döntöttek hazájuk elhagyása mellett és utólag hogyan értékelik a városban töltött éveket, kortársaik elhelyezkedési lehetőségeit.

Öt nyelven beszél, mégsem talált munkát Szegeden

Szabó Rebeka

19 évesen, rögtön érettségi után jött Magyarországra Erdélyből, mert - ahogyan ő fogalmaz - Romániában magyarként sem egyetemista korában, sem a későbbiekben nem lett volna lehetősége megvalósítani önmagát. Ismerősök tapasztalatára hagyatkozva és a Szegedi Tudományegyetemről írt ajánlások, valamint a földrajzi közelség alapján végül úgy döntött, a napfény városát célozza meg. 2009-ben fel is vették a Bölcsészettudományi Kar szabadbölcsész szakára esztétika-vallástudomány szakterületre, ami annyira megtetszett neki, hogy a hároméves alapképzés után mesterlevelet szerzett, majd a tanszék nyújtotta lehetőséget kihasználva fél évet Bécsben töltött ösztöndíjasként. A fiatal lánynak kizárólag kellemes emlékei vannak Szegedről, az egyetem oktatási színvonaláról pedig csak jót tud mondani, de részben a Bécsben eltöltött idő hatására, részben pedig a Tisza-parti város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete miatt úgy döntött, inkább a fővárosban próbál szerencsét. "Egyetemi éveim alatt (öt év alatt) számtalanszor igyekeztem munkát találni, sajnos sikertelenül, ugyanis a szokásos diákmunka alatt meghirdetett lehetőségek kivételével, ami számomra nem volt túlságosan kecsegtető, nem sok más választási lehetőség kínálkozott. Szerintem nem könnyű. Nagyon sok Szegeden végzett ismerősöm dolgozik Budapesten, kollégáim között is vannak szegediek. Meglátásom szerint a legtöbb fiatal egyetemi tanulmányai befejezésekor, hacsak nem kíván továbbra is az egyetem berkein belül tevékenykedni vagy nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy ismerős által vagy ritka esetben véletlenszerűen jó helyre kerüljön." Szabó Rebeka öt idegen nyelvet beszél, s bár nem a szakmájában dolgozik, egy olyan budapesti cégnél sikerült elhelyezkednie, ahol megbecsülik.

Az operaénekes, aki itt teljesedik ki igazán

"Nálunk otthon, a Vajdaságban nincs felsőfokú zeneművészeti képzés. Legközelebb Belgrádban lett volna lehetőségem klasszikus éneket tanulni, viszont a szegedi egyetem nagyon jó hírű szülőföldemen is, a Zeneművészeti Kar magánének tanszéke vonzotta a nálam már korábban érettségizett énekes társakat is (

Nánási Helga, Dobrotka Szilvia, Horák Renáta

), hála a tanárnőm,

Temesi Mária

által kiteljesedett Berdál énekiskolának" - ezt már

Baracskai Judit

teszi hozzá, aki jelenleg is a Szegedi Tudományegyetemen tanul operaének mesterszakon. (

) A fiatal lány rengeteget köszönhet a szegedi képzésnek, külön kiemelte azokat az oktatókat, karmestereket, akik a nagy áriák és színpadi szerepek csiszolgatásában segítenek neki. Részben megegyezik a véleménye Rebekáéval, legalábbis abban, hogy csak azok a fiatalok tudnak hosszú távú letelepedésben gondolkodni Szegeden, akik a képesítésükhöz megfelelő szakmát találnak. Ugyanakkor hozzátette, tapasztalatai szerint a város befogadó a fiatalokkal. "Csodálatos dolog például, hogy már 23 évesen felkérést kaptam arra, hangommal én képviseljem Szegedet az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában különféle kulturális és diplomáciai rendezvényeken. Fantasztikus érezni továbbá, hogy a hátam mögött áll és munkámat, fejlődésemet nemcsak figyeli, hanem hosszú távú terveim, azaz művészi álmaim megvalósítását támogatja a helyi Rotary és Soroptimist klub, akikkel jelenleg – a Gift of Life program utazó követeként – közös életmentő gyermek szívműtéti projekten dolgozom."