Áder János: Szabad György a szabadságjogok érvényesüléséért dolgozott

Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.

"Ma egy olyan magyar hazafinak adunk végtisztességet, aki tudósként, politikusként minden szívdobbanásával éltetni igyekezett azt a kossuthi gondolatot, amely így szól: +a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz+" - fogalmazott az államfő az első szabadon választott Országgyűlés elnökének gyászszertartásán. Érdemem kevés, ezt a feladatot nem kerestem, de vállalom" - idézte

Szabad György

szavait, amelyekkel a történész, akadémikus 1990-ben elvállalta a házelnöki megbízatást.

Áder János

hangsúlyozta, az elhunyt életútja azt üzeni: az ember életének nem a pénz, nem a rang, nem a hatalom, hanem csakis a szabadság és a tisztesség képes méltóságot adni. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Szabad György a rendszerváltoztató időkben

Antall József

miniszterelnök mellett a Magyar Demokrata Fórum legmeghatározóbb egyéniségei közé tartozott. Szerénységével, felkészültségével, emberi tisztességével képes volt rangot és tekintélyt adni első szabadon választott Országgyűlésünknek - idézte fel, megjegyezve, azon politikusok közé tartozott, akik a rájuk bízott hatalmat a nemzet és a demokrácia szolgálatának tekintették. Mint mondta, életében házelnökként nem tért ki a kihívás elől, ahogyan akkor sem, amikor származása miatt lett kitaszítottá a vészterhes nyilas időkben, és akkor sem, amikor polgári származása miatt lett osztályidegenné a kommunista diktatúra beköszöntével, vagy amikor az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt ismét a hatalom zaklatásával kellett szembenéznie. Ő minden megpróbáltatás ellenére hű maradt hazájához, hű maradt magyarságához, hű maradt demokratikus elveihez. Egész életében. Azokban az időkben is, amikor ehhez a hűséghez emberi bátorság kellett. Bátorsága mellett pedig szerénysége, szolgálni és segíteni akarása volt jellemében a legrokonszenvesebb - fogalmazott Áder János. "Bár most búcsúzni jöttünk, szívünkben mégis szorítsunk helyet a reménynek: életerős az a nemzet, amelynek olyan fiai teremnek, mint amilyen Szabad György volt hosszú, dolgos, sorsfordulókban gazdag és kihívásokkal teli életében" - mondta az államfő. Nagy formátumú gondolkodót gyászol a társadalom és a Magyar Tudományos Akadémia. Nagy hatású történetíró és iskolateremtő tanár volt, aki több generáció történeti gondolkodásán hagyta rajta a kézjegyét - mondta

Lovász László

, az MTA elnöke. Kitért arra, hogy a Széchenyi-díjas akadémikus történészi életműve két hatalmas pilléren nyugodott, mindkettőnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képezte az alapját, és a 19. század két legsúlyosabb sorsproblémája ihlette: a jobbágyfelszabadítás, illetve a nemzeti függetlenség kérdése. Hozzátette, az 1867-es kiegyezésről Szabad György azt hangsúlyozta, a végső eredőt nem szabad összetéveszteni a folyamattal, és téved az, aki a végeredmény ismeretének birtokában eleve a történelmi szükségszerűséggel ütközőnek tekint minden más irányú tendenciát. "Ez a következtetés az 1956-os forradalomban tevékenyen részt vállaló tudós tollából egyértelmű állásfoglalás volt az 1956-os események és a kádári konszolidáció viszonyát latolgató generációjának kérdésfeltevésében" - szögezte le Lovász László. Felidézte, hogy Szabad György már 1983-ban, az MTA levelező tagjaként mondott első székfoglalójában hitet tett Magyarország függetlensége mellett.

Erdődy Gábor

, az ELTE rektorhelyettese, egykori tanítvány arról beszélt, hogy Szabad György karizmatikus személyisége, széles műveltségre alapozott európai látóköre, hiteles küldetéstudattal párosuló szenvedélyes elkötelezettsége generációk képviselőit ragadta magával. "Iránytű volt, nem csupán a múlt rejtélyeiben, hanem az értelmiséggé válás folyamatában, a jelen problémáiban is segített eligazodni, jövőbe mutató érvényességgel" - hangsúlyozta Erdődy Gábor.

Kónya Imre

, az MDF volt frakcióvezetője arról beszélt: a sors ajándéka, a nemzet különös szerencséje, hogy "a demokratikus Magyarország megszületésénél két, sziklaszilárd jellemmel megáldott nagy ember, két igaz hazafi és demokrata bábáskodott: Antall József és Szabad György". "Mindazok, akik a kormányfői és a házelnöki tisztséget utánuk betöltötték, és akik a jövőben fognak a helyükbe lépni, példájukat meg nem kerülhetik" - folytatta beszédét az egykori politikus, felidézve, hogy Szabad György az első pillanattól kezdve meghatározó szerepet játszott a diktatórikus rendszer lebontásában, legyen szó az MDF megalakulásáról, az Ellenzéki Kerekasztalról vagy "a rendszerváltó megállapodásról". "Azt tanultam tőled, Gyuri bácsi, mondtam elhomályosult szemekkel, hogy nemzet és demokrácia" - idézte fel utolsó találkozásukat Kónya Imre, megjegyezve: a szókapcsolatban a hangsúly az "ésen" van, mint azt Szabad György haláláig vallotta. A július 3-án, életének 91. évében elhunyt Szabad Györgyöt a történelmi egyházak és felekezetek nevében

Spányi Antal

római katolikus püspök,

Bogárdi Szabó István

református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke,

Gáncs Péter

, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és

Köves Slomó

, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija búcsúztatta. A sírnál elhelyezte az emlékezés virágait - mások mellett -

Orbán Viktor

miniszterelnök és

Kövér László

házelnök is. Az Országgyűlés által, a Nemzeti Örökség Intézetének közreműködésével szervezett szertartáson egykori és jelenlegi közjogi méltóságok, pályatársak vettek részt.