Kövér László: Szabad György az összetartás embere volt

Szabad György az összetartás embere volt a 20. század magyar szétszakítottságában - emlékezett az első szabadon választott Országgyűlés elnökére egy pénteki budapesti tanácskozáson Kövér László házelnök.

A házelnök azt mondta:

Szabad György

hitével, tudásával és munkájával éltette a reményt, hogy mindaz, ami a 20. században szétszakadt, az helyreállítható és összetartható. Legyen az a nemzet eszméje és a demokrácia eszménye, a nemzet és az állam - akkor is, ha azok határai már nem esnek egybe -, a polgári múlt bizonyossága és a polgári jövő lehetősége vagy az évszázadok során egymással többször is szembefordított magyar és zsidó sors. Szabad György életútjának mérföldkövei 20. századi sorsfordulóinkat jelzik - fogalmazott a házelnök, utalva arra, hogy Trianon után "kétszeres kisebbségben" született Erdélyben, családja Budapestre költözése után előbb a numerus clausus, majd a német megszállás, munkaszolgálat, kényszermunka várt rá, s ő mindvégig jelen volt, amikor "a történelem pillanatokra rést nyitott a magyar szabadságnak". Felidézte: 1945-46-ban a Független Kisgazdapártban, 1956-ban az ELTE bölcsészkara forradalmi tanácsában, 1987-ben a lakiteleki találkozón vett részt és tevékeny részese az MDF, majd két évvel később az Ellenzéki Kerekasztal alapításának, 1990-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés tagja, elnöke lett.

Kövér László

kiemelte: Szabad György történészként az önálló magyar államiság legjobb ismerői közé tartozott, akinek Kossuth Lajos volt példaképe, aki "kissé régies, bonyolult körmondatokban elidőző, azokban mégis soha el nem vesző" stílusában", de "bölcsész létére nagyon is jogászias fegyelmezettséggel" szólalt meg, s akitől nemcsak történelemről, alkotmányosságról, hanem a népfelség tiszteletéről, a szimbólumok erejéről is sokat tanulhattunk. Minden részletekben megnyilatkozó véleménykülönbség és választások utáni kormánypárti-ellenzéki szembenállás, minden részünkről elkövetett, türelmét próbáló bosszantás, sőt néha méltánytalanság dacára az Ellenzéki Kerekasztal küzdelmei során kialakult kölcsönös megbecsülés soha nem múlt el, sőt az évek során, úgy éreztük, hogy tanár úr tiszteletbeli tanítványai közé fogadott bennünket - emlékezett vissza Kövér László az 1990-et követő időszakra. A házelnök a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett konferencián arról beszélt: a rendszerváltoztatás korszakalkotó munkájában a nemzedékek összekötésére is képes Szabad György pótolhatatlan volt. A rendszerváltoztatás idején a politikai porondra kilépett fiatal nemzedéknek, a Fidesz nemzedékének Szabad György személye nemcsak erkölcsi példa volt, hanem tudása, lényeglátása és tapasztalata révén olyan nemzeti és polgári politikai iránytű, amely megmutatta a biztos kiutat a liberális és konzervatív, a népi és urbánus, a politikai jobboldal és a politikai baloldal szellemi konfliktusainak sűrűjéből - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Schmidt Mária

, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a közéleti személyiség mellett a reformkori Magyarország legjobb ismerőjeként emlékezett egykori tanárára, akinek élete magán viselte a 20. századi Magyarország keserű megpróbáltatásait. "Generációkkal ismertette meg a magyar szabadság és függetlenség 19. századi bajnokait, majd a rendszerváltoztatás idején pedig immár maga váltotta valóra szellemi örökségüket a szabad és független Magyarország megteremtésében való közreműködésével. Nem tért ki a kihívások elől sem 1956-ban, sem 1989-ben" - emlékezett.

Mezey Barna

, az ELTE rektora elsősorban egyetemi polgárként emlékezett Szabad Györgyre, aki előbb hallgatóként, majd több mint négy évtizeden keresztül oktatóként tevékenykedett itt, neve pedig elválaszthatatlanul forrt össze az intézmény 1956-os szerepvállalásával. Mint mondta, személyes, szellemi és közéleti pályája "következetesen egy irányba mutatott", a látszólagos vagy valós konfliktusok feloldása felé, így az elszenvedettek ellenére nem valami ellenében határozta meg önmagát. Nem megtagadni, hanem megérteni próbálta azt, ami számára adatott - fogalmazott a rektor, megemlítve, így "nem valamely rettegett funkcionáriusként vonult be a magyar történelembe".

Kónya Imre

ügyvéd, az MDF egykori frakcióvezetője, volt belügyminiszter, Szabad Györgyre mint nemzeti indíttatású demokratára emlékezett, kiemelve szerepét abban is, hogy az Ellenzéki Kerekasztal egységesen és hatékonyan volt képes fellépni az első szabad választásokig vezető út előkészítésében; Hangsúlyozta: felelősségtudat, nem pedig határozatlanság vagy megalkuvás volt Szabad György óvatossága mögött, ami akkor is vezette, ha "érzelmileg sok tekintetben talán radikálisabb is volt a liberálisoknál".