Balog: az emberi jogok védelme és tudatosítása minden kormány feladata

Az emberi jogok védelme és tudatosítása minden kormánynak feladata attól függetlenül, hogy milyen az értékrendje - mondta az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett csütörtöki budapesti konferencián.

Balog Zoltán

szerint ugyanakkor nagy szükség van a polgári öntudatra is, amely képes önszerveződéssel kiharcolni és megvédeni a saját jogait. A miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén felidézte, hogyan lépett fel a rendőrség 2006 őszén, valamint az idei illegális migrációs hullám idején. Azt mondta, büszke arra, hogy a magyar rendőrség senkinek a méltóságát nem sértette meg a határokon a nehéz helyzetekben sem, szemben a 9 évvel korábban történtekkel. Úgy vélte, a mindenkori politikai vezetés elvárásától függ a rendőrség fellépése, hogy tiszteletben tartják-e az emberi jogokat, vagy megsértik azokat. Az illegális migrációval kapcsolatban felvetette, meddig tartanak az emberi jogok, hogyan lehet azokat érvényesíteni, emberi jognak tekinthető-e a jobb élethez való jog, vagy azért meg kell dolgozni. Arra figyelmeztetett, vannak olyan lobbicsoportok is, amelyek saját politikai vagy gazdasági érdekeiket megpróbálják emberi jogként "eladni". Azt hangoztatta, a jól működő állam, a jogállam kell hogy legyen az emberi jogok legfontosabb őre és letéteményese, de az öntudatos polgár felelős jogtudatossága és erkölcsös magatartása sem nélkülözhető. A német szövetségi elnök szavait idézve azt mondta, az intoleranciával szemben nem lehet toleránsnak lenni. "Ha egy olyan kultúra érkezik, amelyik magát intoleránsként megpróbálja elfogadtatni, akkor azzal szemben nem tudunk toleránsak lenni" - fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán arról beszélt, hogy a zsidó-keresztény kultúrán, a teremtett ember méltóságán alapuló emberi jogi felfogást és jogrendet meg kell őrizni Európában, még akkor is, ha a bevándorlóknak saját törvényük van. A miniszter arról is beszélt, hogy a következő évek fontos, "a valósághoz közeli" emberi jogi kérdése egyebek mellett az lesz, tudnak-e olyan oktatási rendszert építeni, melynek segítségével a hátrányos helyzetű fiatalok piacképes szakmákat kapnak. A Biztonságunk és alapvető jogaink címmel megrendezett konferencián

Lenkovics Barnabás

, az Alkotmánybíróság elnöke a túlnépesedés és a klímaváltozás veszélyeiről, valamint az anyagi javak egyenlőtlen elosztásáról beszélt, és arról, hogy utóbbiban a jelenlegi jogrendszernek is szerepe van. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi, gazdasági intézmények, multinacionális, globális méretű társaságok jogi keretek között birtokolják a világ javainak nagyját. "Vagyis a jog vastagon benne van és szerepet játszik abban a globális méretű és katasztrofális egyenlőtlenségben", ami mára kialakult a világban - fogalmazott. Szerinte ebben a helyzetben az emberi jogokat, "amelyeket két borzalmas világháború után a lelkiismeretfurdalástól gyötört emberiség szép dokumentumokba foglalt", újra kell gondolni, és a javakat, - köztük az emberi jogokat mint eszmei javakat - újra kell osztani. Kitért arra is: a katasztrófahelyzetek miatt 3,5-5 milliárd ember fog felkerekedni és élhető természeti életteret keres majd magának és szociális biztonságot. A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.