EU-csúcs - Orbán: féleredményt értünk el

Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak távozóban a pénteken virradóra véget ért csúcstalálkozóról.

A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és "itt sikert lehet majd elérni" - vélekedett.

Orbán Viktor

ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. A magyar javaslat mindig is az volt, hogy "menjünk le közösen délre", és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is - emlékeztetett. Közölte: ezt nem tudták elérni, "továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét". Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés. Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait - idézte fel. Úgy vélte, ez erősíti a kétoldalú kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést, továbbá mivel Európa határait védik, "ez jó Európának is". A miniszterelnök hangsúlyozta: "jó hír, hogy van az unióban négy olyan ország, amely képes nagyon komoly, nehéz kérdésben, határrendészeti kérdésben szinte feltétel nélkül a másik segítségére sietni". Őszintén meg kell köszönni a lengyeleknek, a cseheknek és a szlovákoknak a segítséget, a népeknek és a kormányaiknak is - jegyezte meg. Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor "hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök", amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését - amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle - már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja - mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az "elfogadható Magyarország számára". A kormányfő a határvédelemmel kapcsolatban elmondta: "van egy képesség, amit elvesztettünk, mert nem volt rá szükség", hiszen a délszláv háború után és amikor "az az álmunk volt, hogy nemcsak az európai kontinensen belül nem lesznek határok, hanem az unió szélén sem szükségesek ezek, gyakorlatilag ott leépültek a határőrségek, a fizikai határzárak eltűntek, vele együtt számos tudás is, hogy hogy kell, ha szükséges, hirtelen megvédeni egy határt". Kiemelte: "egy elveszett államvezetési képességet kellett visszaépítenünk a nyár során a szerb határ lezárásakor, hogy mit csinál egy állam, amikor úgy látja, hogy nem katonasággal, hanem rendészetileg kell megvédenie a határát, tehát nem egy fegyveres támadást kell elhárítania, hanem mondjuk föl kell tartóztatnia tömegesen belépni akaró, törvénysértő, illegális migránsokat". Úgy fogalmazott, "ez a tudás nem volt meg", de most már megvan, és "lényegében bármelyik szomszédunk irányába képesek vagyunk ezt a képességet rövid időn belül működtetni".

Merkel: hárommilliárd eurós támogatásról tárgyaltak Törökországnak a migránsválság kezelésére

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását - erősítette meg

Angela Merkel

német kancellár a péntekre virradóra befejeződött csúcstalálkozót követően. Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség. Megerősítette Merkel azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon. Nem döntötték viszont el, hogy mely fejezetekről van szó. A kancellár - és több más nyilatkozó - jelezte, hogy nagy vonalakban egyetértés mutatkozott a vezetők között a Törökországot segítő akciótervről. Az említettek mellett ez a vízummentességről folyó tárgyalások gyorsítását tartalmazza, kilátásba helyezve a folyamat jövő évi befejezését. Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy ezzel a témával a nyilatkozat nem foglalkozik. A csúcsértekezlet után mindazonáltal

Werner Faymann

osztrák kancellár is védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot. Megerősítette azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják ezt az elképzelést. Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió nem kezeli jól a válságot.

Francois Hollande

francia köztársasági elnök a csúcstalálkozó után azt hangoztatta, hogy a menekültáradat csak akkor fog csökkenni, ha sikerül "átfogó uniós politikát" folytatni, amely ráadásul gyökerénél, a kiinduló országokban kezeli a problémát. Hozzátette: ellenkező esetben viszont a határok szabad átjárását biztosító schengeni rendszer fokozatos leépülése fenyegeti az uniót. A francia államfő szerint a tagországok támogatták azt a francia felvetést, hogy mindenütt hozzanak létre egy olyan határőr-különítményt, amelyet válsághelyzet esetén egyesítve mintegy uniós határőrségként lehetne bevetni. Hollande a menekültválság kapcsán kitért a szíriai helyzetre is. Egyebek között arról beszélt, hogy az orosz beavatkozás segítheti ugyan a szíriai rezsimet, de

Bassár el-Aszad

elnököt nem fogja a hatalomban tartani.

Tusk: olyan döntések születtek, amelyek segítik a külső határok biztosítását

A péntekre virradóra véget ért uniós csúcstalálkozón olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió külső határainak biztosításához - mondta a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón a megbeszéléseken elnöklő

Donald Tusk

. Az Európai Tanács elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy óvatos optimizmussal tud csak nyilatkozni. Tusk elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató "integrált határellenőrzés" létrehozásáról. "Az elsődleges feladatunk az, hogy megvédjük az európai közösséget, és szavatoljuk a közbiztonságot" - húzta alá, hangsúlyozva, hogy humánus és hatékony megoldást kell találni, máskülönben "mások" embertelen, nacionalista, nem európai megoldást fognak találni. A korábbi lengyel kormányfő kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint "proaktívabb" módon vegyen részt a határok védelmében. Tusk tudatta, hogy a tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a "forró pontoknak (hotspot)" számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte. Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetet is megemlítette. Mint mondta: az erőfeszítések mindvégig arra irányultak, hogy a Törökországon keresztül érkező migrációs folyamot meg lehessen állítani. Ebből a szempontból jelentős lépésnek nevezte a kialakulóban lévő egyezséget. Megismételte ugyanakkor, hogy az Ankarával kötendő megállapodásnak akkor van értelme, ha hatékonyan megállítja a beáramlást.

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke tudatta: a megállapodás két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, valamint, hogy akik Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét. Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. Tudatta, hogy a miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja. Újságírói kérdésre Juncker azt is közölte, hogy nem volt nehéz erről meggyőzni a tagállamokat, miután emlékeztette őket korábban tett ígéreteikre. "Nem ülhetünk le úgy tárgyalni Vallettában afrikai partnereinkkel, hogy nem tudjuk felmutatni a megígért pénzt" - hangoztatta Juncker.