Balogh Elemér a gyásznapon: Nemzeti megmaradásunk záloga a szabadság! + FOTÓK

„A szabadság olyan kincsünk, ami emberi méltóságunknak és nemzeti megmaradásunknak is záloga” – jelentette ki Balogh Elemér díszpolgár az Aradi vértanúk terén rendezett városi megemlékezésen. Az SZTE jogi karának dékánhelyettese a legszentebb jognak nevezte a szabadságot, amivel az rendelkezhet, aki tudatosan vállalt erkölcsi értékrendje szerint él.

„Viam meam persecutus sum”, vagyis „a saját utamat jártam” – gróf

Batthyány Lajos

szavaira emlékeztetett beszédében

Balogh Elemér

, Szeged díszpolgára az Aradi vértanúk terén. Kiemelte, hogy nemzeti ünnepeink közül talán csak augusztus 20-a, keresztény állammá szervezett magyar társadalmunk szimbolikus születésnapja az, amelyhez nem tapad rossz szájíz, keserű történelmi emlék és tapasztalat. Ezzel szemben a többi ünnepünk bukásra ítélt fellángolásokat idéznek elénk. „Jóllehet minden forradalmunk békésen indult, példát mutatva ezzel Európa és a világ népeinek, és a nemzet követelése soha nem volt más vagy több, mint amit a világ népei természetesként birtokoltak: szabadság és haladás vagy, ahogy a magyar reformkor nagyjai, Kölcsey és Deák mondták: haza és haladás. Elsősorban és legfőképpen tehát a szabadság” – fogalmazott Balogh Elemér, majd feltette a kérdést, vajon mi is a szabadság, ki mondhatja magáról azt, hogy szabad? „Szabad az, aki tudatosan vállalt erkölcsi értékrendje szerint él” – szögezte le. Ahogy elmondta, ennek a legszentebb jognak léteik egy külső és egy belső oldala is. Míg a politikában csak a szabadság külsőségei felett van viszonylagos hatalma, ez a látható, tapintható dimenziója a szabadságnak. Balogh Elemér szerint ez is fontos, hiszen a tömegek ennek állapotai szerint ítélnek és cselekednek. Vagyis amikor egy országban ideiglenesen idegen katonai erők állomásoznak vagy amikor „felszabadító” csapatok érkeznek, akkor képmutatás szabadságról beszélni. Megjegyezte, egy nemzet döntési és önrendelkezési szabadságát a legsúlyosabb kérdésekben csonkító elnyomás nem maradhat fenn, csakis önfeladás árán. „A szabadságnak nagyon fontos dimenziója az a belső erőtér, amihez a külső hatalom nem férhet hozzá. Politikai rabok visszaemlékezéseinek gyakori eleme az a boldogságélmény, hogy bár kezükön bilincs, de lelkük szabadabb volt pribékjeiknél. Ez a belső szabadság valóban a legmélyebb emberi értékek és titkok közé tartozik, de megélése általában kivételes személyiséget és rendkívüli helyzetet igényel. Egy biztos: a szabadság olyan kincsünk, ami emberi méltóságunknak és nemzeti megmaradásunknak is záloga” – szögezte le Balogh Elemér.

Az SZTE jogi karának dékánhelyettese szólt arról is, hogy a 19. század közepén Európa társadalmi átalakulásra megérett országaiban a forradalom lángja futótűzként terjedt, elemi igényként jelentkezett, hogy a rendi abszolutizmust felváltsa a polgári jogegyenlőséget alapul vevő társadalom felépítése. Mint elmondta, a szabadságot azóta is keresők „díja” gyakran a halál volt, ami szerinte valamiképp a történelem rendje is, hiszen a szabadság nagy kincs, nagy ára van. Elmondta, hogy az aradi vértanúk mellett a bécsi önkény kivégezte az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is, holott ő nem volt tábornok, sem a császárra felesküdött katona, mégis elveiért életével fizetett. Balogh Elemér megjegyezte, míg a főtisztek elítélésénél lehetett a formális hadi jogra hivatkozni, Batthyány esetében ez nem állt meg. Batthyány ellen jogszerűen ugyanis csak a magyar Országgyűlés kezdeményezhetett volna eljárást, egy osztrák császári haditörvényszék nem. „Mivel letartóztatása előtt lemondott miniszterelnöki tisztéről, csak magánemberként viselt dolgaiért lett volna felelősségre vonható” – indokolta a jogászprofesszor a törvénytelen eljárás alapját. A megemlékezés végén pártok és civil szervezetek helyeztek el koszorúkat az Aradi vértanúk terén, Szeged városa nevében Balogh Elemér díszpolgár,

Mózes Ervin

címzetes főjegyző és

Szentgyörgyi Pál

alpolgármester. A Fidesz-L.É.T. frakciót

Nógrádi Tibor

,

Kosik Dénes

és

Rózsavölgyi József

képviselte, a KDNP részéről

Haág Zalán

és

Hüvös László

, míg a DK-ból

Binszki József

koszorúzott a nemzeti gyásznapon.