Dusha Béla a Virág teraszáról: Nem mondható tervezésnek ez a hodály!

A fotóművész szerint Szeged népét nem kérdezték meg erről a sátorról. Városunkban nincs annyi tér, hogy egyet is feláldozzunk közülük a funkcionalitás oltárán. A tervező kritikájára válaszolva úgy gondolja, nem a fotóson múlik, hogy egy ekkora teraszról tud-e előnyös képet készíteni.

Korábban megírtuk

, sikeres volt a Kis és Nagy Virág harmadik pályáztatása, az A Capella tulajdonosa vette át a patinás helyeket. Ehhez kapcsolódóan kezdődött meg a Klauzál tér Kossuth-szobor és Kelemen László utca közötti részen a

Dusha Béla

által

„méretes lakodalmas sátornak”

nevezett terasz felhúzása. A terasz ideiglenes engedélyt kapott, szeptember 30-ig maradhat kint. Korábbi cikkeinkben

Bartha László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke

arról beszélt

, hogy inkább a korábbi megoldást találta optimálisnak, míg

Zákány Ildikó

, a

tervező álláspontja

szerint funkcionális szempontból a legjobb megoldás született, s csupán a fotósokon múlik, milyen képeket készítenek. Sorozatunk harmadik részében Dusha Béla fotóművészt, a sátor első kritikusát kérdeztük arról, hogy változott-e álláspontja, mit gondol a fotósokat ért kritikáról, milyen más példákat látott a nagyvilágban és városunkban.

„Nem változott a véleményem, sőt úgy érzem, sok követőre is talált. Azt tapasztaltam, nemcsak a város polgárai, hanem építészei körében is egyedül maradt Zákány Ildikó az álláspontjával” – vélekedett Dusha Béla fotóművész, akit a SZEGEDma által elindított szavazás is abban erősített meg, hogy Szeged népének nem tetszik a terasz. Ugyanis (az interjú készítésének pillanatában – szerk.) 62 százalékuk voksolt arra, hogy rontja a városképet, tönkreteszi a Klauzál tér hangulatát a sátor. „Úgy gondolom, sem méreteiben, sem formájában nem mondható tervezői munkának ez a « hodály ». Sokkal jobb lett volna, ha egy közterület használatát illetően megkérdezték volna a város lakosságát is. A mai világban nem vitatja el senki a funkcionalitás szerepét, de mindent ennek alárendelni nem szabad” – mondta a fotóművész.

Miért nem törekedtek a Klauzál teret zöld kis szigetekkel feldobni, hogy családonként ülhessenek le a vendégek kis teraszoknál?” – osztotta meg a benne felmerülő kételyeket a fotóművész. „Nem hiszem, hogy lényegesen többet kellett volna a pincéreknek gyalogolniuk. Nyilvánvalóan egy kiszolgáló egység még indokolt lehet, de nem lehet az eklektikus korstílust így arcul csapni!” – mondta Dusha.

„Látunk nagyon szép példákat a városban helyes megoldásokra. A

Balog László

által tervezett Art Hotel harmonizál a könyvtárral, szép egységet képeznek. Nagyon jól sikerült a Gutenberg utca is” – hozott pozitív példákat a fotóművész. „Miért nem lehet egységben gondolkodni, miért kell „majmolnunk” olyan példákat külföldről, amelyek nem illenek városunkba?” – kérdezte. „Nem értek egyet Zákány Ildikóval abban sem, hogy ez az általam « méretes lakodalmas sátornak » nevezett minta elfogadott lenne a mediterrán országokban, vagy Európában.

- hangsúlyozta a fotóművész. „Nincs igaza abban sem, hogy csak a fotóson múlik, hogyan néz ki a terasz a képeken. Próbáltam különböző szögből, helyzetből képeket készíteni, de olyan mértékben uralja a teret, hogy már túlmegy az elfogadható határokon” - magyarázta Dusha Béla. „Meg kell nézni azokat a képeket, ahol látható a Virág Cukrászda terasza és az A Capella kis ernyői. Mennyire harmonizál a területelfoglalásával, a magasságával a sátor, s mennyit árt a látképnek? Igen, szükség van árnyékra, mert meleg van, de nem minden áron! Nekünk nincs negyven-ötven darab olyan terünk, amelyek közül egyre azt mondhatnánk: ezt feláldozhatjuk, ott lehet méretes lakodalmas sátor zöld terület nélkül” - mondta felháborodva a fotóművész. Jó példaként megemlítette, hogy az egy sarokkal arrébb megtalálható kávézónál elég nagy virágláda van, amely senkit nem zavar, mégis kellemes környezetben lehet a vendég.

- kérdezte Dusha Béla, aki szerint, ha valaki turistaként Szegedre látogat, nem arra vágyik, hogy egy konvenciók által megtervezett sátrat fotózzon le, ezért nem fog eljönni városunkba. „Nem sérült a tér látványa? Próbáljon meg az oroszlános kút felől fényképezni, úgy néz ki a nyitott sátor, mintha Kossuth Lajosnak szárnyai nőttek volna! - mondta tanítványom,

Tari Róbert

. Ha ez nem zavaró, akkor nincs több kérdésem Zákány Ildikóhoz, a Tér és Forma Építésziroda tervezőjéhez!” - zárta szavait a tapasztalt fotóművész.