Az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető - fogalmazott Áder János csütörtökön Békéssámsonban, amikor a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondott beszédet.
Az államfő arra a húsz békéssámsoni fiatalra utalt, akik
Annus István
vezetésével 1951-ben úgy döntöttek, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapítanak a kommunizmus ellenni harc jegyében, és akiket megtorlásul összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtottak. A köztársasági elnök róluk emlékezett meg mint "nemzetünk megannyi kevéssé ismert" hőséről és azokról az édesanyákról, édesapákról, "akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak". Úgy fogalmazott a röplapokat író és azokon a szabadság eszméjét terjesztő ellenállókról: a békéssámsoni fiatalok - akik "fiatal felnőttként a saját bőrükön érezték, milyen jövőt rejt számukra a gátlástalanul kiépülő pártállami diktatúra" - nem tudták szótlanul tűrni, hogy az embereket megalázzák, sorsukat megnyomorítsák, földjüket, javaikat, egész életüket elrabolják. A köztársasági elnök szerint a békéssámsoni fiatalok ellenállásában ugyanaz "az elemi szabadságvágy jelent meg, ami 1956 októberére világot rengető gyúanyaggá vált". Ünnepi beszédében Áder János emlékeztetett arra, hogy a kommunista rendszereknek csaknem százmillió áldozata volt a világon, Magyarországon is emberek tízezreit internálták a kommunista hatalomátvételt követő néhány év alatt, és százezrekkel szemben indítottak büntetőeljárást. "Emberek millióinak az életét tették tönkre" - fogalmazott. Az államfő kifejtette, 1991. február 25-én - napra pontosan 44 évvel azután, hogy Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát elhurcolták - Budapesten aláírták a Varsói Szerződés felmondásáról szóló szerződést. "Ezen a napon teljesült be a békéssámsoni fiataloknak, '56 hőseinek és Magyarország minden szabadságszerető polgárának az álma: Magyarország újra független, szabad ország lett" - mondta, hozzátéve: ezen a napon hullott le a kommunizmus utolsó béklyója Magyarországról. Beszéde végén Áder János köszöntötte a békéssámsoni mozgalom két életben lévő, és a megemlékezésen személyesen is részt vevő tagját, Arany-Tóth Ferencet és Tóth Józsefet, "akik emberi kiállásukkal mutattak példát" arra, mit jelent az, hogy "a haza minden előtt". A tizenkét év börtönbüntetésre ítélt
Arany-Tóth Ferenc
, mozgalmi nevén "Bozambó" elmondta: az 50-es évek elejére a tervgazdálkodás, a Rákosi-rezsim intézkedései súlyos helyzetbe sodorták az országot, különösen a vidéket. "A nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna" - fogalmazott. Ehelyett röplapokat kezdtek gyártani, először kézzel, majd házilag eszkábáltak egy stencilgépet. Elmondta: bár az 1963-as amnesztia során kiszabadultak a börtönből, az 1990-es rendszerváltozás hozott megnyugvást számukra. "A teljes erkölcsi elismerés most jött el. Most ért minket utol a történelem" - zárta visszaemlékezését. Áder János az ünnepi műsor előtt
Zámbori Tamás
(Fidesz-KDNP) polgármester és a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom még két életben lévő tagja, Arany-Tóth Ferenc és a hat évet kapott
Tóth József
társaságában tekintette meg a Szabadság Házában berendezett kiállítást a helyi ellenálló csoport történetéről. A megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott emlékév első eseménye. Az ünnepségen felléptek a Magyar Állami Népi Együttes és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A nap folyamán
Kiss-Rigó László
szeged-csanádi megyés püspök emlékező szentmisét celebrált a múlt év tavaszán felavatott békéssámsoni Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.