Csepreghy Szegeden: 2020-ig megépül a déli Tisza-híd

Zajlik a szegedi déli Tisza-híd és a Szeged és Vásárhely közti tram-train beruházás előkészítése. Mindkét projektet IKOP-forrásból az uniós ciklus végéig megvalósítják – nyilatkozta portálunknak Csepreghy Nándor helyettes államtitkár, aki a SUPER, azaz a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat szegedi állomásán tartott előadást.

„A szegedi déli Tisza-híd és a Szeged-Hódmezővásárhely közti tram-train rendszer kiépítése is szerepel az Integrált Közlekedési Fejlesztési Operatív Programban (IKOP), mint kiemelt nagyprojekt, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési ciklus végéig ezek megvalósulnak” – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak

Csepreghy Nándor

. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, az előkészítő munka már zajlik, ennek során határozzák meg, hogy végérvényesen mennyibe fog kerülni a beruházás, illetve, hogy milyen engedélyezési folyamaton kell átvinni a projektet. Azt, hogy pontosan mikor indulhat a kivitelezés, illetve, hogy mikorra fejeződhetnek be a munkálatok, egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, a helyettes-államtitkár ezért azt hangsúlyozta, hogy az európai uniós fejlesztési ciklus végéig, azaz 2020-ig megvalósuló programokról van szó. Ahogy

, 31 közlekedési nagyprojektet sorolt fel a Magyar Közlöny a 2014-2020-as uniós ciklusra. Csepreghy elmondta, az IKOP-listán nem az összes közlekedéssel kapcsolatos projekt szerepel, hanem azok a beruházások, amelyeknek a beruházási értéke kötelezővé tette, hogy a kormány nevesítse az operatív programokon belül. Ezek mindegyikét egyébként már elfogadta az Európai Unió. A déli Tisza-híd kapcsán hangsúlyozta, a költségeket nem a Szegednek dedikált 34 milliárd forintos TOP-forrásokból fogják fedezni, hanem IKOP-ra elkülönített pénzekből.

Középpontban a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés

2015 év végéig 130 pályázat keretében mintegy 2800 milliárd forint értékben hirdetnek meg újabb pályázati lehetőségeket. Összességében 2020-ig több mint 12 ezer milliárd forint fejlesztési forrás érkezik hazánkba, amit az előző uniós költségvetési ciklustól eltérően, „pályázóbarátabb” rendszerben fog a kormány felhasználni – hangsúlyozta Csepreghy Nándor a SUPER, azaz a

Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozaton Szegeden

. Mint elmondta, nemcsak a célokat alakították át, hanem kiszámíthatóbb is lett az új rendszer, a cél ugyanis, hogy pozícióba helyezzék a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort. A foglalkoztatás 60%-a a kkv-khoz kötődik, ezért is tekint rájuk a kormány stratégiai partnerként, az ő közreműködésükkel érhető el az a célkitűzés, hogy a fejlesztési ciklus végéig 5 millió foglalkoztatott legyen hazánkban. Csepreghy rámutatott, ehhez kiszámítható fejlesztéspolitikára van szükség, mely rendszerben mindenki egyenlő eséllyel tud pályázni. „Senki sem jut hamarabb információkhoz a kiírásokról, minden év novemberéig a kormány nyilvánosságra hozza a következő esztendőre vonatkozó fejlesztési keretet, így egy évre előre lehet tudni, hogy milyen kiírások lesznek. Ha megjelenik egy kiírás, akkor 30 napig senki nem nyújthat be pályázatot, mindenki megnézheti, hogy cége, projektelképzelése ebbe illeszkedik-e. Az egy hónapos határidő letelte után elektronikus úton ugyanakkor nyújthatja be pályázatát, mint egy nagy cég” – részletezte Csepreghy, milyen intézkedésekkel segítik a kkv-ket. Ezen felül a pénzügyi előfinanszírozások terén is segítséget kap a kkv-szektor, például az előlehet általánosan le lehet hívni, és a saját erőt is később kell betenni a projektbe, mint ahogy az uniós támogatás megérkezik számlájukra, mihez egyébként biztosítékmentesen juthatnak hozzá. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy értékelte, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus arra jó volt, hogy a forrásokat képes legyen Magyarország lehívni, arra azonban nem, hogy a legindokoltabb fejlesztéseket támogassák. A 12 ezer milliárd forintnyi keret 60%-át a vállalkozói szektor használja fel, a fennmaradó részt pedig az állam használja fel. A vállalkozásoknak két fő szemponthoz kell alkalmazkodniuk, amikor fejlesztésekben gondolkodnak, egyrészt, hogy a gazdaságfejlesztés miként lesz képes fenntartható módon újabb 800 ezer munkahelyet teremteni, másrészt pedig a külpiacra jutást helyezik előtérbe. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság hozzájárult, hogy a mezőgazdasági szektorba érkező forrásoknak a 80%-a kis- és közepes birtokok számára legyen lehívható. A gazdaságfejlesztés területén pedig vannak olyan területek is, amelyeknél a magyar kormány a hazai gyártású termékek világpiacon való megjelenését hazai finanszírozásban támogatja. Csepreghy Nándor kiemelte az innováció területét is. „Nem véletlenül folytatta a mostani kormány azt a beruházást, amint még a 2010 előtti kormányok indítottak el Szegeden, az ELI szuperlézer olyan innovációs központot hoz Magyarországra, ami egyéb iparágakban is igen jelentős beruházásokat eredményezhet” – részletezte. „Aki a két cél, nevezetesen a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés egyikéhez sem tud alkalmazkodni, az nem kap európai uniós forrást a 2020-ig tartó fejlesztési időszakban” – szögezte le Csepreghy Nándor helyettes államtitkár Szegeden.