Szemétből energia – jól működik a fél éve átadott biogázerőmű

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Telepen üzembe helyezett biogázerőmű, mely a jelenlegi adatok szerint a tervezettnél több áramot termel hulladékból. Makrai László arról tájékoztatott, hogy 15 év alatt több mint 30 millió köbméter metán légkörbe jutását akadályozhatja meg az erőmű.

Sikeres beruházás a több mint fél éve átadott

a Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Telepen megvalósult beruházás beváltotta a hozzá fűzött reményeket – tájékoztatott

Makrai László

, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „A jelenlegi kapacitáskihasználtság mellett a motor gázfogyasztása 550-580 köbméter per óra között mozog, mellyel 1000 kilowatt mennyiségű elektromos energia termelhető óránként. A 15 éves várható üzemeltetési időszak alatt – amennyiben a folyamatos hulladéklerakással biztosítható a gázképződés – elérjük, illetve jelen számításaink szerint jelentősen meghaladjuk a tervezett 8000-8500 megawattnyi elektromos teljesítményt” – ismertette a részleteket. Érdemes tudni, hogy a régi depóniatestben 2 millió 600 ezer köbméternyi hulladék van, amit 1984 óta halmozott fel Szeged városa és a környékbeli települések, vagyis bőven van miből zöld áramot termelni. Makrai László szerint, ha figyelembe vesszük a Szegeden és a térségben keletkező lerakással ártalmatlanításra kerülő háztartási hulladék mennyiségét, illetve annak szervesanyag-tartalmát, akkor várhatóan a rendszer bővítése szükségessé válik. „Jelenleg a gázmező vizsgálata zajlik annak érdekében, hogy kiaknázzuk mindazon érintetlen területeket, melyek gáztermelésre, s ezáltal energiatermelésre foghatóak. Amennyiben a vizsgálatok és gáz próbaszivattyúzások sikeresen zárulnak, úgy az erőmű bővítését megvalósítjuk. Ez jövő év második negyedévéig történhet meg” – részletezte a társaság vezetője. Hozzátette, már most valószínűsíthető a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy 20-25 biogáz kút építésével még egy 500 kilowattos motor üzembe állítható.

Azt, hogy mennyire „zöld” beruházásról van szó, jól szemlélteti, hogy a biogázerőmű tervezett 15 éves működtetése alatt mintegy 31 millió köbméter metán légkörbe jutását akadályozzák meg. Makrai László elmondta, a depóniagáz metántartalma 50-52% között ingadozik, melyet a gázmező rendszeres karbantartásával és ellenőrzésével folyamatosan mérni tudnak, s így azt is, hogy mennyire is tekinthető „zöldnek” a beruházás. Megjegyezte, hogy bár napjainkban a szén-dioxid-kibocsátás által okozott klímaváltozás van terítéken elsősorban, azonban érdemes tudni, hogy a metán az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid mellett. „A metán elsősorban a szerves anyagok többlépcsős, bonyolult anaerob bakteriális lebomlásának utolsó fázisában keletkezik például hulladéklerakókon. Az ipari forradalom kezdete óta több mint másfélszeresére nőtt a metán légköri mennyisége. Az iparosodás előtt 715 ppb (pars per billion, azaz milliárdod rész) volt a koncentrációja, jelenleg pedig mintegy 1775 ppb” – magyarázta Makrai. Az ügyvezető elmondta, azt hogy egyes üvegházhatású gázok mennyire járulnak hozzá globális felmelegedéshez, egy relatív skála alapján fejezik ki. Ez az úgynevezett globális felmelegedési potenciál (GWP: Global Warming Potential), mely a szén-dioxidhoz viszonyított arányát vizsgálja a többi üvegház hatású gáznak egy adott időintervallumon belül, ami általában 100 év. Azt, hogy mennyire fontos szerepe van a globális felmelegedésben a metánnak, jól jelzi, hogy a GWP-értéke 23-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője ezért is tartja fontosnak a Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Telepen megvalósult beruházást, hiszen másfél évtized alatt több mint 30 millió köbméter metán légkörbe jutását akadályozzák meg, és az sem elhanyagolható, hogy a megtermelt 100%-ban zöld áram mintegy 4000 háztartás éves fogyasztására elegendő.