Növekvő bevételek, kevés szakember - Az építőipari konjunktúra felmérés összefoglalója

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2015 első félévében a vállalkozások hogyan értékelik helyzetüket, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a következő időszakra.

Az árbevétel alakulására vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy az építőipari cégek felénél az értékesítés nettó árbevétele 2015. I. félévben növekedett, de árbevétel-arányos jövedelmezőségük a válaszadók közel felénél így is 3% alatti. Várakozásaik szerint azonban árbevétel-arányos jövedelmezőségük a következő időszakban javulni fog. A vállalkozások szerződéseik összetételét tekintve elmondható, hogy a magánrendelések aránya enyhén növekedett a korábbi felmérésekhez képest. Várakozásaik szerint - mindössze egyharmaduknál - a szerződésállomány a következő félévben szinten marad, esetleg enyhén növekedni fog, azonban még ezzel együtt is közel minden második cégnél a kapacitáskihasználtság 50% körül marad. Összességében az építési vállalkozások szerződésállományának további csökkenésére kell számítani az év hátralévő részében. A korábbi években az építőipar alacsony termelési szintje miatt szakemberhiányról nem számoltak be, azonban a piac élénkülése felszínre hozza ezt a problémát. Így elsősorban szárazépítő, ács, bádogos, kőműves villanyszerelő szakmákban szenvednek hiányt a válaszadó cégek. A szakember-utánpótlás problémája mellett az élőmunkához kötődő magas adó- és társadalombiztosítási terheket a válaszadók fele jelölte meg úgy, mint az üzleti tevékenységüket nehezítő tényezőt. A gazdasági szabályozás sűrű változása minden harmadik vállalkozásnál okoz nehézséget. A cégek tapasztalata szerint ezt tetézi, hogy az adminisztrációs terhek az utóbbi időszakban emelkedtek. Ilyen teherként említették az ÁFA-bevallások növekvő adatigényét - mely a 2 millió forint feletti ÁFA-t tartalmazó számlák részletes adatszolgáltatására irányul -, az EKÁER bevezetését, az elektronikus építési napló vezetését, valamint a szakhatósági egyeztetések körülményességét. Az új Közbeszerzési Törvény ősszel hatályba lépő módosításai, valamint a kormányzat építésügyet is érintő szabályozási szándékának köszönhetően várhatóan ezek az akadályok a jövőben – a cégek várakozásai szerint - csökkenni fognak.

A megrendelők késedelmes fizetése is jelentősen hátráltatja a vállalkozások zökkenőmentes üzletvitelét, ami a kintlévőségek kiemelt kezelését indokolja. A cégeknél a kiszámlázott árbevételnek átlagosan 20%-a szerepel a kintlévőségek között, ezek zömében behajthatónak vannak minősítve. Az ebből is fakadó financiális problémák ellensúlyozására a jövőben is külső források bevonására van szükség, mely főleg folyószámlahitel formájában testesül meg. A vállalkozások a jövőben is igénybe kívánják venni a Széchenyi Kártya Hitelprogram, az MNB Növekedési Hitelprogram lehetőségeit is. A válaszadók átlagosan 5%-os béremelésről számoltak be az idei évre vonatkozóan, mellyel együtt az ágazati átlagbér így is a nemzetgazdasági átlag alatt marad. Az élőmunka költsége jelentősen nőtt, a termelés növekedésében bízva, a vállalkozások harmada a jövőben a létszám növelésével is számol. A magasabb színvonalú szolgáltatás elérése érdekében a cégek kétharmada folyamatosan képzésben, továbbképzésben részesíti mind munkavállalóit, mind menedzsment tagjait. A kérdőívben kitértünk az e-építési napló vezetésére is. A válaszokból tükröződik, hogy a naplóvezetés két év után sem megy zökkenőmentesen. Legfontosabb előnyként fogalmazták meg, hogy az e-napló vezetése óta a beruházások jobban nyomon követhetők, azok adatai egy helyen megtalálhatók. Ezzel szemben hangsúlyozták, hogy nagyon bonyolult a napló felépítése. Mivel a lezárt naplók is látszódnak a folyamatban lévő munkák között, ezért nehéz keresni a sok napló között, konzorciumot pedig nem tud kezelni a rendszer. A megrendelők teljesen felkészületlenek az elektronikus napló vezetéséből adódó feladataik ellátására. Megemlítették még a bejegyzésre vonatkozó időkorlát szűkösségét, valamint a javítási lehetőség hiányát, nehézkességét. 50 millió Ft értékhatár alatt mindenképp egyszerűsíteni indokolt a naplót, hogy a mikro- és kisvállalkozók jobban meg tudjanak felelni a naplóvezetési, ésszerű elvárásoknak.