Lázár: kétféle határzár épül a szerb-magyar határon (FRISSÍTVE)

Kétféle határzár építéséről döntött a kormány a keddi ülésén, a könnyen átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Lázár János

közölte: a horganyzott kerítés a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határvonaltól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül, azt magyar oldalról egy oszloprendszer támasztja meg. A csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek - tette hozzá. A lehető leghamarabb létrehozandó, 175 kilométernyi ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyezetméter magántulajdonban lévő területet vesznek igénybe, amiért egy egyszeri kártalanítást fizetnek a tulajdonosoknak, valamint 160-170 forintnyi használati díjat négyzetméterenként - fűzte hozzá. A kormányhivatal erről szóló döntését a földtulajdonos bíróságon támadhatja meg, ám az nem hátráltatja az építést. Az ideiglenes határzárral összefüggésben kifejtette: az aljnövényzet irtása, a talaj-előkészítés, az utak rendbetétele megkezdődött. A kerítésen táblák jelölik majd a legközelebbi legális határátlépési pontokat, semmi nem zárja ki, hogy a valódi politikai menekültek azokon - a szabályok betartásával - belépjenek. "Nem a falon, hanem az ajtón érdemes bejönni Magyarországra" - fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve: tudomásul kell venni, hogy "régivágású emberek vagyunk, azt a szokást valljuk, hogy ha valahova az ember be akar menni, akkor először kopogtat, s lehetőség szerint nem a falat töri át". A miniszter elmondása szerint folyamatosan nő az illegális határátlépők száma, ami az év végére akár a 300 ezret is elérheti. Az elmúlt hónapokban Európába többen érkeztek a Balkán irányából, mint a Földközi-tenger felől Olaszországba belépve - ismertette, hozzátéve: Magyarország a legveszélyeztetettebb ország lett. Lázár János kérdésre azt is leszögezte: az embercsempészet elleni fellépés csak magyar-osztrák-német-macedón és balkáni együttműködéssel valósulhat meg. Ahol Európában hasonló határzárat létesítettek, ott tizedére-hetedére esett vissza a próbálkozók száma - fűzte hozzá. A szegedi diáklány esetét firtató kérdésre, akit azért bántalmaztak, mert barátját illegális bevándorlónak nézték, azt mondta: a kormány elítéli az ilyen bűncselekményeket, amelyeket meg kell torolni. Elmondása szerint ilyen dolgok ott fordulnak elő, ahol megjelenik a bevándorlás, függetlenül attól, hogy az eset összefüggésben volt-e a konkrét bevándorlással. A kormány tárgyal annak ütemezéséről is, hogy lakott területen kívül felállított sátrakban helyezze el átmenetileg az ide érkezőket. Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a határsértés bűncselekménynek minősüljön. Az igazságügyi miniszter konkrét javaslatáról még tárgyal a kabinet. A miniszter emlékeztetett, hogy augusztus elsején hatályba lép az a jogszabálycsomag, amely megakadályozza, hogy bárki visszaéljen a menekültjoggal. A kormányülésen tájékoztatót hallgattak meg az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfői tanácskozásáról. A kormány sikeresnek ítélte a belügyminiszter és a külgazdasági és külügyminiszter szerepét amiatt, hogy az Európai Bizottság és annak illetékes biztosai már a testület tárgyalási dokumentumaiba is bevették, hogy Magyarország kiemelten veszélyeztetett hely, s nem képes ilyen volumenű nyomás mellett bárkit befogadni - hangoztatta a tárcavezető.

Magyarország az ukrajnai magyar állampolgárokat is megvédi

A magyar kormánynak minden magyar állampolgárát minden eszközzel meg kell védenie, Kárpátalján pedig joggal merül fel a kérdés, hogy az ott élő magyarok biztonságban vannak-e - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a felvetésre, hogy az ukrán külügyminiszter bekérette Magyarország kijevi nagykövetét a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységével kapcsolatos magyarországi kijelentések miatt.

Lázár János kedden, a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón leszögezte: ahol az utcán lövöldöznek, joggal merül fel a kérdés, hogy biztonságban vannak-e az ott élő magyarok. Közölte: Keskeny Ernő nagykövet jól tudja a magyar érdekeket képviselni. A magyar kormány a béke és a biztonság létrejöttében, valamint Ukrajna szuverenitása és területi integritásának fenntartásában érdekelt - tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt években 783 ezer új, határon túli magyar állampolgárság született. Arra a kérdésre, hogy a magyar fél folytatott-e titkosszolgálati műveletet Ukrajnában az ország tudomása nélkül, Lázár János azt felelte: a szomszédos országok barátkozzanak meg azzal, hogy a magyar állam a világban minden magyar állampolgárt megvéd, és minden szervezeti egységének ez a dolga. A minisztert kérdezték a magyar-ukrán határon folytatott, cigarettacsempészettel kapcsolatos vizsgálatról is. A vámosok esetleges részvételéről a NAV-nak és a belügyminiszternek kell tájékoztatást adnia. Van olyan határátkelő, ahol egy teljes határrendészeti egységet elbocsátottak, de ez nem ugyanaz a felvetés, mint amit az ukrán állam képviselői megfogalmaztak - jelentette ki. Kifejtette: vannak vámosok, akik bűncselekményeket követtek el, de ebből nem következik az, hogy a munkácsi lövöldözéshez bármelyiknek köze lenne. A Miniszterelnökség vezetőjét kérdezték a NAV-elnök távozásáról is. Elmondta, hogy Vida Ildikó tavaly ősz óta több alkalommal felajánlotta lemondását. A szakmai okokat a kormányfő soha nem fogadta el, és noha a személyes indokokat akceptálta volna, arra kérte az elnököt, hogy a hivatal átalakításáig ne hagyja el állomáshelyét - tette hozzá. A NAV új elnökének kinevezésére vonatkozóan azt mondta: kapkodásra semmi ok, az új tartalomhoz - adóeljárási rendhez, szervezeti struktúrához - keresnek új szereplőt. A Quaestor ügyfeleinek kártalanítására vonatkozóan pedig azt fejtette ki: az ismert játékszabályok szerint - 20 ezer euróig, levonva a 10 százalék önrészt - mindenkinek biztosítják a kártalanítást, a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A 100 ezer eurós határ akkor valósulhat meg, amikor az Alkotmánybíróság jóváhagyja azt - emelte ki a miniszter, utalva arra, hogy az OTP megtámadta a döntést.

Giró-Szász András

kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kérdésre arról számolt be, hogy a Tárki adatai szerint 350-370 ezerre becsülhető a külföldön munkát vállaló magyarok száma, ami 60-80 ezerrel több a 2010-es adatnál. Minden, az ellenzéktől vagy magukat szakértőnek nevezőktől származó állítás, ami félmilliós számról szól, az a szakértelem hiánya vagy szándékos csúsztatás - hangoztatta. Kitért arra is: az érintettek nem családostól mennek el, és csak 2014-ben 4,5 milliárd eurót utaltak haza. A miniszter és az államtitkár legközelebb augusztusban tart sajtótájékoztatót a kormányzati döntésekről.