Konferencia a bevándorlásról: „Úgy kell kialakítanunk a véleményünket, hogy később se szégyelljük azt” (FRISSÍTVE)

Nógrádi Zoltánt, Georg Spöttlét, Seres Józsefet és Lánczi Tamást látták vendégül a migrációról rendezett szegedi konferencián.

Az Alapjogokért Központ és a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület Menekülthullám vagy népvándorlás című közös szegedi konferenciáján a migrációs kérdés került előtérbe.

Nógrádi Zoltán

a Homokhátság lakosságának hangját közvetítette,

Georg Spöttle

a németországi helyzetről és a migráció jellemzőiről szólt,

Lánczi Tamás

szerint Nyugat-Európának fel kell ébrednie a véleményterror uralma alól,

Seres József

a migráció szakmai részéről beszélt.

Nógrádi: komplexen kell látni a kérdést

„Aktuális és fontos ügy a migráció. Kérdés azonban az, hogy miként viselkedjen az „utca embere” a témáról történő véleménynyilvánításkor” – kezdte megnyitó beszédét Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. Településének nevében elmondta, hogy másfél éve élnek ebben a migrációs helyzetben, hiszen először a koszovóiak, majd a közel-keleti népek jöttek, a csúcsponton napi háromezer ember ment keresztül városukon. A lakosok szubjektív véleményét tolmácsolja, amely más, mint a politikusoké, vagy a biztonságpolitikai szakértőké. „A probléma rendkívül komplex racionális, érzelmi és politikai vonalon is megközelíthető. Hiba, ha valaki valamilyen szélsőérték mellett lecövekel, muszáj ötvözni a szemléletmódokat, mert úgy kell kialakítanunk véleményünket, hogy később se szégyelljük azt” – javasolta Nógrádi.

„Nem normális, hogy a világ egyik része csak úgy át akar költözni egy másik területre, miközben többségük szírnek vallja magát, mert az egyik ország vezetője azt mondja, hogy őket korlátlanul fogadja be. Ha egy ország lakóinak be kell tartania a törvényeket, akkor az országba beérkezők migránsoknak is, aki menekülni kényszerül valahonnan, az nem határozhatja meg, hogy csak adott országokban kíván letelepedni, vagy mennyi és milyen gyors segítséget fogad el” – sorolta a racionalitáshoz kötődő szempontokat Nógrádi. „A magyar lakosság különböző indokok miatt, emberi okokból, keresztényi szempontok alapján, segíteni szeretne a menekülteken, ezt a jogot nem lehet elvenni tőlük” – tért át az erkölcsi, érzelmi szempontokra mórahalmi polgármester. Óvott a szélsőségektől, fontos, hogy ne távolodjunk el a kereszténységtől, Európától. A politikus elmesélte, hogy nem olyan régen egy svájci újságíró azt kérdezte tőle, miért keményebb szívűek a magyarok, mint az osztrákok: a kérdésre nem válaszolt, mert szerinte ez értelmezhetetlen. A nemzetközi sajtó esetében határozott prekoncepciókkal találkozott, úgy érezte, látszott, hogy milyen szerkesztői, finanszírozói utasításokkal érkeztek az újságírók. „70-80 százalékuk csak érzelmi szempontból közelített a témához, így messze elszakadtak olvasóiktól” – vélekedett már a politikai szempontokra áttérve Nógrádi Zoltán. Iszonyatos csalódás volt számára az uniós politikai elit, hiába jelezték időben a bajt, csak a Charlie Hebdonál történtek után kaptak észhez, de még így is lassan reagáltak, nem működtek együtt kollégáikkal. Elmondása szerint a lakosság undorral fogadta a „politikai ripacskodást”, például mikor

reszelővel vágták el

a kerítés egy darabját.

A pódiumbeszélgetés résztvevői

A rendezvény pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyben a lapunknak

többször is nyilatkozó

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője és Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója vett részt.

Spöttle: Nem látható, hogy meddig tart a migráció

Spöttle szerint a mostani helyzet azért egyedi, mert korábban mindig tudtuk, hogy belátható mennyiségű bevándorló érkezik Európába, most viszont erről szó sincs, jelenleg négymillió ember vándorol kontinensünk irányába, olyan távoli helyekről is, mint Benin, Togo. A szíriaiakat nagyszerű embernek tartja, s felhívta a figyelmet, hogy a hazájukban elkövetett rémtettekben csecsenek, afgánok, pakisztániak is részt vesznek, sőt német, amerikai állampolgárok is, beindult a „terrorturizmus”. „Sokan, hogy megússzák a kitoloncolást, fiatalkorúnak vallják magukat, minden kormegállapító vizsgálat 1400 eurójába kerül a német adófizetőknek” – mondta Spöttle. Az útlevelek eldobolása is régi trükk, korábban is éltek vele. Jelenleg 300 ezer elintézetlen akta van a német bevándorlási hivatalnál, még a 2013-as évvel sem végeztek. Eközben Hamburgban elfogadták, hogy az üres lakásokat kisajátíthatják a migránsok számára, s

Merkelék

azt tervezik, hogy egyesektől elveszik a szociális bérlakásaikat, hogy migránsok kerülhessenek a helyükre.

Nálunk nem gyújtottak fel egyetlen menekülttábort sem

„Láttunk, hallottunk népvándorlásról, de a maga valóságában még senki nem találkozott vele. Európa teljes önfeladásban van, mert Nyugat-Európa már nem hisz saját értékeiben, egyedül Kelet- és Közép-Európában van még hit. Hazánk küldetése Európa megvédése saját magától” – vélekedett Lánczi Tamás. „A magyarok nem idegengyűlölőek, csak szeretik a kultúrájukat, nálunk nem gyújtottak fel egyetlen menekülttábort sem” – magyarázta korábban a politológus francia baloldali újságíróknak egy háttérbeszélgetésen, ők azonban ezt nem akarták megérteni. Nógrádihoz hasonlóan Lánczi is rámutatott a nyugati átlagember és elit véleménykülönbségére. „Merkel is crazy” – mondta neki egy londoni taxis, amikor arról kérdezte őt, hogy mit tud a minket érintő migrációról. Az átlagemberek eljutottak odáig, hogy van egy politikus, Orbán Viktor, aki kimondja azt, amit a nyugatiak nem mernek. Ugyanis a nyugati ember fél, mert aki nem szimpatizál a bevándorlással, azt akár ki is rúghatják munkahelyéről. Nekünk, magyaroknak kell kiállnunk a véleményszabadság mellett ebben a helyzetben. Spöttle ehhez hozzátette, hogy volt németországi kollégáinak tilos véleményt nyilvánítania a bevándorlás kérdéskörében, sőt migránsok elleni bevetés előtt időnként begyűjtenek minden mobiltelefont a rendőröktől, nehogy olyan felvételek kerüljenek ki, amelyek ellentétesek a sajtóorgánumok által sugallt információkkal. Kiemelte, erősödnek a bevándorlás ellenes – a szavaival élve: józan – pártok Nyugat-Európában, amelyek jelezni fogják: nem lehet sokáig fenntartani a véleménydiktatúrát. Úgy gondolja, még észbe kaphat a nyugat-európai politikai elit, egyelőre azonban jobban félnek a médiától, mint saját választóiktól.

Nagyon megnőtt az illegális határátlépők száma

„1989-ben és 1990-ben a romániai forradalom és az azt megelőző időszak okozott évi 17-18 ezer kérelmezőt Erdélyből, majd 1995-ben a délszláv háború miatt több mint 51 ezer menekültstátuszért folyamodó volt. Mindkét esetben jelentős volt a magyarok száma, valamint a velük azonos kultúrájú románoké és szerbeké, így a mostani problémák nem léptek fel. 2012-re alig 2500 főre csökkent az érték, de ezután megkezdődött az emelkedés, az idei évre közel 175 ezer főre nőtt a menedékkérők száma” – jellemezte az aktuális helyzetet Seres József. Hallgatói kérdésre a toloncolásról is beszélt. A Magyarországról (és egyben az Európai Unióból) történő kiutasítás két módon történhet meg: vagy önkéntes jogkövetőként elhagyja a migráns hazánkat (ez a ritkább eset), vagy hatósági kényszerrel toloncolni kell, ekkor visszaviszik egy biztonságos harmadik országba. Szerbia idén mintegy 60 főt vett át tőlünk toloncolás keretében. A rendezvény végén megköszönték a Katolikus Háznak a helyszínt, s

Haág Zalánnak

a szervezésben nyújtott segítséget.