Tiszta Tiszát Szegednek: szemétevő hajó lehetne a megoldás? +fotók +videó

Szeged folyója mindig is egyszerre volt áldás és kihívás a város számára. A folyó hozta a termékeny ártéri földeket és a város életének központi szerepét, de időről-időre próbára is teszi a szegediek türelmét. Főként a zöldár idején nemcsak a víz emelkedik meg, hanem a szemétáradat is, azonban nemzetközi- és hazai szinten is van megoldás, mely hozzájárulhatna a város környezeti állapotának javításához: a "szemétevő hajó". 

Folyómenti városok, vízgyűjtő területek általános problémája

Szeged hulladék mennyisége, műanyagpalackok, flakonok, nejlonok és egyéb eldobott tárgyak formájában torlódik fel a városi partszakaszon, amelyeket a folyó hoz magával Ukrajnából, Romániából és a vízgyűjtő más területeiről. A látvány nem csupán zavaró, hanem ökológiai kockázat is: a szemét veszélyezteti a vízi élővilágot, rontja a vízminőséget és a város imázsát is.

Többféle megoldás Európában

Nem véletlen, hogy Európában egyre több helyen jelentek meg a folyami „szemétevő hajók”. Hollandiában, Belgiumban vagy Németországban ma már nem számít különlegességnek, hogy speciális hajók vagy automatizált eszközök gyűjtik a felszínen úszó hulladékot. Rotterdamban például napenergiával működő hajó tereli hálóba a palackokat, Amszterdamban buborékgát állítja meg a műanyagot, Kölnben pedig a Rheinkrake nevű csapda több tonnányi szemetet fogott fel a Rajnából. Ezek a megoldások azt üzenik: a folyók tisztítása nem lehetetlen, csak kell hozzá kitartás, technológia és közösségi akarat.

Hazai példák, "szemétevő hajók"

Magyarországon is megszülettek az első sikeres példák. A legismertebb a PET Kupa civil kezdeményezése, amely 2013 óta takarítja a Tiszát önkéntesek százainak részvételével. A mozgalom leglátványosabb eredménye a PETényi nevű hajó, amelyet újrahasznosított anyagokból építettek, és 2017-ben állt szolgálatba. Már az első útján közel egy tonna hulladékot emelt ki a folyóból, bizonyítva, hogy a technológia működik. Azóta is jelképe annak, hogyan lehet civil összefogással és kreatív megoldásokkal szembeszállni a műanyagszennyezéssel.

De nemcsak civilek, hanem a vízi közlekedésben jártas vállalatok is léptek. A MAHART Budapesten állította szolgálatba a Tersus nevű hajót, amely a Duna vizéről szállítja el a szállodahajók és étteremhajók hulladékát. Ez a rendszer naponta átlagosan tizenhat tonna szemetet mozgat meg, jelentősen tehermentesítve a rakparti közlekedést és mutatva, hogy a vízi hulladékkezelés nemcsak környezetbarát, hanem hatékony logisztikai megoldás is.

Mit jelenthetne Szegednek?

Szegeden is időszerű lehetne hasonló eszköz bevetése. Egy szemétevő hajó nem oldaná meg a probléma gyökerét – hiszen a hulladék túlnyomó része a határon túlról érkezik –, de látványosan és kézzelfoghatóan javítaná a városi partszakasz állapotát. A zöldár idején is folyamatosan gyűjthetné a műanyagpalackokat, így megelőzné, hogy szemétszigetek alakuljanak ki a Tisza városba beérkező szakaszainál vagy a Maros-torkolatnál. Nemcsak a folyó lenne tisztább, hanem a városképet is javítaná: a turisták és a helyiek egyaránt szívesebben sétálnának a Tisza-parton.

Több, mint aktív környezetvédelem?

Egy ilyen hajó azonban nem csupán gyakorlati eszköz lehetne. Alkalmas lenne látványos oktatási és szemléletformáló projektekre is, amelyet iskolások, egyetemisták és turisták is megtekinthetnek működés közben. Szeged ezzel nemcsak saját környezetét óvná, hanem példát mutatna más városoknak is: a folyó tisztaságáért érdemes közösen tenni. 

A szemétevő hajó kérdése Szegeden

A kérdés így már csak az: mikor mondja ki a város, hogy eljött az idő egy szegedi szemétevő hajóra? Hiszen ha Európa más folyói megkapták a maguk eszközeit, miért ne járhatna élen a Tisza-parti város is?

Szeged történelme tele van példákkal arra, hogy a közösség képes nagy ügyek mellé állni – talán a folyó megtisztítása lehet a következő nagy közös vállalás.