A kukoricaföldtől az irodáig – mit ér a diák a nyári munkaerőpiacon?

Annamari a tapasztalatszerzés okán, Péter a pénz elköltésének szabadságáért dolgozna. Mezőgazdasági munkától a számítástechnikai feladatokig sokféle lehetőséget találnak azok a diákok, akik a szünidőt munkával töltenék. A diákszövetkezet munkatársa felhívta a figyelmet az apró buktatókra is. Akár az állam is segít a fiataloknak, hogy nyárra munkát találjanak.

A nyári szünetben sok diák a felszabadult időt a pihenés helyett, vagy amellett munkával tölti. A 18 éves szakközépiskolai tanuló,

Annamari

is így tett a korábbi években, sportrendezvényeken dolgozott pultosként, a szabadtérin volt háttérénekes, statisztaként szerepelt a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain. A munkákhoz tanárai és szülei segítségével jutott. Annamari a SZEGEDma hírportálnak elmondta, megnézte a diákszövetkezetek által kínált lehetőségeket is, azonban úgy érezte, nem talált olyat, amit „szívvel-lélekkel tudna csinálni”, pedig ezek az életrajzában is jól mutatnának, s munkatapasztalatnak sem lennének utolsók. Alternatívákból van bőven – tájékoztatta lapunkat

Szabó Éva

, a Fürge-Diák Iskolaszövetkezet régióvezetője. „A nyári szünet számunkra szerencsés időszak, hiszen a tanév befejeződésével nagyobb a diákbeáramlás, illetve a munkáltatók is az iskolaidőszakban aktívabbak, ebből következően a nyári szünetre jellemző, hogy nincsen lefedetlen munkánk. Nyáron jóval szélesebb palettáról tudnak válogatni a diákok, megtalálhatóak az adminisztrációs, pl. telefonos, telemarketinges munkák, a közel szakképzettséget igénylő, pl. a számítástechnikához kapcsolódó feladatok, illetve a Dél-Alföldön továbbra is sok diákot igényel a mezőgazdaság. Ez utóbbiba tartozó munkákat – pl. címerezés – jellemzően a 18 év alattiak végzik” – szólt a lehetőségekről Szabó Éva. A 15 éves gimnazista,

Péter

is szeretett volna diákmunkát vállalni, hogy spórolhasson, így megvehesse bármikor azt, amit szeretne. Számára inkább a pénzkereset lenne a fontosabb, s nem a munkatapasztalat megszerzése, mint Annamarinál. Tavaly nagyszüleinél segített be a hagymaszedésbe, így a földeken zajló munka sem áll távol tőle. A diákszövetkezetnél, ahol jelentkezett azonban elutasították, mivel csak akkor alkalmazhatják, ha betöltötte 16. életévét.

A régióvezető fontosnak tartotta felhívni a figyelmet, ha hozzájuk jönnek, személyi okmányaikon kívül 16 és 18 év között szülői beleegyezés is kell a munkavállaláshoz, e kor alatt viszont egyáltalán nem foglalkoztathatnak senkit. Fiatalkorú esetében elvárják, hogy a szülővel jelenjen meg a diák, nem küldik haza biankó szerződéssel. Éves, féléves diákigazolvány-matrica esetén iskolalátogatási igazolást is be kell vinni, hogy a második félévre is elfogadják azt. Végzett felsőoktatási hallgató diákok esetében pedig kérik, hozzák el a tanulmányi osztályról a nyilatkozat nevű dokumentumot, ami igazolja, hogy ugyan nincs diákigazolványuk, de október 31-ig jogosultak az ezzel járó lehetőségekre. Szabó Éva kiemelte, egyes középiskolások ősszel folytatják a nyáron megkezdett munkát, tanórák után délután keresnek pénzt, akár az üzemekben komplett műszakokon át, vagy csak részmunkaidőben egy-egy délután szobalányként, kisegítőként vendéglátóipari egységekben. A tanév alatt Péter is szívesen vállalna munkát, ha betöltötte a 16. életévét. Arra a kérdésünkre, nem félne-e attól, hogy romlik a tanulmányi eredménye, azt válaszolta, nem, mert igyekezne jobban beosztani a szabadidejét. Azonban nemcsak magáncégeknél, hanem önkormányzatok és önkormányzati fenntartású intézményeknél is lehetőséget kaphatnak munkavállalásra a fiatalok. Jelentkezni személyes okmányokkal, érvényes diákigazolvánnyal, vagy iskolalátogatási igazolvánnyal kell a járási hivatal foglalkoztatási főosztályán, bővebb információk

cikkünkben

olvashatóak. Jelenleg csak nappali tagozatos diákokat foglalkoztathatnak a diákszövetkezetek, de várhatóan hamarosan a passzív jogviszonnyal rendelkezőket is tudják alkalmazni. A törvényt már elfogadták, azonban a Magyar Közlönyben még nem került kihirdetésre.