Erős Európáért emeltek szót a visegrádi négyek évfordulós nyilatkozatukban (FRISSÍTVE)

Erős, választóvonalak nélküli Európát szeretne a négy visegrádi ország, amelyek miniszterelnökei hétfőn Prágában közös nyilatkozatot fogadtak el a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából.

Bohuslav Sobotka

cseh,

Beata Szydlo

lengyel,

Orbán Viktor

magyar és

Robert Fico

szlovák kormányfő a Prágai Nyilatkozatban óvtak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban és hangsúlyozták, hogy az EU-nak nyitottnak kell maradnia a jelenlegi és jövőbeni tagjelölt országok számára. Az európai integráció elmélyítését alapvető kérdésnek nevezték. A kormányfők úgy vélekedtek, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozásával Európa egyesült. Ugyanakkor utaltak arra hogy Európában továbbra is fennáll a választóvonalak kialakulásának a veszélye. "Ennek tudatában készek vagyunk aktívan és határozottan megelőzni és meggátolni az új határok kialakulását. Meggyőződésünk, hogy európai partnereink osztják ezt a törekvésünket és ilyen szellemben készek együtt dolgozni velünk" - olvasható a nyilatkozatban. A V4-ek támogatják az EU további bővítését, erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a szervezet továbbra is nyitva álljon új tagok előtt és készek segíteni a nyugat-balkáni országoknak a csatlakozásban. A kormányfők figyelmeztettek: "a legutóbbi fejlemények, amelyek közös nevezője az uniós állampolgárok békéjének, biztonságának és jólétének a veszélyeztetése az unió részéről közös n választ kívánnak. " Ebből kiindulva az európai egység erősítését és az európai integráció elmélyítését alapvető fontosságúnak nevezték. "Eltökéltek vagyunk aktívan hozzájárulni az integráció erősítéséhez és hatékony működéséhez. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és meg vagyunk győződve arról, hogy az erősebb Európai Uniónak erős visegrádi csoportra van szüksége" - olvasható a közös nyilatkozatban.

Orbán: szükség van a második védvonal létrehozására

Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Prágában, a visegrádi országok (V4) kormányfőinek rendkívüli találkozóját követő sajtóértekezleten. "A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani" - fejtette ki a magyar kormányfő. Szerinte azonban Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot eddig nem sikerült megállítani. "Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért logikailag és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk" - szögezte le. "Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre" - tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy "a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak ez volt a legfőbb témája" A kormányfő megjegyezte: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s "ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában" - jegyezte meg. Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. "Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől" - mondta a miniszterelnök. A találkozón a macedón elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengeni övezetbe és Macedóniának is fel kellene ajánlani a uniós tagságot.

Korábban írtuk:

Rendkívüli visegrádi kormányfői találkozó kezdődött hétfőn délután Prágában, a tanácskozás fő témája a migrációs válság. Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott

Gjorge Ivanov

macedón államfő és

Bojko Boriszov

bolgár miniszterelnök is. A macedón és a bolgár vezetők meghívása Sobotka szerint a V4-ek szolidaritásának kifejezése a balkáni régió országaival. "Amennyiben Törökország és Görögország nem tudnak megbirkózni a menekülthullámmal, lehetőség mutatkozik az illegális gazdasági migráció megállítására Macedónia és Bulgária határán" - mondta Sobotka újságíróknak a találkozó előtt. A tanácskozás célja ezért jelzést küldeni a Nyugat-Balkán országainak, hogy számíthatnak a V4-ek segítségére - jelentette ki a miniszterelnök, emlékeztetve, hogy a visegrádiak már most is rendőrökkel segítik a macedón határőrizetet. "Ezek az országok a válságban nem maradhatnak magukra, de az egész EU-nak segítséget kell nyújtania nekik" - jegyezte meg a cseh kormányfő. A V4-ek ezért a prágai találkozón szeretnék konkrétan is hallani, milyen segítségre lenne a macedónoknak és a bolgároknak szükségük a migrációs válság kapcsán. A visegrádiak már most rendőrökkel és anyagiakkal segítik a macedón határőrizetet. Bohuslav Sobotka korábban közölte, amennyiben a februári EU-csúcsig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor. A cseh miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy a visegrádi csoport a migrációs válsággal összefüggésben intenzív kommunikációt folytat Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Görögországgal is. A prágai kormányfői találkozó előtt kiszivárgott: Németországot állítólag nyugtalanítja, hogy mi a célja a négy visegrádi ország, valamint Macedónia és Bulgária vezetői hétfői tárgyalásainak. A prágai német nagykövet ezért azzal a kérdéssel fordult

Tomás Prouza

európai ügyekért felelős cseh államtitkárhoz, hogy pontosítsa a hétfői csúcstalálkozó céljait és tartalmát. Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton közölte, hogy Németország a prágai csúcstalálkozóval kapcsolatban tiltakozott a szlovák külügyminisztériumban.

Lubomír Zaorálek

cseh külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az EU-külügyminiszterek tanácskozása előtt cseh újságíróknak azt mondta, hogy nem lát ebben különösebb problémát. Szerinte alaptalan az a német aggodalom, hogy a V4-ek a B-terv felvetésével valami módon kizárnák Görögországot a schengeni övezetből. "Csehországnak nem érdeke olyan politikát folytatni, amely bárkit is kizárna az együttműködésből. Meggyőződésem, hogy nem lesz nehéz erről Berlint is meggyőzni" - mondta a cseh diplomácia vezetője. A prágai V4-csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet

Donald Tusk

, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Az európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását. Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Úgy tűnik, hogy a nyilvánosságra hozott cseh álláspont a V4-ek közös álláspontjának lényegét is tükrözi. A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban. Csütörtökön azután a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni. Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi együttműködés, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával. A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.