A szegedi LMP szerint csak nevében baloldali a városvezetés a bérlakás-politikája alapján

Az LMP politikusai szerint a gazdasági mellett a szociális szempontokkal is törődnie kell egy városvezetésnek, ennek egyik módja a szociális bérlakás biztosítása a rászorulóknak.

„Huszonöt éve lakhatási krízis van Magyarországon, tartozik, vagy késedelmesen fizeti a számlákat a háztartások huszonöt százaléka” – mutatott rá

Szentistványi István

, az LMP várostyaája. A politikus úgy látja, Szeged csak a nevében baloldali város, mert a bérlakás állománnyal való gazdálkodása mást mutat.

Tanács Eszter

, az LMP bizottsági delegáltja két tendenciát figyelt meg, az egyik szerint a városvezetés nagy ütemben szabadul meg ingatlanállományától gazdasági érdekekre hivatkozva, a másik pedig a lakásrendelet változásai, amikben a szociális szempontok kifejezett háttérbeszorulását lehet kimutatni. A 2015. tavaszi módosítás alapján megemelték a szociális bérlakáshoz jutás alsó- és felső jövedelmi határát, a mostani lépéssel ez válik véglegessé. „Arra hivatkoznak, hogy ezzel a város bevételeit növelik, de egy magát baloldalinak nevező városvezetésnek a gazdasági szempontokon kívül mást is figyelembe kellene vennie. Pont a szociális bérlakás biztosítása lenne az egyik mód a szegények segítésére” – vélekedett Tanács Eszter. Kiemelte, aki kiesik a magasabbra esett minimum miatt, annak nem marad alternatíva, mert a piaci bérletet még kevésbé tudná finanszírozni. Például egy egyedülálló, csak közmunkát kapó kétgyermekes anyának már esélye sincs szociális bérlakást kapni az IKV-tól. „A rendszerben benne maradt egy kiskapu, a szociális bizottság gyakorolhat különös méltányosságot azok esetében, akik hosszabbítani akarnak, de jövedelmük nem éri el a minimumot. Az elfogadás feltétele, hogy ne legyen közüzemi, vagy lakbértartozás, ami azt jelenti, hogy az érintettek ma már nem kapnának bérleményt, pedig mint látható, tudnák becsületesen fizetni” - mondta. „Az IKV pár hónapja bejelentette, hogy 32 lakást újít fel, ez azóta megtörtént, a pályázatot is kiírták. Az elutasítások komoly hányada a megemelt egy főre jutó jövedelemhatár (37,5 ezer forint) miatt történt, ezen személyek egy része tavasz előtt még sikeresen tudott volna pályázni” – magyarázta Szentistványi István. A képviselő kritizálta azt a passzust is, amely szerint csak tartozásmentes bérlő kérhet ingatlancserét. Ezt az esetben jogosnak találja, hogy ha valaki minőségi cserét kíván végrehajtani, akkor azonban nem, amikor valaki pont azért kéri, mert nem bírja fizetni a rezsit, s így spórolna. Azt gondolja, a szegedi képviselők többsége el sem tudja képzelni, hogy mit jelent a 21 ezer és 37,5 ezer forint közötti különbség. Újságírói kérdésre, amelyben a kilakoltatásokról érdeklődtek, azt válaszolta, hogy a városvezetés retteg ettől, s inkább előbb szerződést bont, emiatt az érintettek előbb

jogcím nélküli, majd lakcím nélküli

lakásfelhasználóvá válnak, s ez utóbbival a gyermekek, a családok elesnek a szociális juttatásoktól, így „önként” költöznek ki. Úgy véli, az emberek legrosszabb érzéseire játszanak rá, mikor úgy láttatják ezeket az embereket, mint akik szándékosan nem fizetnek, s okoznak nehézséget a társadalomnak.