A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a méh- és darázscsípés veszélyeivel kapcsolatban

Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak, méhek zavartalan szaporodásának és fejlődésének. A közelmúltban egy darázscsípés okozta, halálos kimenetelű munkahelyi baleset is történt Csongrád megyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának felhívást tett közzé a méh- és darázscsípés veszélyeivel kapcsolatban.

Gyakran fordul elő darázscsípés a túrázók és az erdei munkások körében, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. A veszélyes időszak vélhetően az időjárás hűvösebbre, illetve csapadékosabbra válásáig tart. A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak. Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel. A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például, ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást azonban nem. A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használata, a bőrfelület hűtése, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolása javasolt. Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt! Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni. Életveszélyes anafilaxiát egyébként hazánkban csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése csak jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki. Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. A Semmelweis Egyetem a fentiekben hivatkozott tájékoztató anyagban azt tanácsolja, ilyen esetben is feltétlenül keressenek fel egy rovarméreg allergiások ellátásával foglalkozó allergológus szakorvost, aki kideríti, mi okozta az allergiás reakciót. Rizikóelemzést végez a vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján, hogy eldöntse, igényli-e a páciens a 3-5 éven keresztül tartó, rovarméreg-alapú immunterápiát. Az allergológus emellett a sürgősségi ellátás lépéseiről is tájékoztatja a beteget, begyakorolja vele, mi a teendő vészhelyzet esetén, illetve ellátja a szükséges gyógyszerekkel. Nem allergiás reakció, de szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki, erre pedig a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík utal. Ez fertőzésből ered, jóval később jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen kórokozó baktérium is bekerül a bőr alá. Ha ilyet észlelnek, elég a háziorvost felkeresni, aki antibiotikumos kezelést ír majd elő.

A méh- és darázscsípés megelőzése érdekében szükséges teendők és javaslatok:

- A fenti munkahelyeken végzett munkák előtt a munkáltatók tájékozódjanak a darázscsípés kezelésével kapcsolatban a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosánál. Különösen fontos ez a darázs vagy méhcsípésre érzékenyek esetében. - A munkáltatók a munkavédelmi oktatás során – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat felvilágosítása és tanácsai alapján – hívják fel a munkavállalók figyelmét a darázscsípés veszélyeire és a szükséges megelőző intézkedésekre. - A munkavállalók hordjanak zárt ruházatot és zárt cipőt. Az élénk színű ruhák – mint a sárga, piros – viselése nem javasolt. - A munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell, hogy indokolatlanul ne bolygassák a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket e helyekre. - Ha megjelenik egy-egy darázs a közelben, igyekezzenek megőrizni a munkavállalók a nyugalmukat, a hadonászás csak ingerli a darazsakat. - Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (pihenőhelyen) fogyasszák el. Fogyasztás előtt mindig ellenőrizzék az italt, hogy nem került-e bele darázs. - Gépjárműbe történő beszállás előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e a kocsitérben darázs. - A darázs- vagy méhcsípés veszélyével érintett munkaterületeken indokolt kerülni az egyedül végzett munkát, hogy időben felismerésre kerüljön az esetleges rosszullét. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. - Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a darázscsípésre, vigye magával az allergiás reakció megelőzését/csökkentését szolgáló gyógyszerét, illetve injekciót. Ennek hiányában ne kezdje meg a munkavégzést! - A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy figyeljenek egymásra, az esetlegesen előforduló panaszok esetén a munkát azonnal hagyják abba és igényeljék az elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.