Bevándorlásügy: az események fordulatra kényszerítik az Európai Uniót, de a határozott döntések még váratnak magukra

A 2015-ös évet meghatározó migrációs nyomás jelentősen megosztotta az Európai Unió tagállamait. Az európai politika bevándorlás-ügyre adott válaszairól Gömbicz Nándort, a Nézőpont Intézet vezető elemzőjét kérdeztük.

„Az Európai Bizottság és a nyugati tagállamok többsége elsősorban a bevándorlók szemszögéből állt a kérdéshez, és az ideologikus megoldások szorgalmazása mellett kevés figyelmet fordított a migrációt kísérő társadalmi-konfliktusok veszélyére, valamint az európai polgárok véleményére" – mondta el hírportálunknak

Gömbicz Nándor

. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint ezzel szemben a magyar kormány az ország szuverenitását és a magyar állampolgárok érdekeit szem előtt tartva a pragmatikus megoldásokat helyezte előtérbe. Ennek legfontosabb eszköze a szigorú határvédelem, megakadályozva, hogy sokszor személyazonosító okmány nélkül érkező, azonosíthatatlan tömegek jussanak át a zöldhatáron. A magyar kormány bevándorlás-ügyben képviselt álláspontjával nincs egyedül az EU-ban, a visegrádi országok például rég nem látott egységet mutatnak a kérdésben, de

Horst Seehofer

bajor miniszterelnök,

Nicolas Sarkozy

volt francia államfő, és sok esetben

David Cameron

brit kormányfő is hasonló véleményének ad hangot. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a kvótarendszerre épülő, ideologikus bevándorlás-politika nem találkozik az európai polgárok elvárásaival. Ezt igazolja, hogy idén Európa szerte megerősödtek a bevándorlás-ellenes politikai erők. Ausztriában és Hollandiában migráció-ellenes pártok vezetik a közvélemény-kutatásokat, de Svédországban, Dániában, Olaszországban, Észtországban és Németországban is megerősödtek az ilyen irányultságú pártok. A jelenség már választási eredményekben is kimutatható: Franciaországban a regionális választások első fordulóját a

Marine Le Pen

vezette Nemzeti Front nyerte meg, és az Ausztriában rendezett idei tartományi választásokon jelentősen erősödött a Szabadságpárt – Burgenlandban a tartományi vezetésbe is bekerült. Emellett Finnországban koalíciós partnerként kormányzati tényezővé vált a Finnek Pártja, Lengyelországban pedig a szigorúbb migrációs politikát szorgalmazó Jog- és Igazságosság az államfőválasztás után a parlamenti választáson is győzött. A bevándorlás-ellenes pártok helyzetét nehezíti, hogy több tényező – köztük a választási rendszerek sajátossága is – a mérsékelt pártok pozícióját erősíti, így átütő sikert eddig még nem értek el. Gömbicz Nándor szerint ugyanakkor „a radikális pártok erősödése komoly figyelmeztető jel, s a tendenciát a mérsékelt pártok csak egyféleképpen tudják megfordítani: ha közelítik álláspontjukat a társadalmi elvásásokhoz. A Fidesz-KDNP Magyarországon már a bevándorlás-ügy kezdete óta ezt teszi, nem is nyílik tér a Jobbik számára.”

Az elemző szerint a radikális pártok erősödése és a párizsi terrortámadás lassú fordulatra késztetik az európai politikai szereplőket, a retorika azonban nem változik meg egyik napról a másikra. Gömbicz Nándor szerint „továbbra is a gyakorlatban egyébként végrehajthatatlan kvótarendszer szorgalmazását láthatjuk, a fordulat vagy korrekció jelei ugyanakkor jól érzékelhetőek. Elég, ha csak a szlovén és osztrák kerítésépítésre, vagy az EU-török megállapodásra gondolunk. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén pedig már a szigorúbb határvédelem szükségessége is előtérbe került: az Európai Bizottság egy állandó határőrizeti szerv létrehozását javasolta, ami elsősorban a görög határvédelem hiányosságaira adandó válaszként értékelhető.” A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a korrekciót támasztja alá

Angela Merkel

CDU-kongresszuson elfogadott javaslata is, ami ugyan továbbra sem rendelkezik a menedékkérők felső létszámáról, de már a bevándorlók beáramlásának érezhető csökkentését szorgalmazza. „A pragmatikus megoldások tehát előtérbe kerülhetnek, de az már más kérdés, hogy mennyire lesznek hatékonyak ezek az intézkedések. A bevándorlási válság ugyanis határozott és gyors cselekvést kíván, melyekkel az Európai Unió továbbra is adós – tette hozzá Gömbicz Nándor. Az elemző

Orbán Viktor

európai megítélése kapcsán kijelentette: „az események és az európai közvélemény alakulása egyre inkább a magyar miniszterelnök politikáját igazolják bevándorlás-ügyben. Orbán Viktor mára megkerülhetetlen tényezővé vált a kérdésben, véleménye igazodási pont, és bevándorlás-politikájával több EU-tagállam is azonosulni tud. A kormányfő a migrációs válság során megszerzett politikai tőkét láthatóan egyéb kérdésekben is érvényesíteni kívánja. Ilyen lehet a brit felvetés támogatása az Európai Unió alapkérdéseinek újragondolásáról, és egy új európai „orosz politika” szorgalmazása.” Gömbicz Nándor hozzátette: „a döntések akár kisebbségi álláspont birtokában is befolyásolhatóak, amennyiben az adott politikus csoportképző erővel bír az Európai Unióban.”