Rétvári: a wallenbergi világképből a másik ember tisztelete a legfontosabb

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a wallenbergi világképből a másik ember tisztelete a legfontosabb.

Rétvári Bence

a

Raoul Wallenberg

svéd diplomata eltűnésének 71. évfordulója alkalmából rendezett hétfői budapesti megemlékezésen azt mondta, hogy a gyűlöletből nem lehet építkezni, a szeretetből viszont igen. Az élet és az élet kultúrája végül mindig diadalmaskodott a világban - tette hozzá. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Wallenberg egyszerre több nemzet hőse, akire a svédek és a magyarok is felnéznek. Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy meg tudjuk különböztetni az értékest az értéktelentől. Hangsúlyozta, hogy ehhez nem elegendő külső, formális kategóriákba kapaszkodnunk, hiszen azok az emberek is ilyen szabályokat követtek, akik embertelenül cselekedtek a vészkorszakban. Az ünnepség keretében átadták a Wallenberg-díjakat. Idén öten részesültek az elismerésben, amellyel a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emmi díjazza azokat, akik a kisebbségben lévők méltóbb életéért dolgoznak, munkájukkal az előítéletek ellen küzdenek.

Díjat kapott

Antala Éva

református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, aki a méltatás szerint teljes életét annak szenteli, hogy Szlovákiában látogatja a fogvatartottakat és támogatja családtagjaikat. Kitüntették

Komoróczy Géza

író-történészt, akinek "akadémiai tudása erkölcsi tartással párosul" - hangzott el.

Mikulás Ferenc

, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője azért vehette át az elismerést, mert útnak indította a Cigánymesék című animációsorozatot.

Sipos András

, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke is díjat kapott, mivel "mindent megtesz azért, hogy a fiatalok komoly tudást szerezhessenek a holokausztról".

Szőke Péter

jogászt pedig azért tüntették ki, mert a Szent Egyed Közösség magyarországi vezetőjeként a hajléktalanokon és a cigányságon segít. A rendezvényen

Nuber István

, a Holokauszt Emlékközpont oktatási csoportvezetője úgy fogalmazott, hogy Wallenberg a humánum késői lovagja volt, aki másokért kockáztatta az életét és ezzel példát adott. A megemlékezésen részt vett mások mellett

Erdő Péter

bíboros, esztergom-budapesti érsek. Az 1912 augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.