Martonyi: segíteni kell az iszlám mérsékelt vonulatát

Segíteni kell az iszlám mérsékelt vonulatát, a radikalizmussal viszont nincs megbékélés - jelentette ki Martonyi János volt külügyminiszter az iszlám radikalizmusról rendezett keddi budapesti nemzetközi konferencián.

Az eszmecserét a Danube Institute (Duna Intézet), a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja szervezte. A vitaindító beszédet tartó Martonyi János úgy vélekedett, hogy az elkövetkező időben a kultúrák, civilizációk egymáshoz való viszonya lesz a meghatározó kérdés, amit az dönt majd el, milyen eredményre vezet az iszlámon belüli irányzatok egymás elleni küzdelme. A mérsékelt iszlámot támogatni kell, és meg kell keresni a kereszténységet vele összekötő transzcendens gyökereket. Az iszlám radikalizmussal szemben azonban fel kell venni a kesztyűt, és abból kell kiindulni, hogy annak hívei a maguk részéről háborút vívnak - mondta a szónok. A volt külügyminiszter szerint az elmúlt években különösképpen megnőtt az összeütközés kockázata az iszlám civilizációval. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iszlám híveinek száma növekszik a leggyorsabban a világon, és a muzulmánok körében rendkívül magas fokú a ragaszkodás a szabályokhoz, az azonosulás a hittételekkel. "Ez az odaadó azonosulás azonban nem keverendő össze magával a radikalizmussal" - figyelmeztetett.

Martonyi János

kiemelte annak fontosságát, hogy a nyugati civilizáció küzdje le saját kishitűségét, hagyjon fel az önostorozással, és határozza meg világosan önmagát. "Igen, elkövetünk hibákat, van, amikor beavatkozunk, amikor nem kellene, és van, amikor nem avatkozunk be, amikor kellene" - mondta a magyar külügyek korábbi irányítója a nemzetközi politikában szerzett tapasztalatai alapján. Mindezek mellett is badarságnak minősítette azt az állítást, hogy a Nyugat erőtlen. Szerinte a Nyugat hosszú távon érvényes, globális feladata az, hogy egyértelmű és pozitív módon meghatározza önmagát. A konferencia szakmai részében az iszlám radikalizmus mibenlétéről, a közel-keleti politikai és vallási törésvonalakról, a keresztényüldözésről és a kulturális örökség elleni támadásokról, a multikulturalizmusról és az asszimilációról, illetve a Nyugat által adható válaszokról folytattak eszmecserét a résztvevők.