Párizsi klímacsúcs - Áder: sikerült elkerülni a legrosszabbat

Párizs legnagyobb erénye, hogy sikerült letérni a klímaváltozás okozta katasztrófák felé vezető útról, de ez még nem a globális felmelegedés megállítása - jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen az ENSZ 21. klímakonferenciáján, Párizsban aláírt megállapodást értékelte.

"Sikerült elkerülni a legrosszabbat, azaz letérnünk az elszabaduló klímaváltozást jelentő természeti és emberi katasztrófákhoz vezető útról, de még nem értük el a legnagyobb jót, a ... globális felmelegedés megállítását" - fogalmazott Áder János, hozzátéve: erre Párizsban nem is volt reális esély. A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a párizsi klímacsúcs eredményeit, és a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette azt - összegezte a köztársasági elnök. Áder János kiemelte: az elfogadott megállapodás nagy eredménye, hogy azt ötévente felülvizsgálják. Nagy vitát váltott ki, és az utolsó pillanatban fogadták el, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására. Rámutatott: Párizs legfontosabb tanulsága, hogy lélektani áttörés történt a választók, az érintett idősek és fiatalok aktivizálásában, sikerült tudatosítani a veszélyt. Lélektani áttörést hozott a klímacsúcs a politikusok szempontjából is: mert nem nagyon volt olyan politikusi nyilatkozat "

Obamától

Putyinig

, vagy

Merkeltől

a kínai elnökig", amelyik ne kötelezte volna el magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és az egyéni elköteleződés mellett szervezeti-kormányzati elköteleződés is látható volt - sorolta Áder János. Az államfő ismertette az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) adatait, miszerint az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása, vagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk, és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett. Hangsúlyozta, hogy a párizsi megállapodás nem végállomás, és 2020-tól érvényes. A köztársasági elnök a következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját, és hogyan lehet a nap-, szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezekhez új ipar-, energiapolitikára, és a fosszilis energiatámogatások kivezetésére lesz szükség - mondta. A köztársasági elnök szerint mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását, és a munkahelyeket, vagy a képzési-átképzési programokat a középiskoláktól egészen az egyetemekig. Áder János fontos időszaknak nevezte a következő öt évet, amiben lesz munka bőven, és Magyarország több szempontból is fontos szereplője lehet ennek az időszaknak. Egyrészt az itt felhalmozott szellemi tőkéből a világ más részén is profitálni lehet, másrészt Magyarország és a Kárpát-medence más európai régióknál sokkal jobban érintett, a megállapodás végrehajtása az országnak sokkal fontosabb. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy itt a klímaváltozás hatásai sokkal előbb, és intenzívebben érződnek más európai országokhoz képest - mutatott rá. Áder János saját és munkatársai elkötelezettségét fejezte ki a munka folytatása mellett, és kérdésre válaszolva közölte: Magyarország közös, előre kialakított uniós kompromisszumos álláspontot képviselt, az államigazgatási rendszer felkészült a megállapodás végrehajtására. Kitért arra is, hogy a szombaton véget ért párizsi klímakonferencia mellett az Élő bolygónk klímavédelmi akció is. A köztársasági elnök által meghirdetett kampányban közel kétszázezren regisztráltak, és több mint 300 szervezet, iskolák, önkormányzatok, vallási közösségek, és sportszervezetek kötelezték el magukat a klímavédelem mellett. Az államfő köszönetet mondott minden támogatásért és kiemelte: a fél éves magyarországi kampány tanulsága az, hogy jól láthatóan generációkon túlmutató és politikai megosztottságtól mentes társadalmi érdeklődés van a klímaváltozás mindennapjainkat érintő kérdései iránt.