Négymillió eurós sürgősségi segítséget ad az EU Magyarországnak (FRISSÜL)

Az Európai Unión belül és kívül is komoly feszültségeke szül az egyre inkább súlyosbodó migránsválság, hazánkat - miközben próbál egyszerre eleget tenni nemzetközi kötelességeinek és saját érdekeinek is - folyamatosan kritizálják a különböző nemzetközi fórumokon és médiumok hasábjain. A bevándorlók közben nem pihennek, hanem napról napra agresszívabb és arcátlanabb módon igyekeznek elérni úti céljukat, Németországot.

Hatalmas tömegben tartanak Nyugat-Európa felé a migránsok, ki gyalog, ki embercsempészek, ki tömegközlekedés által. Európa vezetői láthatóan nem tudnak valódi megoldást nyújtani a problémára, eddig mind a magyar, mind az osztrák hatóságok a bevándorlók feltartóztatására tett sikertelen kísérletek után a továbbengedésük mellett döntöttek. Közben egyre többen érik el a vágyott célországot, Németországot, ahol a reményteli jövő megvalósulását várják.

Fokozódik a nemzetközi helyzet - ONLINE:

19.50: Balog Zoltán: a menekülteknek abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni, ahol vannak

A menekülteknek abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni, ahol vannak, és világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk - mondta

Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere kedden az MTI-nek Párizsban. Balog Zoltán kitért arra is, hogy sokan a magyar határzár építését embertelen tettként akarják feltüntetni, pedig szavai szerint "nem az embertelenség és az emberségesség között van a küzdelem, hanem azok között, akik tudják, hogy mit akarnak és azok között, akik tanácstalanok". A tárcavezető a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében 56 ország és 11 nemzetközi szervezet részvételével rendezett konferencián vett részt. A találkozónak a miniszter szerint az volt a fő kérdése, hogy mit kell megtenni azért, hogy a közel-keleti kisebbségeknek ne kelljen elmenekülniük és mit azért, hogy később vissza tudjanak térni az otthonaikba és ott biztonságban tudjanak élni. Az is fő szempont, hogy meg kell őrizni azt a több ezer éves kultúrát, amelyben ezek a közösségek élnek. Balog Zoltán - mint arról az MTI-t tájékoztatta - felszólalásában elmondta, hogy Magyarország 2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre. A családokat a helyi keresztény vezetők igazolásai alapján fogadta be a kormány. Olyan üldözött emberekről van szó, akiknek ténylegesen el kellett menekülniük - hívta fel a figyelmet. "Őket befogadtuk és erre a jövőben is készen állunk, de csak ezen a biztonságos módon" - hangsúlyozta. Arra is emlékeztetett, hogy az iraki Erbílben egy több mint száztagú magyar katonai kontingens őrzi a menekülttábort, amely több milliárd forintjába kerül Magyarországnak. Balog Zoltán kitért arra is, hogy sokan a magyar határzár építését embertelen tettként akarják feltüntetni, pedig szavai szerint "nem az embertelenség és az emberségesség között van a küzdelem, hanem azok között, akik tudják, hogy mit akarnak és azok között, akik tanácstalanok". A miniszter szerint ez utóbbi táborba tartozik az európai vezetők nagy része, akik nem tudják, hogy milyen üzenetet képviseljenek a migránsok felé, s "káoszt teremtenek azzal, hogy egyszerre mondják, hogy gyertek is, meg nem is". "Mi egyértelműen azt mondjuk, hogy ne gyertek, mert ennek így nincs értelme, és abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni (a migránsok), ahol vannak, valamint világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk" - mondta a miniszter. "De azt nem tudjuk elfogadni, hogy mások kényszerítsenek illegálisan bennünket arra, hogy az országunkat menekülttáborrá változtassuk, és szerintünk ez Európának is egy komoly veszélyt jelent" - fűzte hozzá. A politikai megoldás eléréséhez pedig Magyarország úgy járul hozzá Balog Zoltán szerint, hogy elsőnként támogatta az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban azokat a határozatokat, amelyek kimondják, hogy a keresztények üldözése visszafordíthatatlan kárt okoz az egész emberiségnek, hiszen egy olyan kultúra semmisül meg, amelynek kétezer éven át sikerült fennmaradnia. "Ez olyan veszteség, amelyet Magyarország keresztény hátterű országként nem fogadhat el" - hangsúlyozta. A résztvevők arra is javaslatot tettek, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet által az emberek és a kulturális örökség ellen elkövetett bűntetteket nyilvánítsa emberiesség elleni bűncselekményeknek a Nemzetközi Törvényszék. A humanitárius akciónak helyben, a szomszédos országokban, Törökországban, Libanonban, Jordániában és Irakban található óriási menekülttáborokban történő segítségnyújtás a lényege a miniszter szerint. "A keresztények igazából nem akarnak eljönni, mert nem akarják, hogy megsemmisüljön az a kétezer éves kultúra, amit az őseik ott felépítettek" - mutatott rá. Ezzel magyarázható az, hogy a keleti keresztények nem akarnak Európa felé elindulni, hanem inkább visszamennének, ezért is szükséges Balog Zoltán szerint az óriási menekülttáborok körülményein javítani. "Az ottani kormányok nagyon komoly terheket vállalnak, s ebben Európának támogatni kell őket" - mondta.

Laurent Fabius

francia külügyminiszter egy 25 millió eurós felajánlást tett a konferencián Franciaország nevében egy alap létrehozására, amelyből a visszatelepülőket támogatják, iskolákat építenek, helyreállítják a lakóházakat. Balog Zoltán szerint erősíteni kell a tájékoztatást, és fel kell lépni az embercsempészet ellen is azért, hogy a középosztálybeli emberek ne pazarolják el a vagyonukat arra, hogy "a semmibe idehozzák őket Európába". Az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusi ülésén született döntés a konferencia összehívásáról, amelyet egy újabb követ 2016 elején Spanyolországban.

19.10: Spanyolország befogad annyi menekültet, amennyit az EU kér

Spanyolország annyi menekültet fogad be, amennyit az Európai Unió fog javasolni a számára - mondta a spanyol miniszterelnök-helyettes a La Sexta nevű televízió csatorna egyik műsorában kedden.

Soraya Sáenz de Santamaría

konkrét számokat nem mondott azzal kapcsolatban, hogy hány emberről lehet szó. A spanyol sajtóban megjelent információk szerint az unió további 15 ezer menekült befogadását fogja kérni a dél-európai országtól. Spanyolország eddig 2700 szír befogadását vállalta, de a rendkívüli krízisre való tekintettel jelezték, hogy készek növelni ezt a számot.

18.40: Bajor miniszter: "szívóhatást" idézhet elő a Magyarországról indult menedékkérők beengedése

"Szívóhatást" idézhet elő a Magyarországról indult menedékkérők beengedése Németországba, és kérdéseket vethet fel a társadalmi integráció sikerességével kapcsolatban, ha jelentősen növekszik a muzulmán vallású emberek száma Németország lakosságában - mondta a bajor pénzügyminiszter egy keddi interjúban.

Markus Söder

, a konzervatív CSU egyik legbefolyásosabb politikusa - akit sokan a pártelnök-miniszterelnök

Horst Seehofer

egyik lehetséges utódaként tartanak számon - a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság BR Bayern 2 nevű rádiójában sugárzott interjúban megerősítette, hogy pártja fenntartásokkal viszonyul a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szóló berlini döntéshez. Természetesen fontos az emberiesség és a szolidaritás, de "aggódunk, hogy milyen jelzésértéke" lesz a szövetségi kormány döntésének. Mindig meg kell fontolni a lehetséges következményeket, és "attól tartunk, hogy szívóhatás keletkezik", vagyis még "sok-sok ezren kelnek útra" Németország felé - mondta Markus Söder. Hangsúlyozta, hogy szerinte Németország "nem tudja a világ összes polgárháborús problémáját egyedül rendezni", és különösen hosszabb távon kerülhet nagy kihívások elé az ország. "Valószínűleg akár egymillió muzulmán vallású új polgár is jöhet hozzánk, hogyan sikerül így az integráció? Ez a legnagyobb kihívás" - mondta a konzervatív politikus. A Reuters hírügynökség egy elemzése szerint a CSU-ban sokan vélekednek hasonlóan. A pártban azt mondják, hogy a menekülthullámnak a hét végén tapasztalt fölerősödése részben annak tulajdonítható, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) vezetésének egy belső utasításként született, ám kiszivárgott és végül a BAMF által megerősített döntése révén - miszerint a szír menedékkérőket egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagországba, ahol beléptek az EU-ba - kialakult az a látszat, hogy Németországban nem érvényesítik többé a dublini előírásokat. Részben pedig annak tulajdonítható, hogy Angela Merkel kancellár - a testvérpárt CDU elnöke - túlságosan hangsúlyozta, hogy a szír menedékkérők nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust Németországban. Mindez "hatalmas tülekedést" váltott ki, hiszen egyszerre "mindenki azt mondta, hogy +mind mehetünk Németországba, és ha egyszer valahogy eljutunk oda, akkor már senki nem küld el bennünket+" - mondta a Reutersnek Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. Bírálatot fogalmazott meg a CSU egy másik tekintélyes politikusa is, Stephan Mayer, a Bundestag konzervatív frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa, aki a Reutersnek "szuboptimális" - nem éppen megfelelő - fejleményként értékelte, hogy nyilvánosságra jutott, hogy a BAMF nem küld vissza szíriai menedékkérőket Magyarországra. Ennek hatására a menekültek már nem is akarják regisztráltatni magukat Magyarországon vagy Ausztriában, hanem egyenesen Németországba akarnak utazni. Ennek a folyamatnak a feltartóztatásához pedig a szövetségi kormánynak nagyon határozott intézkedésekre lenne szüksége a menekültek útján fekvő államoktól, azaz Törökországtól, Görögországtól, Macedóniától, Szerbiától, Magyarországtól és Ausztriától. Ráadásul még hetek telhetnek el, mire kiépülnek Görögországban, Olaszországban és Magyarországon a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok - úgynevezett hot spotok -, amelyekből szét lehet majd osztani az uniós tagállamok között a védelemre jogosult menedékkérőket, illetve haza lehet szállítani a védelemre nem jogosult kérelmezőket - írta Andreas Rinke, a Reuters németországi kormányzati ügyekkel foglalkozó vezető tudósítója a hírügynökség német nyelvű portálján megjelent elemzésében. Egyébként a BAMF augusztus 25-én erősítette meg német lapoknak, hogy augusztus 21-től - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - a szír menedékkérők esetében nem él a menekültügyi eljárás elvégzésére illetékes uniós tagországba történő visszaküldés lehetőségével. A döntésről a munkatársakat egy belső utasításban tájékoztatták, amelyről elsőként az asylumineurope.org menekültügyi hírportál számolt be augusztus 24-én. A hét végén 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Németországba - pontosabban Bajorországba - Ausztrián keresztül vonattal. Hétfőn újabb 4400 menedékkérő érkezett, kedden pedig délutánig további 1300. Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.

18.30:ENSZ-tisztviselő: megfelelő regisztrációs eljárás és ellátás kell

Egyszerűbb regisztrációs eljárásra, megfelelő ellátásra van szükségük azoknak, akik nemzetközi védelmet keresve érkeznek Magyarországra - mondta

Vincent Cochetel

, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) európai elnökségének igazgatója keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. Szerinte a magyar hatóságok a nehéz körülmények ellenére jó munkát végeznek. A tisztviselő kiemelte: azt kérik a magyar hatóságoktól, tegyék könnyebbé a regisztrációs eljárást és engedjék a humanitárius szervezeteknek, hogy segítsenek a határ közeli gyűjtőpontokon lévőknek, illetve javítsák a menedékkérők fogadásának körülményeit. Azt is szeretnék, ha a nemrégiben elfogadott új jogszabályokat az uniós és a nemzetközi joggal összhangban hajtanák végre, különben káosz alakulhat ki. Továbbá azt kérik, hogy tegyenek különbséget azok között, akiknek nemzetközi védelemre van szükségük, és azok között, akiknek nincs - magyarázta. Vincent Cochetel hangsúlyozta: felelősségvállalásra, kiszámíthatóságra, szolidaritásra és bizalomra van szükség, mert egyetlen ország sem küzdhet meg ezzel a helyzettel egyedül. Kifejtette: jelenleg mintegy 30 ezer ember van Görögországban, és naponta 3 ezren indulnak el Macedónia, Szerbia és Magyarország felé. Október vége előtt várhatóan nem változik a helyzet, akkor majd nehezebbé válik az átkelés az Égei-tengeren, és emiatt átmenetileg csökkenhet az ide érkezők száma, de márciusban valószínűleg ismét növekszik - közölte. Emlékeztetett: a szíriai helyzet miatt 4 millió szíriai van a környező országokban, ehhez képest Magyarországra idén eddig 150 ezren érkeztek. Ez ugyan nagy nyomást jelent Magyarországnak és a többi országnak, amelyeket a menekültek útjukon érintenek, de a helyzet kezelhető - jelentette ki. Az UNHCR tisztviselője elmondta: nagyrészt menekültekről van szó, 85 százalékuk szíriai, afgán vagy iraki. Ugyan vannak köztük olyanok, akik csak szíriainak mondják magukat, és vannak gazdasági bevándorlók is, de a nagy részük akkor is menekült, és Európának felelős választ kell adnia erre a helyzetre - vélekedett. Vincent Cochetel köszönetet mondott a magyaroknak, akik segítik az úton lévő menekülteket, valamint a hatóságoknak, amelyek meglátása szerint a nehéz körülmények ellenére jó munkát végeznek. A magyar rendőrség összességben jól látja el feladatát - tette hozzá.

17.35: Osztrák kancellár: a menedékjog emberi jognak számít

Egyes országokat emlékeztetni kellene arra, hogy a menedékjog emberi jognak számít - mondta

Werner Faymann

osztrák kancellár kedden, miközben arról is beszélt, hogy kerítést nem háborús menekültekkel szemben kellene építeni. Faymann egyúttal szorgalmazta a menekültügyi eljárás közös rendszerét. Szerinte Magyarországot azért hagyják el a migránsok tízezrei olyan gyorsan, mert annyira kevés menekültstátuszt bocsátanak ki az országban. A kancellár beszámolt arról is, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatosan "kemény viták" zajlanak. Ennek kapcsán utalt a szlovák és a cseh miniszterelnökkel folytatott hétfői megbeszélésére, amikor a két ország vezetői elutasították a menekültbefogadásra vonatkozó kvótát, amit Ausztria támogat. Faymann úgy vélte: az uniónak nem elfogadható, ha néhány ország, csupán azért, mert nem érintett a kérdésben, nem működik közre a közös megoldás kidolgozásában. Ezzel összefüggésben az osztrák kancellár ismét kiállt azon korábbi javaslata mellett, hogy a tagállamok pénzügyi követeléseit a menekültkérdés megoldásával kapcsolatos feladatok teljesítéséhez kössék. A kancellár szerint "nem megy az", hogy egyes országok a különböző pénzügyi támogatások terén szolidaritást követeljenek maguknak, másrészt ugyanakkor kijelentsék: szerencse, hogy a menekültekkel kapcsolatban kevés a teendőjük. Elmondta tovább, hogy Ausztria számára elsődleges szempont a téliesített menedékbefogadó helyek létrehozása. Faymann arra kérte a lakosokat, hogy legyenek megértéssel, ha a közvetlen közelükben létesül egy befogadóállomás. Ennek anyagi vonzata a pénteki kormányülés témája lesz. Faymann egy további uniós csúcs összehívását is sürgette, azok után, hogy az Európai Unió belügyminiszterei szeptember 14-én tárgyalnak a menekültválságról Brüsszelben. Aláhúzta: a pénzügyi válság idején a kormányfők sokszor találkoztak egymással, most ugyanilyen erőfeszítéseket kell tenni. Ausztriában tovább folytatódik a járművek ellenőrzésével járó súlyponti akció, azonban már nemcsak az utakon, hanem a vonatokon is igyekeznek kiszűrni az embercsempészeket. Hétfőn és kedden egyaránt hétezren érkeztek Bécsbe, azonban a többségük már el is hagyta az osztrák fővárost és Németország fele vette az irányt. Hétfőn éjszaka a bécsi Westbahnhofon 1100-an, a Hauptbahnhofon 500-an éjszakáztak, a Westbahnhofról kora reggel már hatszázan tovább is utaztak. A hétvégén 16 ezer menekült érkezett Ausztriába, közülük nagyjából százan adtak be Bécsben menekültkérelmet, hétfőn a 7000 migránsból 66 nyújtotta be igényét az osztrák fővárosban. Péntektől vasárnapig egész Ausztriában összesen 731 menekültstátuszra vonatkozó igény érkezett, naponta átlagosan 183.

16.50: Huszonkét civil szervezet kéri a kormányt a válság humánus kezelésére

Huszonkét civil szervezet közös nyilatkozatában arra kérte a kormányt, hogy kezelje humánusan a menekültválságot, és a menekültek kriminalizálása helyett nyújtson "valódi segítséget". Az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozatban - amelyet egyebek mellett a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért is aláírt - az áll: az, hogy a menekültügyi helyzet kezelése nem csak a kormányon múlik, nem ad felmentést a segítségnyújtás erkölcsi felelőssége alól. A kormány "tehetetlensége vagy szándékos tétlensége miatt" mégis krízishelyzet alakult ki Budapesten, majd Röszkénél is - írták. A helyzet kezelése hónapok óta civil csoportokon és magánembereken múlik, akik az állami intézményrendszer helyett biztosítanak emberséges körülményeket a rászorulóknak. Úgy folytatták: a Röszkén kialakult helyzetet a nemzetközi és a magyar szakmai szervezetek bevonásával az államnak kell megoldania. A szervezetek azt kérték, hogy a kormány cselekedjen humánusan, tisztességesen és az emberi jogokat tiszteletben tartva, a menekültek kriminalizálása helyett koncentráljon sérelmeik és szenvedéseik enyhítésére.

16.25: EP-állásfoglalás a menedékkérők elrettentésének következményeiről

A menedékkérőket fogadó központokban uralkodó állapotok, az azonnali kiutasítás gyakorlata, a szögesdrótkerítés és egyéb elrettentési módszerek sérthetik az Európai Unióba érkező migránsok alapvető jogait - állapította meg az Európai Parlament (EP) kedden elfogadott, jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában. A 369 szavazattal, 291 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum az alapvető jogok 2013-2014-es helyzetét vizsgálta az Európai Unióban. Az EP szerint az uniónak és a tagállamoknak a szolidaritást, valamint a menekültek és más bevándorlók alapvető jogainak tiszteletben tartását kellene az uniós migrációs politika középpontjába állítaniuk, emellett pedig a tagállamoknak többet kellene tenniük a további tengeri tragédiák megelőzése és az eredményes, összehangolt uniós menekültügyi rendszer kialakítása érdekében. Az állásfoglalást megszavazó képviselők aggodalmuknak adtak hangot az azonnali kiutasítási eljárás gyakorlata, a menedékkérők fogadására és fogva tartására szolgáló központok színvonala, illetve a menekültekre és más bevándorlókra vonatkozó negatív sztereotípiák, a migránsokat minősítő félretájékoztatás miatt. Elítélték "az akár fal vagy szögesdrót formáját öltő biztonsági védelmet az EU határain", és "az alapvető jogokat szem előtt tartó határellenőrzést" kértek. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottságnak objektív mutatók alapján olyan eredménytáblát kellene felállítania, amely a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok értékelését szolgálja. Az eredménytábla így a folyamatos ellenőrzés és évenkénti országértékelési rendszer alapjává válna - olvasható a dokumentumban. Az EP-állásfoglalás emellett foglalkozott még a gyermekek, az LMBT-közösség, a vallási és etnikai kisebbségek, valamint a hajléktalanok helyzetével, továbbá a szólásszabadsággal, a sajtó szabadságával, a terrorizmus elleni fellépést szolgáló intézkedésekkel, a magánélethez való jog megsértésével, a megfigyeléssel és a gyűlölet-bűncselekményekkel.

15.20: Szerb sajtó: a közelgő tél is problémát jelent a migránsoknak

A Macedóniából Szerbiába érkező migránsoknak újabb problémával kell szembesülniük: közeleg a tél, egyre hidegebb az idő. A szerb sajtó kedden a szerb-macedón határhoz közeli Presevóba érkező migránsok problémáinak újabb területével foglalkozott: rávilágított arra, hogy a migránsoknak meleg ruhára és takaróra van szükségük, éjszaka ugyanis már 10 fok alá csökken a hőmérséklet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden közölte, hogy előző nap rekordszámú, hétezer szíriai menedékkérő érkezett Macedóniába, és mintegy 30 ezren vannak a görög szigeteken. Őket várhatóan a görög hatóságok néhány napon belül a szárazföldre szállítják, ahonnan folytatják útjukat Macedónia, Szerbia és az Európai Unió országai felé. Az egyre hidegebb idő miatt Szerbiában is újabb ideiglenes befogadóközpontokat építenek.

Aleksandar Vucic

szerb kormányfő hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral arról is tárgyalt, hogy a már tervezett szabadkai és belgrádi központon felül nyitnának ilyen objektumokat a szerb-macedón határ közelében is. Presevóban már van egy ilyen központ, és nem messze onnan, a miratovaci mezőn egy sátortábort is felállítottak, ám az óriási migrációs hullám miatt újabbakra is szükség van. Presevóban az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó televíziós tudósítójának beszámolója szerint jelenleg valamivel több mint ezren várnak arra, hogy nyilvántartásba vegyék őket, és folytathassák útjukat a szerb főváros, valamint a szerb-magyar határ felé. A helyiek szerint azért várakoznak most ilyen "kevesen" az objektum előtt, mert "valamilyen delegációt" várnak a helyszínre, és a hatóságok nem engedik át a miratovaci táborból a migránsokat, hogy regisztráljanak.

14.40: BÁH: közelíti a 160 ezret a menedékkérelmek száma

Az év eleje óta 157 746 migráns nyújtott be menedékkérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), és kedden újabb 1154 embert regisztráltak - közölte kedden Budapesten a BÁH főigazgató-helyettese. Kiss Attila, a BÁH és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ország tíz pontján folyamatosan regisztrálják a migránsokat. Mint elmondta, jelenleg 2832 migráns tartózkodik a BÁH befogadó intézményeiben és az intézmények kapacitását - igény szerint - folyamatosan bővítik. Vagyis mindenkit elhelyeznek és ellátnak, aki igényt tart erre - tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy 60 ezer ember esetében azért szüntették meg az eljárást, mert a kérelmező eltűnt. Lakatos Tibor, az ORFK Közrendvédelmi Főosztályának vezetője azt közölte, hogy kedden délig 875 embert állítottak elő illegális határátlépés miatt, illetve 1800 embert szállítottak tovább Szeged térségéből, akiket folyamatosan regisztrálnak. Nem igaz az a sajtóban megjelent értesülés, miszerint a rendőrség feladta az illegális migránsok regisztrációját - fűzte hozzá. Megjegyezte: a Keleti pályaudvaron ugyanakkor azt kívánja megelőzni a rendőrség, hogy a megengedettnél több ember szálljon fel egy-egy vonatra, veszélyeztetve ezzel a vasúti közlekedés biztonságát. Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy megfelelő úti okmányok nélkül továbbra sem lehet elhagyni Magyarországot, ám akik menekültügyi eljárás alatt állnak, azok az ország területén szabadon mozoghatnak. Ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a regisztráció a migránsok megnövekedett száma miatt lassult le, így előfordul, hogy 4-5 óránál hosszabb ideig kell várakozniuk a gyűjtőpontokon az embereknek. A migránsok egyébként előállításuk után rendőri intézkedés alatt állnak, és ennek megfelelően a rendőrség gondoskodik az ellátásukról, vagyis ételt és italt kapnak - mondta ugyancsak kérdésre válaszolva a rendőr ezredes. Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Illegális Migráció-elleni Osztályának vezetője arról beszélt, hogy az Europol adatai szerint Európában 3600 bűnszervezet működik, amelyek 30 százaléka foglalkozik embercsempészettel is; a szervezetek működése hasonlít a modern nagyvállalatok működéséhez, pénzügyi részlegük is van. A jövedelmezőséget jól mutatja, hogy Afganisztántól vagy Szíriától az út Németországig 6-8 ezer euróba kerül, illetve Szerbiától Bécsig 200-800 euróért szállítják az embereket - mondta Boross Zoltán.

14.35: Merkel: sikerül megállapodni az uniós menekültpolitikáról

Angela Merkel

német kancellár szerint az Európai Unió tagállamainak sikerül megegyezésre jutniuk egy új, a helyzethez jobban illeszkedő és a terhek arányos megosztásán alapuló menekültügyi politikáról. Angela Merkel kedden Berlinben

Stefan Löfven

svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról. Elmondta, hogy Németország és Svédország egyetért az európai menekültválsággal összefüggő kérdésekben. A közös álláspont alapja, hogy az érvényes előírásoknak "nem csak papíron" kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének "minimális követelményeit" és regisztrációját illeti. Ugyanakkor a területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, "módosított" menekültpolitikát kell kidolgozni. Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell - tette hozzá Angela Merkel. Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - jelenti az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba - fejtette ki a német kancellár. Angela Merkel elmondta, szerinte az egyetértés az új menekültpolitikáról "nem holnap, és nem is a jövő héten", de "gyorsan" kialakul majd. Hangsúlyozta: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy. "Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával" - fogalmazott a kancellár. Az ilyen hozzáállás "súlyos károkat okozna", ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját jelentő értékeket - szögezte le Angela Merkel. Aláhúzta, hogy Németország és Svédország mindazon "univerzális értékekre" hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott. Arra az újságírói kérdésre, hogy miként biztosítható, hogy a menekültek ott maradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, "különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában", így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket. Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, "a szociális támogatás csak abban az országban jár, és más országokban nem jár" - mondta a német kancellár. Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta, hogy "senki nem lát a jövőbe", és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor "meg kell oldani a feladatot." Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.

13.40: Az ombudsman vizsgálja a migránsok helyzetét

Már folyamatban van az ombudsman vizsgálata a migránsok helyzetével kapcsolatban - reagált az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az Eötvös Károly Intézet korábbi közleményére. Az intézet kommünikéjében azt írta, az alapvető jogok biztosa törvényi kötelezettsége ellenére nem fordít figyelmet a menekültek jogaira, hiszen hónapok óta egyetlen állami jogvédő intézménytől sem kaptak semmiféle védelmet.

Székely László

ombudsman hivatalának MTI-hez eljuttatott közleményében ezt cáfolták: mint írták, folyamatban van az alapvető jogok biztosának vizsgálata, amelyet a biztos a migránsok helyzetével kapcsolatos, konkrét ügyekkel összefüggésben indított. Ennek részleteit és megállapításait a biztos jelentésben hozza nyilvánosságra, addig azonban a vizsgálat objektivitása érdekében részinformációkat nem tesz közzé.

13.20: Cseh humanitárius segítség a magyarországi menekülteknek

Humanitárius segítséget - palackozott vizet, élelmiszert, takarókat és higiéniai eszközöket - küldött a hét elején egy tehergépkocsival Magyarországra az ott lévő menekülteknek egy Dél-Morvaországban működő egyházi karitatív szervezet (Diecézní charita Brno).

Diana Tuyet-Lan Kosinová

, a karitatív szervezet szóvivője kedden közölte: a rakomány egy részét a hívők ajándékozták a szervezetnek, míg a másik részt abból a pénzből vásárolták, amelyet az emberek küldtek bankszámlájukra. "Már több tízezer koronáról van szó" - jegyezte meg Kosinová (1 korona 11,4 forint). A morva karitatív szervezet tehergépkocsija vasárnap este indult el Budapestre, majd Röszkére.

12.45: Sobotka: Európa kissé elaludt a migráció kezelésekor

Az Európai Bizottság kissé elaludt azon intézkedések megvalósításkor, amelyek a migrációs válság leküzdése érdekében születtek - vélekedett

Bohuslav Sobotka

cseh miniszterelnök kedden Prágában. Újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a befogadandó menekültek új kvótaszámairól, amelyek az Európai Bizottság nyilvánosságra került új javaslata szerint az európai uniós tagállamokra vonatkoznának, még idő előtti a vita. "Attól tartok, hogy Európa, az Európai Bizottság kissé elaludt azon intézkedések megvalósításakor, amelyek a múltban ezen a téren születtek" - jelentette ki a cseh miniszterelnök. Európának most nem újabb és újabb tervekre van szüksége - állítja Bohuslav Sobotka -, hanem azon döntések megvalósítására, amelyeket az Európai Tanács hozott a múltban. Elsősorban a schengeni övezet védelmének megerősítésére, valamint az olaszországi és görögországi befogadóállomások létrehozására, ahol az odaérkező menekülteket regisztrálnák - tette hozzá. Az Európai Bizottság új javaslatáról további 120 ezer menekült elosztására szerdán tárgyal az Európai Parlament plénuma. Sobotka azzal számol, hogy a cseh EP-képviselők a hivatalos állásponttal összhangban fognak szavazni. "Elutasítjuk a kvótákat. Nem tartom őket hatékonynak, és nem hiszem, hogy hozzájárulhatnának valamiféle megoldáshoz. Semmiféle számokról jelenleg nem érdemes még vitatkozni" - szögezte le a kormányfő. Az új javaslat szerint Csehországnak további mintegy 3000 menekültet kellene befogadnia. Az Európai Bizottság első javaslata 1700 menekült befogadását irányozta elő Prága számára. "Minden számot nagy fenntartással fogadok, már ma új számok lehetnek az asztalon" - jegyezte meg Bohuslav Sobotka, aki szerint meg kellene teremteni a lehetőségeket arra, hogy a Csehországba érkező menekültek minél hamarabb munkát találjanak. Az utóbbi napokban több cseh cég is jelezte, hogy hajlandó munkát és szállást biztosítani néhány menekültnek. A cseh katolikus egyház is megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint 2400 plébániája nyitva áll a menekültek előtt.

12.35: Orbán Viktor köszönetet mondott a segélyszervezetek vezetőinek

Orbán Viktor

miniszterelnök megköszönte a migránsokat segítő szervezetek munkáját azon a megbeszélésen, amelyet kedd délelőtt folytatott

Lehel Lászlóval

, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatójával és Kozma Imrével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével - tájékoztatta

Havasi Bertalan

, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t. A kormányfő az Országházban lezajlott tárgyaláson meghallgatta vendégei tájékoztatását az eddig elvégzett munkáról, és arra kérte őket, továbbra is segítsenek a szükséget szenvedő embereken - mondta a sajtófőnök.

12.25: Brüsszel sürgősségi segítséget hagyott jóvá Magyarországnak

Négymillió euró (nagyjából 1,26 milliárd forint) rendkívüli segítséget hagyott jóvá kedden Magyarország számára az Európai Bizottság a menekültválság kezeléséhez. A pénzt a brüsszeli testület szerint a menedékkérők fogadására szolgáló létesítmények továbbfejlesztésére, újak létrehozására, a hozzájuk szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére, a humán erőforrások és a szállítási lehetőségek bővítésére fordítják majd.

11.10: Ferenc pápa felszólítására az olasz plébániák befogadják a bevándorlókat

Egymás után nyitják meg kapuikat az olaszországi plébániák a bevándorlók előtt, miután a katolikus egyházfő a migránsok befogadására szólította fel őket. A befogadás azonban nem tömeges, és van, ahol a hívők ellenállásába ütközik. Aki nemet mond a befogadásra, nem nevezheti magát kereszténynek - jelentette ki

Francesco Moraglia

velencei pátriárka, az északkelet-olaszországi Triveneto régió püspökeinek vezetője kedden a La Repubblica olasz napilapban közölt nyilatkozatában. A püspök mindenekelőtt az anyagilag erősebb plébániáktól várja el a bevándorlók befogadását. Az egyházi vezető megemlítette, hogy a térséget politikailag vezető Északi Liga pártja ellenzi az illegális bevándorlók befogadását.

Matteo Salvini

, az Északi Liga vezetője korábban azt mondta, reméli, hogy a részben az olasz adófizetők pénzéből fenntartott egyház a rászoruló olaszokat is befogadja majd.

Ferenc

pápa a bevándorlók befogadására szólította fel vasárnap egyházát. Az olasz püspöki kar az elsők között válaszolt:

Angelo Bagnasco

, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke rámutatott, ha a több mint 27 ezer olasz plébánia mindegyike befogad egy-egy bevándorló családot, több mint százezer embernek tudnának segíteni. A csatlakozás folyamatos: a délolasz Taranto érseke egy elhagyott kolostor épületét bocsátotta a menekültek rendelkezésre, Firenzében két egyházi intézményben száz helyet biztosítottak. Milánó érseke szerint a plébániákon elszállásolt menekültek az ellátásért cserébe kisebb munkák elvégzésével segíthetnek a parókiáknak. Van, ahol a hívők jelzik a plébánosnak, hogy szívesen vendégül látnának egy vagy több bevándorlót. A venetói Vicenza egyik plébánosának viszont le kellett mondania a bevándorlók befogadásáról a hívők tiltakozása miatt, akik nemet mondtak a muzulmán bevándorlók befogadására. A püspökök és plébániák egyelőre önálló kezdeményezéseit a Cei szeptember végi ülésén foglalják országos egyházi programba. A Cei adatai szerint jelenleg 15 ezer bevándorlónak adnak szállást az olasz plébániák, akinek többségét még Ferenc pápa felszólítása előtt fogadták be. A Vatikán két menekültcsaládot fogad be - mondta

Angelo Comastri

, a pápa vatikánvárosi helynöke. A bevándorlókat Konrad Krajewski pápai főalamizsnás "választja ki" a Lampedusára az utóbbi időben érkezett bevándorlók közül. A Vatikán tulajdonában levő lakásokban helyezik el őket, egészségügyi ellátást és anyagi támogatást is kapnak, valamint munkát is próbálnak nekik keresni.

10.40: Hétfőn 4400 Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe

Az első előrejelzésekben szereplő 10 ezernél jóval kevesebb, 4400 Magyarországról indult menedékkérő érkezett hétfőn Ausztrián keresztül vonattal Münchenbe a helyi hatóságok kedden megjelent összesítése szerint. Kedd 5 óráig egyetlen menedékkérő sem érkezett a müncheni főpályaudvarra, amire az utóbbi napokban nem volt példa - jelentette az ARD országos köztelevízió. A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe. Az embereket a tartományok közötti tehermegosztást szabályozó úgynevezett königsteini képlet alapján osztják el a 16 tartomány között. Az elosztóközpont szerepét az első napokban a müncheni főpályaudvar töltötte be, keddtől pedig a bajor főváros mellett már Lipcse is fogad Magyarországról érkező menedékkérőket szállító vonatokat, akiket aztán a szászországi nagyvárosból szállítanak tovább befogadóállomásokra. A tervek szerint Németország északi, illetve nyugati régiójában is kijelölnek két-két várost a Magyarországról indult menedékkérők elosztására. A königsteini képlet (Königsteiner Schlüssel) a közös finanszírozású ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozza. Az elnevezés onnan származik, hogy 1949-ben a Hessen tartományi Königsteinben kötöttek megállapodást a tudományos kutatóintézetek közös finanszírozásáról. Az erre a célra kialakított eljárást aztán egy sor további területen is elkezdték alkalmazni, így a menekültügyben is. A képlet a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján határozza meg, hogy az egyes tartományoknak mekkora részt kell vállalniuk a közös feladatokból. A gazdasági teljesítőképesség mutatója az adóbevétel, amely kétharmados súlyozással szerepel a képletben, míg a lakosság létszámát egyharmados súlyozással számítják. A 2015-re érvényes tehermegosztási arányok a 2013-as népességi és adóbevételi adatokon alapulnak. A tartományok sorában Észak-Rajna-Vesztfália az első, 21,21 százalékos aránnyal, a második Bajorország 15,51 százalékos aránnyal, a harmadik Baden-Württemberg 12,86 százalékkal. A többi tartomány rendre 10 százalék alatti részt köteles vállalni a közös feladatokból, a menekültügy esetében a menedékkérők, menekültek elhelyezéséből és ellátásából. Az utolsó helyen Bréma áll, a Németország északi részén fekvő, tartományi rangú város részaránya 0,95 százalék.

10.20: Kutató: a kvótakérdést meghaladta az idő

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az illegális bevándorlással kapcsolatban a kvótakérdést meghaladta az idő, és a határvédelem fontossága kerül előtérbe.

Mitrovits Miklós

az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában azt mondta, a különböző német és osztrák nyilatkozatokból úgy látja, hogy a német kormány is elismerte, Magyarország megpróbálja betartani a Dublin III. egyezményt, az más kérdés, hogy sikerül-e. Megjegyezte, úgy nehéz regisztrálni a határon átlépőket, hogy azok nem működnek együtt a magyar hatóságokkal. Hozzátette: ugyan az osztrák kancellár a menekültek kvóta szerinti elosztása mellett érvel, abban egyetértés van, hogy a déli határok védelme szükséges. Közölte, "lassan sikerül átterelni a német-osztrák tandemet" is abba az irányba, hogy a határvédelem a legfontosabb, hiszen ha az nincs, akkor sem a dublini egyezményt, sem egyéb európai kötelezettségeket sem lehet betartani. Hosszú távon ezen országoknak sem érdekük, hogy ezrével érkezzenek a Közel-Keletről menekültek, hiszen ez komoly biztonságpolitikai kérdés is - mondta a kutató. Mitrovits Miklós jelezte, hogy az osztrák és a német közvélemény is megosztott a menekültkérdésben, miközben a közép-európai országokat azért kritizálják, mert "a belpolitikájuk határozza meg a külpolitikájukat".

10.00: Szijjártó: tisztességtelen a pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetőzni

"Rendkívül álszent és tisztességtelen", hogy miközben választ keresnek az EU-ra nehezedő egyik legnagyobb kihívásra, egyes nyugati politikusok pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetőznek - mondta

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. Szijjártó Péter közölte: a határok nyitottsága Európában nem a határsértések korlátlan lehetőségét jelenti. Magyarország minden európai uniós követelménynek megfelel, és nagyon furcsának tartja, hogy azért bírálják, mert a schengeni és a dublini jogszabályok teljes betartásával jár el - hangsúlyozta. A miniszter kiemelte: Magyarország minden nemzetközi szabályt betart a bevándorlók ellátása tekintetében, "azonban kétségtelen, hogy egyes félreértelmezett nyugati nyilatkozatok után a bevándorlók egy része agresszívvá vált", és megtagadja az együttműködést a magyar hatóságokkal. Egyebek mellett nem hajlandók a befogadóállomásokon tartózkodni, ahol a nemzetközi jogszabályokban rögzítetteknek megfelelő ellátásban részesülhetnek. Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország ezután is mindenben meg fog felelni az európai uniós előírásoknak, és továbbra is határozottan az az álláspontja, hogy "a képmutatás Európa-bajnokságát be kell fejezni", ehelyett valós intézkedésekre van szükség és ezek között mindent meg kell előznie határaink megvédésének.

Sigmar Gabriel

német alkancellár hétfőn felszólította Magyarországot a menekültügyi rendszer körülményeinek javítására. Kijelentette, hogy veszélybe kerülhet az uniós finanszírozási, támogatási rendszer és a schengeni belső határok nyitottsága, ha az uniós partnerek nem veszik ki a részüket az európai menekültválság kezeléséből. Azt mondta: ha mindössze néhány tagállam viseli a menekültválság terheit, akkor senki nem gondolhatja az EU-ban, hogy "a finanszírozásban minden megy ugyanúgy tovább, mint eddig", hiszen az EU nem olyan közösség, amelynek tevékenységében csak akkor vesznek részt a tagok, ha pénzt kapnak érte, és kivonják magukat a felelősség alól, amikor nehézségek támadnak.

9.40: Hétfőn 1960 menekültügyi kérelmet regisztráltak

Hétfőn 1960 illegális bevándorló menekültügyi kérelmét regisztrálták, velük együtt 157 746-ra nőtt a regisztráltak száma idén - közölte

Kiss Attila

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. Kedd reggel 6 óráig további 410 kérelmet regisztráltak. A bevándorlási hivatal munkatársai tíz regisztrációs ponton folyamatosan dolgoznak - mondta. Az intézményekben 3123-an tartózkodnak - tette hozzá.

Lakatos Tibor

, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főosztályának vezetője arról beszélt, hogy hétfőn 2706 tiltott határátlépőt fogott el a rendőrség, kedd reggel 8 óráig pedig további ötszázat. Közölte: keddig 169 337 illegális bevándorlót állított elő idén a rendőrség, valamint 955 embercsempésszel szemben intézkedtek. Az M5-ös autópályán a röszkei gyűjtőpontról Budapest felé induló migránsokkal kapcsolatban elmondta: többen közülük nem voltak együttműködők, ezért kellett teljesen lezárni a sztrádaszakaszt. A hosszabb intézkedéssorozat eredményeként azonban meggyőzték őket a rendőrök, és 23 órára buszokkal visszaszállították őket Röszkére. Arra a kérdésre, hogyan tudják ellenőrizni a bevándorlók állampolgárságát, lassan mindenki szírnek vallja magát, Lakatos Tibor azt mondta: a rendőrségnek nem feladata az állampolgárság megállapítása. A bevándorlók adatait rögzítik, fényképfelvételt készítenek róluk, rögzítik az ujjnyomatukat, és ezáltal a migránsok bekerülnek egy rendszerbe. Az adatokat a körözési adatbázisokban is ellenőrzik. Kiss Attila hozzátette: a bevándorlási hivatal szintén készít ujjnyomatot és fényképet is. Mivel a bevándorlók jellemzően nem rendelkeznek okmányokkal, bemondás alapján rögzítik adataikat. Annak ellenőrzésére, hogy valóban az adott ország állampolgára-e az eljárás alá vont ember, a menekültügyi eljárásban van lehetőség, példaként említette, hogy országspecifikus kérdéseket tesznek fel a bevándorlóknak, amelyekre helyesen kell tudniuk válaszolni.

5.23: Washington válaszokat fontolgat a migrációs válságra

Az Egyesült Államok kormánya egész sor választ fontolgat a globális migrációs válságra, egyebek között menekültek letelepítését - közölte hétfőn a Fehér Ház szóvivője. "Rendszeres kapcsolatban vagyunk azokkal a közel-keleti és európai országokkal, amelyekre nagy nyomás nehezedik a megemelkedett menekülthullám miatt" - tudatta

Peter Boogaard

elektronikus levélben tett nyilatkozatában megjegyezve, hogy az Egyesült Államok eddig 4 milliárd dollár humanitárius segélyt és segítséget nyújtott a szíriai válság kezdete, 2011 óta, és, hogy Washington a szíriai rászorulók legbőkezűbb adományozója. A Reuters brit hírügynökség jelentése ennél többet nem közölt a levélről, amely - a hírügynökség szűkszavúsága alapján - feltehetően mindössze ekkora terjedelmű volt. A szíriai polgárháború 2011-ben történt kitörése óta az Egyesült Államokban 1500 szíriai menekültet telepítettek le, legtöbbjüket ebben az évben. Az amerikai külügyminisztérium októberig további 300 személy érkezésére számít. Ezek a számok eltörpülnek az európai migrációs válság mellett, amely miatt egyedül Németország idén 800 ezer menedékkérő befogadására készül. Szíriát az ENSZ adatai szerint eddig mintegy 4 millióan hagyták el a polgárháború kezdete óta.

Barack Obama

elvileg kongresszusi jóváhagyás nélkül is elrendelhetné, hogy Amerika több szíriai menekültet fogadjon, ám az elnök nem akar kockáztatni egy olyan időszakban, amikor meg kell akadályoznia, hogy a törvényhozás elbuktassa az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Egy korábbi hasonló kísérlet komoly ellenállásba ütközött: májusban 14 demokrata szenátor sürgette, hogy az Obama-kormány 65 ezer szíriait telepítsen be az Egyesült Államokba. Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke azonban júniusban - az iszlamista terroristáknak az arab országban való példátlan koncentrációjára és a biztonsági átvilágítás tökéletlenségére hivatkozva - levélben tiltakozott a még az idén betelepítendő csaknem kétezer szíriai befogadása ellen is. Az áttelepítésre jogosultakat az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala válogatja ki. Eddig 16 ezer 300 ilyen személyt terjesztett fel az Egyesült Államoknak. Őket amerikai konzuli és biztonsági szervek tisztségviselői szűrik meg, mielőtt megengednék nekik, hogy az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre szálljanak. Az Egyesült Államok a közel-keleti országokba menekült szíriai menedékkérők ügyét mérlegeli - ezekbe mentek a legtöbben közülük -, európai országokban nem végez ilyen tevékenységet.

Kevin Appleby

, az amerikai katolikus konferencia migrációpolitikai igazgatója szerint a szeptember végén az Egyesült Államokba látogató Ferenc pápa várhatóan sürgetni fogja, hogy Amerika váltsa valóra az általa a menedéknyújtó országként képviselt eszméit. Az amerikai katolikus klérus régóta sürgeti, hogy több, akár 100 ezer szíriai menekültet fogadjanak be. Hétfőn egyébként a MoveOn.org progresszív weboldalon több mint 1300-an csatlakoztak egy petícióhoz, amely azt sürgeti, hogy Washington oldja fel a szíriai menedékkérők betelepítésére vonatkozó korlátozásokat. Több száz amerikai ajánlotta fel, hogy befogadja őket otthonába. A Foreign Policy című amerikai online külpolitikai magazin hétfőn arról írt, hogy európai országok Nagy-Britannia vezetésével annak előkészítésén dolgoznak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el határozatot, amely feljogosítaná őket arra, hogy nemzetközi vizeken feltartóztassák és átkutassák az embercsempészek hajóit a Földközi-tengeren. A lap szerint London abban bízik, hogy a BT-határozatot még a Közgyűlés hamarosan megkezdődő 70. ülésszaka előtt el fogják fogadni. A brit kormány álláspontja szerint az európai tengeri hatalmak erre már most is jogosultak lennének, ám Berlin szerint nemzetközi felhatalmazás is szükséges a potenciálisan akár erő alkalmazásával is járó fellépéshez. Tavasszal a BT európai tagjai kidolgoztak egy határozattervezetet, amely feljogosította volna az európai országokat arra, hogy Líbia területén vehessék üldözőbe az embercsempészeket, ebbe azonban az érintett észak-afrikai ország nem egyezett bele, Oroszország pedig kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e erőszak alkalmazása.