Abszolút kívülállók kontra gyakorlott versenyzők – belekukkantottunk a szegedi cégvezetői pályázatokba

Akadnak olyan cégvezetőjelöltek, akik mindössze egyetlen gépelt oldalon össze tudták foglalni koncepciójukat, de volt, aki több mint 60 oldalban írta le elképzeléseit. A csütörtöki bizottsági meghallgatás előtt végigböngésztük az igazgatóaspiránsok terveit, ezekből szemezgetünk.

Mint ismeretes, a 11 száz százalékban önkormányzati tulajdonú társaságnál

.

Kiss László

két cég élén is el tudja képzelni jövőjét, egy szociális munkás végzettségű büntetés-végrehajtásban dolgozó osztályvezető pedig a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont igazgatói posztjára jelentkezett. Több esetben olyanok nyújtottak be pályázatot, akik már korábban is vezették az adott céget, míg a jelenleg regnáló direktorok közül – megerősítve a hónapokkal ezelőtt felröppent pletykákat – csak az SZKT-s

Kojedzinszky Richard

nem kívánja folytatni a munkát. Akadnak olyan városi cégek, melyek vezetésére csak a mostani igazgató pályázik, a két „legnépszerűbbnek” pedig az SZKT és a környezetgazdálkodási társaság bizonyul, 5-5 személy lenne az említett cégnél igazgató. A benyújtott dokumentumok igencsak színes képet mutatnak, több elején mottónak választott idézet szerepelt, volt olyan pályázat, melyhez tartalom- és irodalomjegyzék, hivatkozások, táblázatok is tartoztak, míg más esetben előfordult, hogy még csak címe sem volt a vezetői koncepcióinak, pusztán a fejlécben az „5-ös számú melléklet” szöveg szerepelt. A leendő vezetők 2016. január 1-jétől határozatlan időre irányíthatják ezeket a társaságokat.

Botka László

MSZP-s polgármester többször megígérte: nem pártkatonákat ültetnek majd a tisztségekbe, hanem rátermett, „hozzáértő, tisztességes szakembereket”, akiknek nem őt vagy pártját, hanem „legjobb tudásukkal Szegedet kell szolgálniuk”.

Szegedi Közlekedési Kft.:

Majó-Petri Zoltán

közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem korábbi gazdasági és műszaki főigazgatója szerint a következő időszakban hat területre érdemes koncentrálni az SZKT-nak: a megrendelői modell megőrzésére és az együttműködés erősítésére; az egyéni és a tömegközlekedés összhangjára; az eljutási idő optimalizálására; a műszaki, forgalmi és gazdasági szempontok tervszerű monitorozására; a modern technológiai megoldások (smart city, e-ticketing, e-business) adaptációjára; valamint ösztönzési rendszerre az újításokhoz. Fontos célnak nevezte a tömegközlekedést igénybevevők számának megőrzését, a költségvetési egyensúly javítását, a minőségi pótlékrendszer kidolgozását a dolgozók számára, valamint a parkolórendszer modernizációját és a repülőtér vonzerejének növelését.

Nemes László

, aki 2011 és 2014 között az SZKT igazgatóhelyettese volt, míg 1980-tól 2000-ig is a közlekedési társaság kötelékében dolgozott. Pályázatában leírja, törekedni kell arra a kiadáscsökkentés érdekében, hogy az új járművek garanciális idejének lejárta után lehetőleg hazánkban is beszerezhető alkatrészeket használjanak lehetőség szerint. Elengedhetetlennek tartja a dolgozók motiválását, legyen szó középvezetőről vagy épp fizikai dolgozóról. Úgy értékelte, hogy a szolgáltatások minőségét javítani kell, ugyanis az utasok elégedettségén keresztül is növelhetőek a bevételek.

Dobra Ferenc

okleveles közlekedésmérnök, aki jelenleg a kormányhivatalnál dolgozik, míg korábban a MÁV, a Hódút Kft., illetve az SZKT alkalmazottja volt, ez utóbbi cégnél 2004 és 2006 között fejlesztési, műszaki főmunkatárs beosztásban. Pályázatában célként jelölte meg az akadálymentes közlekedés feltételeinek javítását, továbbá az utastájékoztató rendszer bővítését. További alacsonypadlós trolibuszok vásárlását is fontosnak tartja, a Csáky utcai trolitelepre napelemeket telepítene, illetve az 1985-ben épült műhely és csarnok hőszigetelését is meg kell oldani szerinte. Felvetette, hogy Miskolctól és Debrecen városától is lehetne érdeklődni az általuk már nem használt, de még jó állapotú villamosok megvásárlása iránt. A trolijárműpark esetében szintén az alkatrész-ellátottságot sorolta a problémák közé, s felvetette a használt járművek beszerzését. A 10-es vonal meghosszabbítását is megfontolandónak tartaná, illetve és egyes autóbuszvonalakat is átvenne a DAKK Zrt.-től.

Fehér Péter

vasúti üzemmérnök végzettségű, jelenleg a MÁV pályavasúti területi igazgatói tisztét tölti be Szegeden. Ő egy oldalban vázolta fel elképzeléseit, melyek között szerepel az is, hogy a költséghatékonyság érdekében csökkentené a vezető beosztású munkavállalók számát, míg a végrehajtói szint létszámhiányát átcsoportosításokkal, átképzésekkel és új dolgozók felvételével orvosolná. A környezetbarát közlekedési módokat preferálja, így minél több autóbuszvonalat váltana ki. A Szeged és Vásárhely közötti tram-train kapcsán munkatársak képzését és az eszközbeszerzések elindítását is indokoltnak tartaná.

Márton László

közgazdász és geográfus az általa benyújtott dokumentum elején azt írta, hogy nem rendelkezik vezetői tapasztalattal, igaz megjegyzi, de ez nem is volt előfeltétele a jelentkezésnek. Előrevetítette, hogy mivel kívülállóként a társaság működését alig ismeri, inkább kísérőlevélként titulálta pályázatát. Szakmai elképzelései közé sorolta az SZKT hatékony működéséhez szükséges személyi, továbbá eszközállomány biztosítását, a karbantartási feladatok felülvizsgálatát, az időalapú jegyrendszer bevezetését, illetve az éjszakai személyszállítási közszolgáltatás beindítását.

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.:

Makrai László

okleveles biológus 2010 decembere óta vezeti a társaságot, így pályázatában az elmúlt éveket is részletesen elemezte. Mint írta, a társaság jövőjét nagyban befolyásolja a hulladékgazdálkodási törvény tervezett módosítása, melyhez igazodva az önkormányzatnak is módosítania kell közszolgáltatási szerződését, törölnie kell abból a díjbeszedésre és a kintlévőség kezelésére vonatkozó feladatokat. A közterület-fenntartási fejlesztések terén az évszakról-évszakra való túlélési rutin meghaladását hangsúlyozta, illetve például azt, hogy a klímaváltozásra adott válaszul átalakult a cég zöldfelület-gazdálkodása. 2016-ban a cég életében jelentős lesz a KEHOP keretében megpályázandó hulladékgazdálkodási beruházás, melynek összköltsége 9,5 milliárd forint. A társaság temetkezési divíziójával kapcsolatban is több tervet megfogalmaz, például a Kiskundorozsmai temetőben új felvételi irodát alakítanak ki, a temetőn belüli szertartásokhoz elektromos jármű beszerzést és cserét is tervez, továbbá száraz hamvasztó kialakítását. A Belvárosi temetőben a 3. ravatalozó berendezésének cseréjét, az I. világháborús emlékmű részleges felújítását, út- és járdafelújításokat, illetve például az egyházakkal, felekezetekkel való szorosabb együttműködés kialakítását szorgalmazza.

Szabó Ferenc

okleveles vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök végzettséggel rendelkezik, pályázati koncepcióját több mint 60 oldalban írta le. Az alapvetően fontos célkitűzések közé sorolta a hulladékgazdálkodási szolgáltatások összehangolását régiós szinten, továbbá a lakossági veszélyes hulladék kötelező visszagyűjtésének megszervezését. A jelenlegi uniós pályázati ciklusban a K+F+I szektorra koncentrálna, szorosan együttműködve a Szegedi Tudományegyetemmel. Kifejtette javaslatát arra nézve, hogy miként lehet létrehozni egy határon átnyúló nagytérségi, regionális hulladékgazdálkodási együttműködést, melynek tagja lenne a Dél-Alföldön kívül Szabadka és Arad is. A Dél-Alföld tekintetében egy hulladék erőmű létrehozásának terveit is leírta, mely létesítmény folyamatos üzemelés mellett évente 300 ezer tonna hulladék energetikai és egyéb célú hasznosítását tenné lehetővé 98%-os hatásfokkal. Erről egyébként már 2009-ben elkészült egy dokumentáció, melyet a közgyűlés el is fogadott, megkezdődött az előkészítése, ám abbamaradt a munka.

Maczkó József Csaba

gépészmérnök, mérnök közgazdász végzettségű, ő is dolgozott már a társaságnál, 2008-tól 2014-ig műhelyvezető, majd műszaki divízió vezető-helyettesként. Vezetői pályázatában szerepel többek között, hogy azonnal el kell végezni a társaság leányvállalata, a Csongrád Megyei Településtisztasági Nonprofit Kft. gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak átvilágítását. A gazdaságilag indokolatlan szolgáltatói szerződéseket felmondaná, és bár létszámleépítést nem javasol, a dolgozók és szakemberek szervezeten belüli átstrukturálására is javaslatot tett. Azt is fontosnak tartaná, hogy tovább folytassák a már több éve működő belső hatékonyságnövelő programokat, de immár külső tanácsadó bevonása nélkül. Mivel a Szegedi Testamentum Kft. beolvad a társaságba, a duplikációk megszüntetését is megvalósítaná, és úgy látja, hogy a cégek összevonása bizonyos létszámleépítéssel fog járni. Fontos feladatnak nevezte a környezettudatosságra nevelést, ezért a célok közé sorolta, hogy a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítse. A saját tulajdonú géppark esetében pedig évente 1-2 gép cseréjét tervezi kinevezése esetén.

Bányai Anikó

környezetgazdálkodási agrármérnök a környezetgazdáknál is dolgozott, 2011 és 2014 között üzemvezetőként. Másfél oldalas pályázatában arról ír, hogy milyen tevékenységeket végzett a cégnél, illetve az önéletrajzát csatolta.

Székely Tamás

műszaki menedzser a Magyar Közút Nzrt.-től igazolna át a környezetgazdálkodási céghez. Parkok, elhanyagoltabb közterületek felújítását szorgalmazza, az útellenőri szolgálatot saját hatáskörbe venné, továbbá a közutak állapotáról, forgalmáról és esetlegesen baleseti statisztikákról a 21.századnak megfelelő nyilvántartást készíttetne. A téli üzemeltetés, síkosságmentesítés kapcsán a prevencióra fektetne nagyobb hangsúlyt. Útmeteorológiai állomásokat telepítene a fagyveszélyes helyekre, jellemzően tömegközlekedési útvonalakra. A hulladékkezelés terén a lakosság környezettudatosságának fontosságát is hangsúlyozta pályázatában.

Viczián János

vízépítő üzemmérnök és környezetvédelmi szakmérnök végzettséggel rendelkezik. Főként nyugat-európai példákat alapul véve a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabbá tételét valósítaná meg, illetve a zöldhulladék komposztálására ösztönözné a lakosságot. Az építési beton és egyéb törmeléket pedig szerinte külterületi utak javítására kell fordítani. A zöldfelületekkel kapcsolatban a parkok öntözött felületeinek nagyobb mértékű automatizálását javasolja, amit gazdasági szempontok is indokolnak.

IKV Zrt.:

Kardos Kálmán

, az NGSZ-től az IKV élére kinevezett igazgatója pályázatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakástörvény, illetve az önkormányzat rendeletei alapján adják bérbe a lakás- és nem lakás célú ingatlanokat, ám szükséges, hogy a rendeletalkotás lépést tartson a piaci igények változásával. Mivel az ingatlanpiac a bérleteztetés irányába mozdult el és Szegeden is kezd kialakulni egy olyan réteg, mely modernebb, berendezett lakások iránt érdeklődik, ezt a kérdést is megvizsgálná a jövőben. Az igényekhez igazodó lakáspályázati rendszer kialakítását is javasolja, illetve az egyetemisták garzonlakásban történő elhelyezését korlátozó egyes előírásokat is eltörölne. Mivel a felújításra szoruló lakások olcsóbbak, nagyobb irántuk a kereslet, így a leromlott műszaki állapotú önkormányzati lakások nagyobb számban történő értékesítését is a célok közé sorolta. A távhő üzletággal kapcsolatban megjegyezte, hogy annak eredményessége leginkább a dollár-forint árfolyamtól, a kőolaj világpiaci árától és az állami támogatástól jobban függ, amire nem tud hatni a társaság. Leírta, hogy a távfűtőrendszer felújításra szorul, ám ezt a milliárdos fejlesztést csak pályázat útján lehet megvalósítani. Mivel csak úgy lehet elindulni egy kiíáson, hogy bizonyos előkészületek megtörténtek, jövőre az üzleti tervben szerepeltetni kell e célra forrásokat. Megválasztása esetén a hátralékok kezelésére is nagy hangsúlyt fektetne, a versenyeztetésen alapuló beszerzéseket preferálná, javítaná továbbá például az IKV Zrt. internetes elérését is.

Kele Sándor

okleveles közgazdász a kintlévőségek csökkentését újfajta megközelítésben képzeli el, és lakások építését helyezi kilátásba, melyek földszintjén kiadható garázsok, üzletek lennének. Éves szinten minimum 5%-kal csökkentené a szociális tarifát fizetők arányát, és ezen bérlőket alacsonyabb fenntartású bérlemények felé mozdítaná. Közeli tanyaközpontokban szociális szövetkezet kialakítását javasolja, „ahol a rászorulóknak minimális, de emberi léptékű túlélési lehetőséget biztosíthat a többségi társadalom”. Az üres üzlethelyiségek bérbeadása érdekében közvetlen kapcsolatot keresne a potenciális bérlők felé, emellett a frekventált helyen lévő jelenleg üres üzletek kirakatait reklámfelületként értékesítené.

Nagy Katalin

jogász hatékony, piaci környezetben versenyképes ingatlanüzemeltetési üzletág kialakítását tartja fontosnak, meghatározná az önkormányzat feladatihoz illeszkedő ideális ingatlan portfóliót. A távhő üzletág 1-3 éves jövőjét meghatározó stratégia kialakításához kulcsfontosságúnak tartja annak ismeretét, hogy vajon államosítják-e a tevékenységet. A társaság működése szempontjából jelentős problémának nevezte a kintlévőségek alakulását, hiszen az értékvesztés nélküli kintlévőség 825 millióra rúgott, melynek jelentős része egy éven túli, vagyis minimális eséllyel behajtható. Hatékony szervezeti struktúra kialakítását is javasolta, a társaság eredményeinek javítása érdekében minden üzletágat felülvizsgálna, illetve versenyképes ajánlatokat dolgozna ki a társasházak számára.

Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.:

Ács Szilvia

2011 óta vezeti a céget, s mint írta, mivel már 1999 óta ott dolgozik, képes annak irányítására, ezért is pályázik. Az általa beadott dokumentumban három oldalon keresztül a jelenlegi helyzetet elemzi, célként pedig többek között azt jelöli meg, hogy az előző évhez képest 100%-kal több potenciális vendéget érjenek el, és családokat megszólító turisztikai termékek bevezetését. A meglévő négyfajta kiadvány mellé pedig további hat bevezetésére tett javaslatot, továbbá kutatást is tervez.

Kiss László

- aki Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. élére is pályázatot nyújtott be - nyolc oldalban foglalta össze, melyek a legfontosabb területek, amelyekkel foglalkozna. A jelenlegi gyakorlatot is kritizálta, az október 23-ai hosszú hétvégén ugyanis a Tourinform iroda csak 13 óráig volt nyitva, az érintőképernyős infótábla nem működött, és a belváros szemetes volt, holott ezen a hétvégén sok turistát fogadott Szeged városa.

RITEK Zrt.:

Drégelyi Zoltán

programozó-matematikus végzettségű. A jelenlegi cégvezető 2000 és 2003 között elnökként, fejlesztési igazgatóként dolgozott a RITEK-nél, előtte pedig két évig informatikai osztályvezető és referens volt az önkormányzatnál. Pályamunkája elején leszögezte, az abban foglalt ötletek és javaslatok nyilvánosak, amennyiben nem ő nyer, akkor is felhasználhatóak. Gazdasági stratégiájának legfőbb eleme, hogy a RITEK-et bevezesse a magyar piacra az önkormányzat számára nyújtott szolgáltatás minőségének további javítása mellett. Hangsúlyozta, hogy a cég piacra vezetését nem lehet Szegedről irányítani, így a precíz értékesítés érdekében budapesti iroda létrehozását javasolja. Ezen felül a termékportfólió bővítését is szükségesnek tartja a bevételek növelése érdekében.

Buzogány Endre

villamosmérnök egyoldalas koncepciójában leírta, hogy a RITEK jelenlegi működésének megismerése után tud részletes tervet készíteni. Kitért arra, fontos lenne a cég rendszereinek bevezetése más szegmensekben, így például a turizmus, a gyámügy, a testületi munka támogatása, valamint a településfejlesztés területén.

Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.:

Novák Gyula

az ezredforduló óta vezeti a céget, míg korábban vezető tervező és tervellenőr volt. Szakmai programját három oldalban foglalta össze, mellé két táblázatot csatolt. Leírta, hogy a társaság vezetését a jogelőd cég megszűnése után vette át, majd a társaságnál történt változásokat, fejlesztéseket vette számba. Leírta, hogy mivel a térségünkben lezárultak az uniós támogatással megvalósult nagyarányú szennyvizes fejlesztések, ezért a jövőben a bel- és külterületi vízrendezési, árvízvédelmi, folyószabályozási, vizes élőhely rehabilitációs projektek tervezésére koncentrálna. Akut problémaként a Holt-Tisza rehabilitációját említette, ami szintén a közeljövő feladatai között szerepel. A másik pályázó

Csűrös Krisztián

építőmérnök, települési szennyvízgazdálkodási szakmérnök, aki a társaság rövid távú céljaként azt jelölte meg, hogy régiónkban egy meghatározó jelentőséggel bíró mérnöki társasággá, szakmai műhellyé váljon. Gazdasági célként jelölte meg, hogy a cég árbevételét középtávon növelje, úgy, hogy az önkormányzat költségvetését ez ne terhelje. Több közös feladatvállalást javasol a tulajdonos saját gazdasági társaságaival, növelve a mérnöki, szakértői tevékenységre vonatkozó feladatokat. Saját pályázatokon való indulást is preferál, például K+F kiírásokon keresztül a munkavállalók képzését valósítaná meg, továbbá célként jelölte meg, hogy az SZVFM Zrt. részt vegyen a közművagyon értékelésének piacán is.

Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft.:

Veprik Róbert

2006 óta vezeti a Szegedi Vadasparkot, s egyedül ő jelentkezett a Kft. élére, 38 oldalban írta le koncepcióját. Ismertette a szervezeti felépítést, az elmúlt esztendők eredményeit, például árbevételt és a beruházásokat is. Leírta, hogy az elmúlt időszak dinamikus fejlesztései, új bemutatók kialakítása értelemszerűen növelte a látogatottságot, ám egy-két éven belül lecseng, ezért újfajta pusztán az állatok bemutatásán túlmutató megközelítésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen a látogatószám. A közeljövőben egy elefánt bemutatót fognak kialakítani pályázati forrásból, illetve a tervek között szerepel, hogy az állatkert teljes digitális rendszerét kialakítják, ami tartalmazza többek között a honlapot, információs pultokat, továbbá okostelefonos és tabletes túrákat.

Szegedi Városkép és Piac Kft.:

Németh István

üzemmérnököt a tavalyi helyhatósági választások után nevezték ki a társaság élére, 2002-től egészen 2010-ig az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztét töltötte be. Pályázatában a Mars téri piaccal kapcsolatban leírta, hogy folyamatosan versenyeznek az élelmiszerláncokkal a vásárlókért. A mérvadó megyei sajtóorgánumokkal éves keretszerződést kíván kötni, illetve időszakosan megjelenő ingyenes kiadvány indítását tervezi, továbbá úgynevezett piac rádiót indítana. A piac bizonyos felületeit is hirdetési célra hasznosítaná, közösségi oldalon is megjelennének, és a jövőben is több rendezvénynek adna otthon a Mars tér. A kispiacok forgalmának élénkítését is a tervei közé sorolta, például rendezvényekkel, reklámkampányokkal. A város fesztiválkínálatát is számba vette, amit tovább színesíteni „vigyük az utcára a művészetet, a kultúrát” elképzeléssel, mely tartalmaz térzenét, és például azt, hogy képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítanának a város különböző részein.

Nagy László

állattenyésztő üzemmérnök végzettséggel rendelkezik, 2010 és 2011 között volt a piac vezetője, előtte pedig többek között a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. mezőgazdasági koordinátora volt. Pályázatában leírta, hogy az elsődleges bevételi forrás a Mars téri piac üzemeltetéséből adódik, ezért is fontos célként jelölte meg a piac pozíciójának további erősítését, a kispiacok forgalmának fellendítését. Folytatná a már elindult „több mint piac” kampányt az új vásárlók megnyeréséért, illetve fontosnak tartaná, hogy több rendezvény legyen a Mars téren, a nagycsarnokban kiállításokat rendezne, elősegítené a kézműves termékek piacra jutását olyasmi formában, mint a Bödön. Tematikus hétvégéket, családi programokat szervezne, iskolásoknak piactúrákat vezetne be, mely során a helyes táplálkozásra hívná fel a figyelmet. A városban elhelyezett reklámtáblák felújítását is szorgalmazta, a belvárosban egységesebb arculat kialakítását nevezte fontosnak, mely illeszkedik a műemlék-jellegű épületekhez is. A városi rendezvények esetében további szponzorok bevonását nevezte fontosnak, illetve a programoknak a jelenleginél hatékonyabb kommunikációjával több városon kívüli látogatót csábítana Szegedre.

Szegedi Sport és Fürdők Kft.:

A társaság élére csak a tavalyi választások után kinevezett cégvezető,

Horváth András

sportszervező nyújtott be pályázatot, aki egyébként 2010-től egy évig már vezette a társaságot. Elemezte az átadás-átvétel utáni helyzetet, leírta például, hogy növelték a saját rendezvényeik számát, de kulturális programból is többet kínáltak. Rugalmas bérleti díjakat vezetne be kiajánlások révén, reklámfelületek értékesítene, illetve az akciók és kedvezmények rendszerét hatékonyabbá tenné a megcélzott vevőkör pontosabb megcélzásával. A város sportlétesítményeinek közép- és hosszú távú fenntartási és fejlesztési stratégiájának kialakítása is olvasható pályázatában, továbbá hazai és külföldi sportszövetségekkel, szakmai szervezetekkel venné fel a kapcsolatot.

Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.:

Jávorszky Iván

földrajz-történelem szakos középiskolai tanári, illetve marketing-kommunikáció szaküzemgazdász végzettséggel vezeti jelenleg a céget, míg korábban a civil szférában tevékenykedett. Az IH esetében a bevételek növelését tűzte ki célul, az épület jobb kihasználtságát szorgalmazta, például a vállalati rendezvények számának növelésével, és több konferenciának is helyet adnának, e két terület ugyanis jelentős bevételt hozhat. A Belvárosi Mozi esetében is több rendezvényt preferálna, illetve a szegedi médiában történő megjelenését is fokozná, hogy tudatosítsák különösen a fiatalokban, hogy nem art moziként működik pusztán, hanem premierfilmeket is műsorra tűznek. A Szeged TV esetében a még más városi tv-k adataitól is elmaradó rendkívül alacsony nézettség növelését tűzte ki célul. Jövő év áprilisától minden szolgáltatónál jelen lesz a televízió, így 300 ezer embert is elérhetnek. Leírta, hogy a Partfürdő további fejlesztését csak pályázati forrásból lehet megvalósítani. (

, a cég azt állította, hogy gyógyvíz van a medencékben, ám a vizsgálatok során kiderült, hogy ez nem igaz, ezért visszavonták a működési engedélyét, és le is engedték a medencéket.)

Iliáné Szalma-Baksi Margit

szociális munkás, aki korábban a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben volt nevelő, majd személyzeti osztályvezető, jelenleg pedig a Szegedi Fegyház és Börtön III. számú objektumának büntetés-végrehajtási osztályvezetőjeként tevékenykedik. Mindössze egyoldalas pályázati koncepciójában a fiatalok értelmes közösségi tevékenységekbe való bevonását szorgalmazta, továbbá a családok számára rendezett kulturális programok fontosságát, és külön odafigyelést az idősebb korosztályra. Ehhez fontos célnak nevezte a szociális szféra összehangolását a gazdasági szempontokkal.

Kiss László

művelődésszervező Németországban hotel-üzemeltetési tanácsadóként dolgozik, korábban a Színház és Filmintézet megbízott vezetője volt, 2001 és 2003 között a Partiscum Lap- és könyvkiadó Kft, a Szeged TV Kft. ügyvezetője volt, előtte a Fürdővizek Szeged Kft. marketingvezetője, 1997 és 2000 között marketing-ügyvezetője volt a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékoknak. Pályázatában többek között racionalizálásra tett javaslatot, mondván, ha már összevonták az IH-t és a TV-t, ugyan minek annyi asszisztens és titkárnő, ezen felül a művészeti vezetői státuszt is feleslegesnek tartja, hiszen – mint írja – kimagasló művészeti tevékenységet nem végez az IH. A rendezvényszervezők létszámát is kurtítaná, hiszen az IH-ban és a Belvárosi moziban összesen öten dolgoznak ebben a munkakörben. B-tervként azt írta, hogy a munkatársak további feladatokkal való ellátásával, mozgatásával lehetne hatékonyabb a működés. A Szeged TV-nél a fejlesztésre és bevételnövelésre pedig azt javasolja, hogy egyfajta gyártóműhelyként is működjön a televízió, hiszen országos csatornáknak is vannak felhívásai konkrét műsorok készítésére. A poszt negyedik pályázója,

Kálmán János Attila

nem járult hozzá nevének nyilvánosságra hozatalához, de a bárki számára hozzáférhető bizottsági előterjesztésben természetesen szerepel, s ebből kiderül, hogy művelődésszervező és munkaügyi szervező végzettsége van, jelenleg a szatymazi Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. A több intézményegységből álló társaság esetében az egységes arculatot, marketinget hiányolta, vagyis a PR-re nagyobb hangsúlyt fektetne. Az IH esetében a középiskolás korosztály megszólítását szorgalmazta pályázatában, ezért hasznosnak tartaná a helyi középfokú oktatási intézményekkel a kapcsolatfelvételt. További kihívásnak nevezte Szeged városának kulturális stratégiájának megalkotását. A különböző szervezeti egységekből álló társaság szervezeti felépítését is megváltoztatná, stratégiai célként pedig a különböző kulturális területek, közösségek összehangolt működését nevezte meg. Mivel az IH-nak adósságai vannak, a költségvetésen kívüli forrásokra támaszkodna ezek csökkentése érdekében, így például pályázatokon indulna a cég, a terembérleteztetést fellendítené és cégbörzéket is tartanak, melyek bevételt hoznak a cégnek. A Partfürdő esetében vízforgató berendezések beszerzését szorgalmazza, ez a fejlesztés nélkülözhetetlen szerinte annak felvirágoztatásához, míg a Belvárosi Mozi esetében a közösségi tér funkció erősítését tartja fontosnak.

Szeged Pólus Nonprofit Kft.:

Csanádi Zoltán

2008-tól dolgozik a Pólusnál, tavaly nevezték ki ügyvezetőnek, előtte négy évig projektigazgató volt, többek között az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt, a Dugonics tér és környékének rekonstrukciója és a Gutenberg utca felújításáért felelt, továbbá a Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító projektben, és a belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztésében működött közre. Pályázatában célként jelölte meg, hogy a városi infrastrukturális beruházások esetében a cég már a tervezési program megfogalmazásától kezdve részt vegyen a munkában. A projektmenedzseri munkát inkább beruházás lebonyolítói feladatkörben képzeli el, vagyis ezt a tavaly januárban törvényileg megszűnt feladatkört is átvenné a Pólus. Ezen felül a pályázatok kötelező nyilvánosságra vonatkozó tájékoztatási feladatait is átvállalná. Kitért arra is, hogy bár 5 ipari park van Szegeden, szükség lenne egy olyanra, mely megfelelő közműellátottsággal rendelkezik, jól megközelíthető és magas szintű szolgáltatásokat tud nyújtani. Ennek kialakításában, megszervezésében lát lehetőséget a cég számára.

Juhász Gyula

okleveles villamos-üzemmérnök és okleveles villamosmérnök végzettséggel rendelkezik, 2006 és 2014 között a Fidesz színeiben politizált a szegedi közgyűlésben, ő több mint 50 oldalas szakmai programot nyújtott be. Ebben többek között az olvasható, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a Pólus aktívabb szerepet vállalhat, mint projektgazda a K+F pályázatokon. A cégnek létre kell hoznia egy információs adatbázist a beruházásösztönzési feladatok támogatására, mely a város iránt érdeklődő befektetőket látja el a szükséges információkkal. A Smart City programhoz való csatlakozást is szorgalmazta pályázatában, mely a mostani fejlesztési ciklusban indul. A Horizon 2020 projektben való részvételt is kiemelte, hiszen a társaság tapasztalatai jó alapot biztosítanak az intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés szakterületen közvetlen K+F+I tevékenység végzéséhez. Pályázatában javasolta azt is, hogy a társaság a külső piaci szereplők által indított projektekkel kapcsolatos szakértői, projektmenedzseri megrendelésekre, önállóan indított K+F+I projektekre fektessen nagyobb hangsúlyt a jövőben.