Pozsgay Imre: Nem sokra viszi az MSZP a demagóg jelszavak köztudatba dobásával

Az MSZP egykori köztársasági elnökjelöltjét a magyar baloldal politikájáról, migrációhoz való hozzáállásáról és a Biszku-perről kérdeztünk interjúnkban.

Szegeden járt pénteken Pozsgay Imre

, aki új kötetét mutatta be a Közéleti Kávéház rendezvényén, s egyben válaszolt a hallgatóság kérdéseire. „Nem vagyok baloldalellenes” – szögezte le az egyik teremben elhangzó kérdésre a volt politikus. Azonban véleménye szerint a mai magyar baloldalból hiányzik a szolidaritás, s a nemzettel azonosulás. A nyugat-német szociáldemokraták vezetője azt tanácsolta neki, hogy rájuk figyeljenek, s ne Földközi-tenger melletti országok hasonló pártjaira – ezt sem sikerült megfogadni. Az MSZP-ből való kilépését is ezekkel indokolta, tette végrehajtásakor egyszerre tartotta magát baloldalinak és nemzetinek is.

Ezen kijelentésével kapcsolatban kérdeztük tőle, hogy szerinte hol veszett el a szocialista pártból a lehetőség, hogy egy nemzeti, de egyben baloldali politikai csoportosulás váljon belőle.

- Azzal a két lépéssel kiütötte magát a baloldal a nemzeti oldalról és egyben a nemzeti elkötelezettségűek mellől, hogy egyrészt menekültháza lett a nomenklatúrának, másrészt szövetségre lépett az SZDSZ-szel. Ha ezeket a hibákat helyre hozná valamilyen módon, az fontos lenne, mert azt vallom, hogy egy művelt és a nemzete iránt elkötelezett baloldal nélkülözhetetlen lenne egy demokráciában.

- Mit üzen ma az MSZP a választóknak? Program az, hogy ötven százalék fizetésemelést akarunk?

- Nem, mert demagóg jelszavakat könnyű bedobni a köztudatba. A népszerűségi adatokból is kiderül, hogy ezzel nem sokra mennek, továbbra is csökken a népszerűségük. Ugyanakkor a korábbi kormányzati szakaszokkal – a

Horn-

, a

Medgyessy-

, a

Gyurcsány-

kormányok – kapcsolatos magatartásuk még a saját tagságukat is elriasztotta az MSZP-től.

- Mit gondol a baloldal migrációval kapcsolatos állásfoglalásáról?

- Ebben is van egy furcsa magatartásbeli kérdés, ha a kormány a migráció ellen van, akkor szerintük feltétlenül a kormánnyal szemben szükséges szót váltani, fellépni. Viszont az most már nap mint nap igazolódik, hogy azok az erők, akik korábban

Orbán Viktort

mocskolták, most az ő szavait adják vissza. Hiszen rájöttek, főleg a párizsi terrortámadás után, hogy a veszély nőtt, a remélhető haszon viszont elmaradhat.

- Interjúnk előtt járt Szegeden egy svéd liberális politikus, Olle Schmidt. Ő is elismerte, hogy a svéd kormány rosszul kezelte a migrációt. Eközben Orbán Viktort választotta az Politico Európa leginkább figyelemre méltó alakjának. Hogyan látja, Orbán Viktor szerepét az unió politikájában?

- Nem kétséges, hogy a politikai tapasztalatok őt igazolják a bevándorlás ügyében. A miniszterelnök korábbi döntéseiről eszembe jut

Margaret Thatcher

két intelme, amelyeket 1989 áprilisában, Londonban mondott nekem, miközben elköszöntünk egymástól. Az egyik intő szó az volt, hogy megkérdezte, hogy jól tudja-e, hogy tagjai vagyunk az ENSZ pénzügyi szervezeteinek. Azt válaszoltam, hogy igen. Erre figyelmeztetett, hogy vigyázzunk az IMF-fel, mert majdnem tönkretette őket is. A másik az volt, hogy

De Gaulle

ugyan kitúrta őket Európából, de ők visszakapaszkodtak egy feltétellel: semmiféle Európai Egyesült Államokat nem fogadnak el, csak a Nemzetek Európáját. Úgy gondolom, hogy ezekből Orbán Viktor is tanult.

- Újraindul a Biszku-per. Mit gondol erről?

- Elkésett ügynek érzem, 1989-ben kellett volna megcsinálni, akkor támogattam is azt, hogy vonják felelősségre azokat, akiknek vér tapad a kezükhöz, részt vettek a hatalom restaurációjában. Nem akasztani akartam, csak bírósági elé állítani a felelősöket, majd megfosztani őket az állampolgári jogaiktól, hogy lássák az emberek: ők tehetnek a bajaikról.