A jószomszédi iszony alapja mindig a kóbor macskák etetése

A szomszédok nem tolerálják, ha valaki a lakóközösségből kóbor állatokat édesget magához. Addig eteti, itatja őket, míg a négylábúak végleg odaszoknak, esetleg házikókat is barkácsol nekik a közeli bokrok alatt. Budapest egyik kerületében alsó hangon akár 50 ezer forintra is büntetik azt, aki ellát egy kóbor állatot, de mi a helyzet Szegeden? És hőségriadó idején?

„Több állat is kószál ezen a környéken, valaki házikókat épített nekik a közeli bokrokban. Nem tudom ki lehetett, de jó látni, hogy annak ellenére is foglalkozik a kóbor cicákkal, hogy nem tudja befogadni őket. Merthogy minden nap friss víz és száraz táp van a tálkájukban” – mondta kérdésünkre a Retek utcai tízemeletesek egyikében élő fiatal lány, aki kérte, nevét inkább ne írjuk le, nehogy magára haragítsa a szomszédokat. A Retek utca és a Bite Pál utca sarkán néhány éve apró menedékhelyet építettek a kóbor cicusoknak, jól elrejtve a házikókat a bokrok sűrűjében. A környékbeli kutyasétáltatók ismerik a macskatanyát, ezért aki nem akarja háborgatni a cicák nyugalmát, inkább elkerüli őket, nem engedi a közelükbe kutyáját. Az egész közösség életét képes megmérgezni, ha egy állatbarát lakó magához édesgeti a kóbor állatokat. Problémák adódtak már ebből a Szentháromság utcában is, a szerkesztőségünk melletti zsákutcában ugyanis egy idős hölgy szoktatta magához az állatokat, bosszúságot okozva ezzel a többi lakónak. A macskák a gyerekek homokozóját használják alomnak, tappancsaikkal összemocskolják a parkoló autók motorháztetejét, a kandúrok pedig rendre a bicikligumikon hagyják a felségterületük határát jelző vizeletjeleiket. Jelenleg is legalább öt beteg, elcsigázott macskáról gondoskodik az idős hölgy, nem törődve a szomszédok szidalmával.

A szokatlanul szigorú helyi rendelet a mi érdeklődésünket is felkeltette, ezért

Ácsné Gunda Judittól

, az Igazgatási és Építési Iroda vezetőjétől megérdeklődtük, Szegeden kell-e hasonló büntetésről tartania annak, aki utcai állatokon segít. „Van egy önkormányzati rendeletünk az állatok tartásáról (ez a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete – a szerk.), melynek egy rövid fejezete a kóbor állatokra vonatkozó szabályokról szól. A kóbor állatokra vonatkozó rendelkezés azt tartalmazza, hogy a gyepmesternek lehet felajánlani az állatokat és az ő feladata, hogy a Gyepmesteri Telepen tartsa őket. Kóbor állat etetésére és itatására vonatkozó rendeletünk viszont nincsen.” A Tisza-parti városban tehát nem büntetnek a kóbor állatok etetéséért és itatásáért, így csak a lakóközösségen múlik, hogyan tudnak dűlőre jutni, hogy a jószomszédi viszony ne alakuljon át jószomszédi iszonnyá. Hiszen a szegedi rendeletben is az áll: „Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek”.