Lázár: Orbán Viktor a kötelező betelepítési kvóta ellen száll csatába Brüsszelben (FRISSÍTVE)

A kötelező betelepítési kvóta ellen, a kvóta önkéntessége érdekében száll csatába Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli európai uniós csúcstalálkozón - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A magyar kormány álláspontja egyértelmű: "mi senkit nem szeretnénk Magyarországra betelepíteni" - jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve: "ha kötelező lesz a kvóta, akkor nagy szükségünk lesz arra, hogy a népszavazáson megismerjük a magyar választópolgárok véleményét". Szerinte a referendum szeptember-november között tartható meg, és mindenképpen van értelme.

Lázár János

arról is beszélt, hogy a balkáni határzár óta nem érkeznek bevándorlók, amit úgy értékelt: nem egy EU-török-megállapodás, hanem a határvédelem állította meg a migránsokat. A Balkán megvédte az EU-t, a minta pedig a magyar határzár volt - fogalmazott. Tudatta egyúttal, hogy a kormány úgy döntött, egyelőre nem épül kerítés a magyar-román határon. A következő lépéseket a görögországi helyzettől, az esetleges áttörésektől tette függővé. A készültséget fenn kell tartani, bármikor adódhat olyan helyzet, hogy például a magyar-román határszakaszon tíz nap alatt határzárat kelljen létesíteni. Megjegyezte azt is, hogy a kabinet nem azért építtetett kerítést a déli határra sem, mert jól esett neki, hanem mert szükség volt rá. A Miniszterelnökség vezetője szerint most Görögországnak kell segíteni az ott rekedt bevándorlók ellátása érdekében. Az illegális bevándorlás témájában a politikus azt is közölte: 400 közfoglalkoztatott előtt nyitják meg annak lehetőségét, hogy belépjenek a honvédség szerződéses állományába. A dublini menekültügyi rendszer tervezett reformjáról Lázár János azt mondta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa szuverenitását, azaz például a határőrizet, belbiztonság nemzeti hatáskörben maradjon. Az ukrán vízummentességgel kapcsolatos brüsszeli bejelentést a miniszter magyar sikerként is értékelte. Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy a kormány felhatalmazta

Pintér Sándor

belügyminisztert a magyarországi befogadóállomások felszámolására, neki kell mérlegelnie, hogy van-e további szükség rájuk. A Miniszterelnökség vezetője hangsúlyozta továbbá: sem Szentgotthárdon, sem Körmenden nem hoznak létre befogadóállomást, e településeken "biztonságos őrzési pontokat" alakítanak ki arra az esetre, ha Magyarországon a jelenleginél nagyobb számú bevándorlót kellene elhelyezni. A tárcavezető a német tartományi választásokat Németország belügyének nevezte és nem kívánta kommentálni. Megjegyezte: Magyarország a stratégiai partnerség fennmaradásában érdekelt. Mint mondta, az elmúlt hetekben a betelepítésre vonatkozóan voltak különbségek a két ország álláspontjában, s bízik abban, hogy Németország is belátja, hogy az önkéntesség lehet a megoldás bizonyos tagállamoknál.

Bővültek az otthonteremtés lehetőségei

A nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) rendszere hárommillió forinttal emeli meg a támogatást azok számára, akik otthont szeretnének teremteni - emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón. Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfa-visszaigénylés lehetőségének kiegészítéseként hivatkozott a nokra, amit az építőipar és a családok támogatásával indokolt. Kifejtette: az építőipart megrendelésekhez kell juttatni, s minél több lakás épül, annál nagyobb a gazdasági növekedés. Megjegyezte azt is, hogy míg évente 130 ezren halnak meg, mindössze 90-92 ezer gyermek születik, ezért segíteni kell a második, harmadik gyermekek megszületését. Leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogja az engedélyeket megadni és a cégek tevékenységét ellenőrizni, s értékelése szerint soha nem volt olyan szigorú a pénzügyi felügyelet, mint most. Minden törvényes és teljesen átlátható - tette hozzá. A tárcavezető a támogatás ütemezésének eszközeként beszélt a sorsolásról. Szavai szerint lehet valaki "a szerencse kezében", de a végén mindenki megkapja a neki járó támogatást. Lázár János beszélt az uniós támogatások új pályázati értékelési rendszerről is. Elmondta: a kormány döntött arról, hogy állami tisztviselőkből, állami érdekkörben dolgozókból értékelői szaknévsor jön létre, az ebben szereplők legfeljebb fizetésük dupláját kaphatják a munkáért. Egy pályázatot két értékelőnek kell értékelnie, ezt követően egy három tárcából - a szaktárcából, a felügyelő tárcából és a Miniszterelnökségből - álló döntés-előkészítő bizottság jön létre. Ezzel megszűnik az értékelések kiszervezése, átláthatóbb és igazságosabb viszonyok jönnek létre, csökken a korrupciós kockázat - sorolta. Kitért arra is, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós kifizetések elszámolási folyamata másfél éven belül zárul le, ebben egy 400 milliárd forintos többlet van. A végén teljes lesz a felhasználási arány - emelte ki. A miniszter arról is beszámolt, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a nyertes pályázók a szerződés 50 százalékát azonnal lehívhatják, az állam a gazdasági növekedés érdekében akár hitelre is kész előfinanszírozni a források lehívását. Lázár János kérdésre közölte: várhatóan május 6. "magasságában" nyújtják be a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amelyet június közepén terveznek elfogadni. A büdzsé "alaptételeit" várhatóan jövő heti ülésén tárgyalja meg a kabinet. Ezzel kapcsolatban megkérdezték a cafeteria tervezett változtatásáról, amelyről szólva jelezte: "a SZÉP-kártya nincs az átalakítás célkeresztjében", ahogyan az ingyenes üdültetés és az Erzsébet-program más jóléti szolgáltatásai sem. A megszűntetésre javasolt háttérintézményeket firtató kérdésre azt felelte: hétfőn közigazgatási államtitkári egyeztetésen lesz a lista, és várhatóan szerdán dönt a kormány. A miniszter arról a kormánydöntésről is beszélt, amely szerint a budai Várban helyezik el

Habsburg Ottó

hagyatékát. Közölte, erről csütörtökön szándéknyilatkozatot írt alá a kormány Habsburg Ottó fiával,

Habsburg Károllyal

. Tudatta továbbá, hogy megkezdődött a Karmelita kolostor átépítése, amely a miniszterelnöknek és hivatalának ad majd otthont. Szólt arról is, hogy felmerült a külügyminisztérium volt épületének visszaépítése a Hunyadi út sarkán, de ha ez megtörténne, a tárca akkor sem költözne ide a Bem térről, hanem az épület kormányzati funkciót kapna. Arról ugyanakkor már döntöttek - emlékeztetett -, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a Szentháromság térre, a Belügyminisztérium pedig az Országház utcába, illetve az Úri utcába költözik. A jelenlegi minisztériumi épületek üzleti típusú hasznosítását tervezik.

266 milliárdos pedagógusbér-emelés után nem nekünk kell bocsánatot kérni

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az elmúlt évek összesen 266 milliárd forintos pedagógusbér-emelése után nem a kormánynak kell bocsánatot kérnie. Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy

Pukli István

, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom keddi tüntetésén arra szólította fel

Orbán Viktor

kormányfőt és

Áder János

államfőt, kérjen bocsánatot "az elmúlt hat évben megalázott emberektől". A Miniszterelnökség vezetője ezt úgy kommentálta: a bocsánatkérés felvetése "nem egy szakmai javaslat". Azt is mondta, hogy a 2013 óta nyújtott összesen 266 milliárd forintos pedagógusbér-emeléssel és a 380 milliárd forintos európai uniós fejlesztéssel "nem mi vagyunk azok, akiknek bocsánatot kell kérniük". Értékelése szerint jelenleg zajlik egy politikai akció, amelyben pedagógusokat, iskolákat és gyermekeket használnak fel. Ettől el kell választani - folytatta Lázár János - a szakmai problémákat, amelyeket a köznevelési kerekasztalon kell megvitatni. A kormányzati tárgyalópartner személyével kapcsolatban világossá tette: a kabinet Balog Zoltánt és tárcáját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) jelölte ki az egyeztetések lefolytatására. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a megoldásnak a tárgyalóasztal mellett kell megszületnie a tanárok, a gyermekek és a szülők szempontjainak figyelembevételével. "Mi nem tudunk csak a pedagógusok problémáival foglalkozni, hiszen számunkra az iskola elsősorban a gyermekről szól" - fogalmazott. Megerősítette: szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) életében komoly változások lesznek. Jelezte azt is, szerdán az Emmi többórás szakmai tárgyalást folytatott a Pedagógusok Szakszervezetével, és tudomása szerint az érdekképviselet 25 pontos követeléséből körülbelül 20-ban olyan megoldás születhet, amely mindkét félnek elfogadható. A tárcavezető beszámolt arról is, hogy az ügyintézés gyorsítását, az eljárások olcsóbbá tételét szeretné elérni a közigazgatásban a kormány, amely áprilisban konzultációt kezd az ügyfelekkel a bürokrácia további csökkentéséről. Megjegyezte: a statisztikai adatok szerint javult az ügyintézés tempója, de ezt maga sem hiszi el. "Túl jónak tűnnek a számok, vannak ezzel ellentétes népi tapasztalataim" - fogalmazott. Kérdésre azt is elmondta, hogy a bürokrácia nyelvezetének egyszerűsítésén is gondolkodnak, ugyanakkor egy hivatal által kiállított határozatnak törvényileg előírt kötelező elemei vannak. Ismertette azt is, hogy január 1-je óta egymillió olyan új okmányt adtak ki, amiért nem kellett fizetni, de korábban több milliárd forintos költséget jelentett volna. Ebből 221 ezer személyi igazolvány volt, 238 ezer lakcímkártya, 110 ezer felsőoktatási jelentkezés, 162 ezer vezetői engedély volt.