Beszabályozták a Hírmondót, és a falunapi fellépőkről is a testület dönt Algyőn + FOTÓK

Az idei költségvetési tervezet szöveges előterjesztését apróbb módosításokkal, vita nélkül fogadta el az algyői képviselő-testület, melynek ülésén többek között önkormányzati cégek üzleti tervéről tárgyaltak, szmsz-t alkottak a helyi lapnak, az Algyői Hírmondónak, illetve személyeskedésektől sem mentesen vitáztak arról, hogy vajon a testület beleszóljon-e abba a jövőben, hogy ki legyen a falunapon a sztárvendég.

Mivel egy pontot a Fidesz-KDNP-s

Pongrácz Tamás

javaslatára levettek a napirendről, összesen 24-et tárgyalt az kilenctagú algyői képviselő-testület január 21-i ülésén. Az egyhangú döntések mellett ezúttal is több esetben leszavazták

Molnár Áron

polgármester előterjesztését, a fideszes

Gonda János

szerint például a kör közepén állva barátaival ünnepelteti magát a nagyközség első embere, de a település jegyzőjének és a hivatali apparátusnak a hozzáértését is megkérdőjelezték egy szerződés kapcsán. Összefoglalónkból kiderül, hogy ki a testület polihisztora a polgármester szerint, miért is kíván a képviselők egy része beleszólni abba, hogy ki legyen a falunap sztárvendége, illetve hogy miért is volt szükséges szervezeti és működési szabályzatot alkotni az Algyői Hírmondónak, melynek egyébként a szerkesztését is a kiadását is megpályáztatják a jövőben. Molnár Áron SZEGEDma.hu-nak a testületi ülés után úgy értékelte, azzal, hogy az idei költségvetés első szöveges verzióját megszavazták, előrevetíti, hogy nem lesz gond a büdzsé elfogadásával. Hozzátette, hogy a parttalan viták és vádaskodások – amiből most sem volt hiány – azonban nem viszik előre a falut, úgy érzékeli, vannak, akik még mindig nem hajlandóak tudomásul venni a választópolgárok akaratát, ez áll sok esetben a személyeskedő megnyilvánulások hátterében. „Azt sajnálom, hogy a fürdőfejlesztés el lett napolva, bagatell indoknak tartom, hogy várjuk meg, ki lesz az új vezetője a Gyeviturnak, mert azt gondolom, hogy nem az ügyvezető kompetens azt eldönteni, hogy milyen fejlesztések legyenek, ráadásul több terv is van, vagyis a testület dönthetett volna az irányokról” – magyarázta.

Üzleti tervek aggályokkal és kritikákkal fűszerezve

A közművelődési intézmények tavalyi beszámolóját és idei munkatervét tartalmazó előterjesztés kapcsán a Jogi, Ügyrendi és Humán Bizottság elnöki tisztét is betöltő fideszes Gonda János azt vetette fel, hogy a táboroztatások esetében szerencsésebb lenne, ha nem pályázniuk kellene a lebonyolítóknak, hanem az éves költségvetésükbe beépítenék az erre a célra szánt pénzt. A független

Torma Tiborné R. Nagy Mária

a pályázati rendszer felülvizsgálatát javasolta, de felhívta arra is a figyelmet, hogy legkésőbb áprilisban ki kell írni a nyári táboroztatásokra vonatkozó pályázatokat, vagyis sürget az idő. A módosítót befogadta a polgármester, s egyhangúan fogadta el a testület.

A Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság elnöke, Pongárcz Tamás az AKTV Kft. idei üzleti tervét tartalmazó kétoldalas előterjesztése kapcsán tolmácsolva a bizottsági döntést közölte, nem tartják elfogadhatónak, hogy a korábban meghatározott 6 millióhoz képest mindössze 2 milliót szeretne törleszteni a cég évek óta maga előtt görgetett tagi kölcsönéből. Úgy értékelte, hogy a bizottsági kiegészítő, vagyis a 6 millió forint törlesztésének előírása ösztönző lehet a társaság számára, és fél év múlva felül lehet vizsgálni, hogy vajon teljesíthető-e.

Gubacsi Enikő

alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tud ennyit törleszteni a társaság, megfelelő pénzügyi tartalékra van ugyanis szüksége korábban vállalt kötelezettségeinek teljesítésére.

Balázs Zsolt

pedig arra emlékeztetett, hogy jelentős felújításokat hajtott végre az AKTV, és most is szüksége van a stabil anyagi háttérre, de szerinte 2-3 éven belül vissza tudja fizetni a tagi kölcsönét. Végül a pénzügyi bizottság kiegészítésével 5 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett ment át az előterjesztés. A Gyevitur Kft. előzetes üzleti tervet adott le, pályázatot írnak ki ugyanis a cég vezetésére. A végül egyhangúlag elfogadott anyag kapcsán

Roczkó András

független képviselő aggályosnak nevezte a társaság pénzügyi helyzetét, s javasolta, hogy a februári testületi ülés előtt készüljön erről olyan anyag, amelyben szerepelnek többek között a nyers főkönyvi adatok, a veszteség visszapótlásának aránya és ütemezése is.

A jövőben a képviselők döntenek a falunapi sztárfellépőről

A polgármester a barátaival ne a kör közepén állva ünnepelje magát – összefoglalva ezt mondta Gonda János jogi bizottsági elnök az Algyői Faluház és Könyvtár igazgatójának,

Bene Zoltánnak

az idei Kulturális Alap megemelését is tartalmazó előterjesztése kapcsán. Az anyagból kiderül, hogy az április 22-én kezdődő falunapok sztárvendége az Edda művek lesz, májusban a Gyermek- és Ifjúsági Napokat rendezik meg, majd a napfordulóra készülnek nagyrendezvénnyel június 25-én. Az Anna-napi búcsú sem marad el júliusban, míg az Algyő Napi Rendezvénysorozatot szeptember végére, október elejére tervezik. Ezekre összességében 6 millió forintra van szükség, így az előterjesztő azt javasolta, hogy az évek óta rendelkezésre álló 5 milliós keretet egészítsék ki. Nem az egymillió forintos plusz miatt alakult ki vita, a jogi bizottság azt a kiegészítést javasolta, hogy a 2017-es falunap programjait, illetve sztárfellépőjét még idén októberben a képviselő-testület határozza meg. Gonda János bizottsági elnök úgy értékelte, hogy jobb pozícióba kerül az önkormányzat és a faluház is, ha előre tudják, milyen programot valósítanának meg, s akkor a testület „nem a szekér után futna”, vagyis nem egy már aláírt szerződést kell véleményeznie utólag. Molnár Áron kijelentette, a faluház szakmaiságát kérdőjelezi meg Gonda azzal, hogy azt feltételezik, hogy a polgármester barátaival szeretne az Eddára mulatni. „Az igazgató felelőssége a Kulturális Alap fölötti rendelkezés, természetesen az egyeztetéseket ős végzi el. Nem én szervezem a falunapot, soha nem is szerveztem, és nem is fogom. Szerintem rajtam kívül több ezer ember örül annak, hogy az Edda jön. Alapvetően az a cél, hogy a falunapon olyan programok legyenek, amelyekkel nemcsak az algyőieket, hanem a környékbeli településeken élőket is ide tudjuk vonzani” – fűzte hozzá. Válaszában Gonda János elmondta, nem vitatja az Edda kvalitásait, ő a döntéshozatal módját kifogásolja, azt szeretné, hogy a képviselő-testület jogköre legyen, hiszen közpénz felhasználásáról van szó. Bene Zoltán arról tájékoztatott, hogy egyeztetések minden évben voltak a programokról, de az intézmény határozta meg azt, ők kértek árajánlatot és kötöttek szerződéseket, és arra is volt példa, hogy kérdőíves felmérést végeztek az algyőiek körében, hogy ki lépjen fel. Elmondta azt is, hogy a playback-korszaknak lassan leáldozik, az élő nagykoncertek viszont drágábbak, és nemcsak a fellépő, hanem a járulékos költségek is, így például a fény- és hangtechnika. Az igazgató egyébként alapvetően nem tartja rossznak, ha ősszel már van programterv, akkor ugyanis még nagyobb a kínálat a zenekarok „piacán”.

Torma Tiborné R. Nagy Mária megjegyezte, harmadik ciklus óta képviselő, de nem emlékszik olyanra, hogy a testület döntött volna ebben a kérdésben. Az előző polgármester,

Herczeg József

viszont másként idézte fel az előző ciklust, szerinte akkor még demokrácia volt, míg ma családbarát önkormányzat van, ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy a barátok döntenek. Mielőtt a vita jobban elfajult volna – mely keretében több alkalommal is polihisztornak nevezte a polgármester Gondát – befogadta a bizottsági módosítót a polgármester, és 5 igenszavazattal eldőlt, hogy ezentúl a kulturális szakemberek helyett az önkormányzati képviselők (vagyis például ügyvéd, közgazdász, orvos, állatorvos és gyógyszerész) dönt arról, hogy ki szórakoztassa a helybélieket egy-egy rendezvényen. További kulturális témájú előterjesztést is tárgyalta, az Ifjúsági Klub üzemeltetését a faluházhoz szervezik át. Bene Zoltán elmondta, hogy amikor a szülők elkezdték felügyelni a fiatalokat a klubban, akkor abban már benne rejlett a hanyatlás, hiszen nem szívesen mennek oda a serdülők, ahol a szülők felügyelik szabadidejüket is. Jól működő klubot szeretnének, ahol a kikapcsolódás mellett akár a pályaválasztásban is segítséget kap ez a korosztály. Tervezik, hogy kulturális közfoglalkoztatottakat alkalmaznának, vagyis a fiatalokkal foglalkozók korban közel lennének azokhoz, akiknek a szolgáltatásokat nyújtják. Az EzerJóHáz fejlesztése is napirenden volt, mellyel kapcsolatban elhangzott, hogy az épület vizesedik, penészedik, ezért arról döntöttek, hogy állapotfelmérést végeznek, és áprilisban tárgyalnak erről újból.

Igaz megpályáztatják a kiadását, de szmsz-t alkottak a Hírmondónak

Az önkormányzat tulajdonában lévő, még 1992-ben alapított Algyői Hírmondó szervezeti és működési szabályzatával foglalkozó előterjesztés a fideszes Gonda János nevéhez fűződik. A fideszes politikus portálunknak elmondta, a minden hónapban 1000 példányban megjelenő, az Algyői Faluház és Könyvtár által kiadott időszaki lap átláthatóbb működéséhez volt szükség az szmsz-re. „Fontos, hogy pontosan tudjuk, ki a lap tulajdonosa, kiadója, ki a felelős szerkesztője, megfogalmaztuk a lap célját és küldetését is. Némi módosítással át is ment a javaslatom, s ez nyilvánvalóan hoz némi arculatváltozást is a jövőben. Bízunk benne, hogy jobbá fog válni az újság minősége, közérthetősége” – részletezte. Gonda hozzátette, egy kialakult gyakorlat mentén működött a lap, például az újságból derült ki, hogy ki tagja a szerkesztőbizottságnak, ezt is pontosítja az szmsz. Molnár Áron azt javasolta a napirend kapcsán, hogy pályáztassák meg a lap kiadását, szerkesztését, így a legközelebbi közelebbi testületi ülésre kiderül, hogy a piac miként is árazná be az Algyői Hírmondót.

A polgármester kérdésünkre elmondta, nem szmsz készítés volt a feladat, hanem egy jövőbeni arculat kialakítása. Hozzátette, a vita során végig az volt az érzése, mintha az előterjesztő úgy látná, hogy a polgármesterként rátelepedne a lapra, amit Molnár nem tart igaznak, példaként azt hozta fel, hogy a decemberi lapszámban nem is szerepelt. „Sajnálom, hogy ilyen kicsinyes félelmek irányítanak bizonyos döntéseket, ez egyáltalán nem jó irányba visz. Ráadásul majd a gyakorlat fogja megmutatni, hogy ez az szmsz működőképes-e. Azt látom, ahelyett, hogy kitágítottuk volna a lehetőségeket, amivel eddig semmi probléma nem volt, hiszen a szerkesztőbizottság zömében civilekből állt össze, most inkább egy képviselői csoport felé húz, bármennyire is demokratikus álcába van ez csomagolva” – jegyezte meg.

Jogi huzavona – összeférhetetlenség kontra inkompetencia

A leghosszabb ideig tartó vitát az ülés végére tartogatták a képviselők. Az ipari parkban a Délút Kft.-nek tett az önkormányzat egy javaslatot még tavaly, hogy megveszi a 20%-os tulajdonrészét, s ezt a képviselők is támogatták. A vételi ajánlatra vonatkozó szerződést, mivel az 5 millió forintot meghaladó összeg, a jogi bizottságnak véleményeznie kell. A testületi ülésen Gonda János bizottsági elnök vetette fel, hogy összeférhetetlenség lehet, hiszen a szerződést ellenjegyző ügyvéd és a Délút vezetése között rokoni kapcsolat van. A vita során felmerült, hogy kérjenek közjegyzőtől ajánlatot, amit Roczkó András feleslegesnek tartott, hiszen az önkormányzatnak dolgozó ügyvédnek a település érdekeit kell szem előtt tartania. Gubacsi Enikő elmondta, az ő véleménye nem hivatalos állásfoglalás ügyvédi végzettsége ellenére, szerinte a jogi bizottság kompetens a kérdésben, nekik kell dönteniük. Pongrácz Tamás pedig azt jegyezte meg, hogy a jegyző részéről felelősséghárítást érzékel, végül abban egyeztek meg, hogy az ülés végéig felhívják az önkormányzatnak dolgozó ügyvédet, és írásos állásfoglalást kérnek tőle arról, hogy összeférhetetlen-e a szerződés kapcsán a rokoni szál. Ez meg is történt, így elhárult az akadály a szerződés aláírása elől. Az eset nem egyedi Molnár Áron szerint, a polgármester azt tapasztalja, hogy a bár jogi bizottságnak kompetensnek kellene lennie egyes kérdésekben, többször előfordult, hogy áthárítja a felelősséget a hivatalra.