Közélet

Forró Lajos: kutatásokra van szükség délvidéki magyar népirtás föltárása érdekében

Forró Lajos: kutatásokra van szükség délvidéki magyar népirtás föltárása érdekében

2016. január 26., kedd
Forró Lajos: kutatásokra van szükség délvidéki magyar népirtás föltárása érdekében
megemlekezes_delvideki_magyar_nepirtas_71_evfordulo_alkalmabol15_gs

Komoly kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a délvidéki magyar népirtásról, a történtek föltárása még csak az elején tart - hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Forró Lajos történész.

A Délvidék Kutató Központ alelnöke elmondta, a magyarok elleni atrocitássorozat a partizánok bevonulását követően azonnal, 1944 októberében elkezdődött. Először ezek egy része ad hoc jellegű erőszakos cselekedetnek tűnt, de az iratokat átvizsgálva kiderült, tervszerű büntetőhadjáratról volt szó. A történész kifejtette, Titóék már 1943-ban döntöttek arról, hogy a háborús bűntetteket meg kell torolni, a magyar civil lakosság azonban nagyon nehezen volt vádolható ilyenekkel. Annál is inkább, mert azok, akik bármit is tettek a szerb nép ellen, szinte kivétel nélkül elmenekültek a magyar hadsereggel együtt. Az iratokból kitűnik, sokakat vélt vagy valós vádak alapján kerestek is. A történtek hátterét jól megvilágítja a vajdasági katonai közigazgatás korabeli parancsnoka,

Ivan Rukavina

kijelentése, mely szerint a terület délszláv jellegének megőrzése a cél - közölte a szakember. A partizán hatalom - ha a maga hanyag iratkezelésével is - dokumentálta a népirtást - hívta fel a figyelmet

Forró Lajos

. A kutató szerint a történtek egyik legelrettentőbb eleme az, hogy utólag megpróbálták megindokolni a gyilkosságokat. Martonoson például 1944. november 21-én likvidálták a helyi magyarok egy csoportját, az önigazoló iratok gyártását pedig a feljelentések megírásával december 1-jén kezdték el. A már meggyilkolt emberekkel kapcsolatban próbáltak meg összegyűjteni terhelő adatokat, de ez még utólag sem sikerült mindenki esetében. Az összegyűjtött embereket - különösen a papokat - gyakran középkori módszerekkel kínozták meg haláluk előtt - közölte a történész. A szakember kifejtette, a partizánok nem csak a magyarokat gyilkolták: a terror a németek között is komoly véráldozatot követelt, és az etnikai mellett ideológiai alapú leszámolás is zajlott, elsősorban a királypárti szerbekkel végeztek. 1944. december 1-jén Ivan Rukavina rendeletében hivatalosan megtiltotta a magyar lakosság ítélet nélküli likvidálását, de még ezután is történnek komoly kilengések. 1945 januárjában pedig Csurog, Zsablya és Mozsor magyarjait hurcolták haláltáborokba. A népirtást a történtek erőszakos felejtése követte. Tito boldogulást ígért a maradék magyarságnak, ezért a közösség "kötelező amnéziát" vállalt magára - mondta Forró Lajos, akinek negyedszázadnyi kutatás után sokszor úgy tűnik, "ez az amnézia a mai napig tart". A történész kifejtette, ahhoz, hogy tisztábban lássunk, a helyi és a vajdasági levéltárban át kellene tanulmányozni egy adott községre vonatkozó valamennyi iratot. Ha ez minden település esetében megtörténne, lényegesen pontosabb adatok lennének 1944-45 eseményeiről és az áldozatok számáról. Újvidék esetében például eltűnt a likvidáltak listája, a dokumentumok átnézésével azonban az áldozatok jó részét azonosítani lehetne. Előkerültek például olyan bejelentések iratai, amelyekben a feleségek elmondják, mi történt a férjükkel - mondta a történész. A kutató nagyon fontosnak tartja a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkáját, és azt, hogy hozzáértő szaktörténészek vizsgálják át az anyagokat. Forró Lajos szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy a vajdasági levéltár megnyitott anyagát - vele együtt - jelenleg csupán három történész kutatja. A múlt föltárásának folyamatát egy történészek számára létrehozott ösztöndíj-programmal lehetne felgyorsítani, amely a fiatal szakemberek számára is lehetővé tenné a munkát - tette hozzá.

Komoly kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a délvidéki magyar népirtásról, a történtek fö...

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 26.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.