Bert Sakmann Nobel-díjas kutató lesz a Szegedi Tudós Akadémia képzési igazgatója

Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus lesz a Szegedi Tudós Akadémia képzési igazgatója. A nemzetközileg is egyedülálló oktatási programot a kormányt több mint 2 milliárd forinttal támogatja - jelentette be Hegyi Péter, az intézmény titkára pénteken. Az akadémia bentlakásos tehetséggondozó műhelyének, vagyis a Szent-Györgyi Kollégiumnak a nyolc éve üresen álló Bartók Béla Művelődési Központ Vörösmarty utcai épülete adhat otthont.

A

, hogy a nyolc évvel ezelőtt bezárt Bartók Béla Művelődési Központ Vörösmarty utcai épületére a város zártkörű pályázatot ír ki. A pályázaton a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány lehet az esélyes, hiszen tavaly december végén a kormány 2 milliárd forintos támogatást ítélt meg a Szent-Györgyi Kollégium kialakítására.

Hegyi Péter

, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány titkára, a Szegedi Tudós Akadémia programigazgatója a pénteki közgyűlés előtt mutatta be Szegedi Tudós Akadémia programját, melyhez hasonlóval egyetlen hazai felsőoktatási intézmény, tehetséggondozó műhely sem rendelkezik. Magyarországon 75 éve, 1941 óta - amikor

Szent-Györgyi Albert

a szegedi egyetem rektora lett - nem volt példa arra, hogy Nobel-díjas tudós vezessen hazai oktatási-tudományos intézményt. Örömmel számolt be arról, hogy az akadémia képzési igazgatói szerepét

Bert Sakmann

Nobel-díjas német fiziológus vállalta el.

A programigazgató kitért arra is, 2009 óta a 25-60 év közötti kutatók, tudósok mintegy 60 százaléka hagyta el Magyarországot, ami jelentősen rontja hazánk versenyképességét a tudományos szférában. A legfőbb problémának azt nevezte, hogy a tehetséges diákok 93 százaléka megy külföldre, az agyelszívás folyamata óriási méreteket öltött, s már a középiskolások is inkább külföldi ösztöndíjakkal spekulálnak. A Szegedi Tudós Akadémia célja, hogy a tehetségeseket 16 éves koruktól 30 éves korukig kövesse pályájukon, hasonló iskolarendszer, ami multigenerációs tehetséggondozó programként működne, jelenleg az egész világon várat magára. Úgy folytatta, az oktatás kihívása ma az elit tehetséggondozó iskolák kiépítése, Szeged ehhez az igényhez igyekszik felzárkózni. Az iskolarendszer mentorokat, középiskolásokat és kisebb arányban egyetemistákat fog össze, ezzel minőségi kontrollt gyakorolva. A hazai és nemzetközi mentorok részvételével működő rendszer már negyedik éve sikerrel működik Szegeden, a cél az, hogy az országból és a határon túlról évente 500 tehetséges fiatal érkezzen a Tisza-parti városba. A Vörösmarty utcai épületben bentlakásos iskolát szeretnének létrehozni, ahol az oktatókat külön szoba fogadja, s kisebb csoportokban tudnak foglalkozni a diákokkal. Két iskola, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium és a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium fogadná a középiskolásokat, hogy 52 héten keresztül bekapcsolódhassanak a természettudományos laboratóriumi kutatómunkába. A Szegedi Tudós Akadémia egyedisége abban rejlik, hogy többek között Oxfordról, és Harvardról is meghívna vendégelőadókat, akár Nobel-díjas tudósokat, kutatókat. A program már második éve működik, jelenleg 20 tanulónak biztosítanak találkozási alkalmakat mentoraikkal, a kollégiummal viszont a bentlakást és a műhelymunka helyét tudjnák megteremteni.

A közgyűlésen elhangzottakat követően sajtótájékoztatón számoltak be a nemzetközileg is egyedülálló oktatási programról, melyet a kormány és a város együttes erővel támogat.

Botka László

polgármester kiemelte, a tudósakadémiával Szeged európai tudásközponttá válhat, majd hozzátette, Szeged hosszú távon a kezdeményezés mellé áll, ezért saját költségvetésből évi 30 millió forinttal támogatja az alapítványt.

Varró András

, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány és a Szegedi Tudós Akadémia elnöke felhívta a figyelmet, a munka komoly része még csak most kezdődik, s örömét fejezte ki azt illetően, hogy ilyen példás összefogás áll a Szegedi Tudós Akadémia mögött.

Kemény Lajos

, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese felhívta a figyelmet, a tudományegyetem és az alapítvány eddig is szoros együttműködésben dolgozott, hiszen az universitas érdeke, hogy az oktatók, kutatók és az diákok is a legkiválóbbak közül kerüljenek ki. Az SZTE további 30 millió forinttal támogatja a programot.

Vígh László

, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának főigazgatója képviseletében azt mondta, az 1960-as években az SZBK is egy merész álomnak tűnt, ma pedig legalább 40 és 90 PhD hallgató végzi a kutatómunkát.

Gál Béla

, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója, valamint

Árva László

, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatója nagy kihívásnak és felelősségnek nevezte az tudósakadémia munkáját és a gimnáziumok bekapcsolódását, mely révén nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok is profitálhatnak a programból.